*

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én a 2011-es költségvetés foglalkoztatáspolitikai vonatkozásairól szeretnék néhány szót részletesebben említeni. Scheiring képviselőtársam és Ertsey Katalin képviselőtársnőm kifejtettek már néhány részt ezzel kapcsolatban a mai nap folyamán is, én azonban szeretnék egy összefoglalót erre nézve elmondani.

Úgy látjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormány a retorika ellenére komoly hiányosságokat mutat fel a foglalkoztatáspolitika terén a 2011-es költségvetést nézve. Mi nem gondoljuk azt, hogy elegendő a munkahely-teremtési erőfeszítés, az a kapacitás, amit ebbe a költségvetésbe beleterveztek. Egyetértünk a Költségvetési Tanács azon aggályaival, hogy jobb esetben is mindösszesen 15 ezer új munkahely teremtését tudja előidézni ez a költségvetés, és ha belegondolunk abba a célkitűzésbe, amit mi abszolút üdvözöltünk a kormányprogram megjelenése idején, hogy tíz év alatt teremtsünk egymillió munkahelyet, akkor ez a szám nem elegendő, ugye? Legalább 100 ezer munkahelyre lenne szükség ahhoz, hogy ezt az egymilliós célt el tudjuk érni.

Az LMP azonban aggályosnak tartja azt is, hogy azok a munkahelyek, amelyek létrejöhetnek ennek a költségvetésnek a hatására, nem feltétlen azokat a célcsoportokat érintik, akiknek a munkába állítására, a munkaerő-piaci helyzetének a javítására nagyon nagy szükség lenne. Itt megint visszautalnék Ertsey Katalin képviselőtársam korábbi felszólalására a nők munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatosan. Itt értjük a fiatal, gyermekvállalás előtt álló vagy gyermeket vállalt nőket éppen annyira, mint a hatvanas generációt, akiket tulajdonképpen nyugdíjba kényszerítenek bizonyos reformokon keresztül.

Evvel kapcsolatosan több módosító javaslatunkat is be fogjuk nyújtani, de az elmúlt hetekben megjelent egy öt pontból álló akciótervünk, amely jól bevált, sikeres skandináv modellek honosításán alapul, és ez alapján be fogunk nyújtani módosító javaslatokat a 2011-es költségvetéshez is.

Ugyanakkor alapvető problémának tartjuk azt, hogy a kormány rossz oldalról közelíti meg a munkahelyteremtést. Scheiring képviselőtársam elmondta már, hogy mi az európai zöldpártokkal együtt abban látjuk a munkahelyteremtés valódi eszközét, hogy csökkentjük az élőmunkára jutó járulékot. Mi magyar viszonylatban minimum 5 százalékpontos járulékcsökkentésben gondolkodunk, ehhez képest a kormány - mint azt már többször hallottuk is - különböző okokra hivatkozva növelni fogja az élőmunka járulékterheit, ami szerintünk egy nagyon elhibázott lépés akkor, amikor a programunk és a költségvetésünk központi eleme a munkahelyteremtés.

A nők helyzetéről már említést tettem. Egy másik olyan fontos réteg, akit meg kellene célozni a foglalkoztatással, az alulképzettek, hátrányos helyzetű térségekben élők rétege, akiket mi úgy érezzük, hogy ez a költségvetés csak részben juttat helyzetbe. Szó volt már a mai nap folyamán is az "Út a munkához" program megszüntetéséről, amit az LMP üdvözölni tud abban az értelemben, hogy szerintünk is az "Út a munkához" program egy jó szándékú, de elhibázott kezdeményezés volt. Véleményünk szerint nagyon keveseket juttatott vissza a nyílt munkaerőpiacra, ellentétben a célkitűzéseivel, és amennyi minimálisat tudunk a Fidesz-KDNP által előterjesztett nemzeti közfoglalkoztatási programról, sok lépést, javaslatot támogatni tudunk. Az evvel kapcsolatos információink Czomba Sándor államtitkár úr országjáró túrájából származó információkon alapulnak.

Attól tartunk, és evvel kapcsolatban aggályaink vannak, hogy ez a program nem lesz kidolgozott állapotban és kivitelezhető állapotban január elejére. Evvel kapcsolatos aggályainkat, kérjük, oszlassák el. A koncepciót tehát üdvözölni tudjuk, a változtatások jelentős részét üdvözölni tudjuk, de félünk attól, hogy ez a következő év elejére nem fog felállni.

Azt gondoljuk, hogy van még egy probléma, egy konkrét probléma ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy a munkavállalók számára előírták a minimum 30 napos munkaviszonyt egy adott naptári évben ahhoz, hogy ebben a közfoglalkoztatási programban részt tudjanak venni. Úgy gondoljuk, hogy ez jó eséllyel kizárja azokat, akik igazán rászorulnak erre, azokat az embereket, akik tartós munkanélküliségben élnek, ezért ennek a visszavonását javasolnánk. De még egyszer mondanám, hogy ezek az információk nem a költségvetési indoklásból derülnek ki, abban sajnos nagyon kevés információt lehet találni a közfoglalkoztatási programmal kapcsolatban.

Megszűnik a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alrésze, és a rehabilitációs hozzájárulás a központi adóalapba folyik be. Ezt aggályosnak tartjuk és az indoklásban nem találtunk elég információt arra, hogy mégis hogyan gondolja a kormány, hogy ezt a célzottan begyűjtött kvázi adónemet hogyan fogja célzottan elkölteni, és hogyan fogja biztosítani a befizető munkáltatókat arról, hogy ténylegesen a rehabilitációra lesz elköltve ez a pénz. Azt gondoljuk, hogy ezt mindenképpen jó lenne minél előbb tisztázni.

Végül, de nem utolsósorban szeretném megemlíteni azt, hogy a költségvetés tovább követi sajnos a Fidesz-KDNP-kormány eddigi politikáját a munkavállalók helyzetének javításával kapcsolatban úgy általában véve. Az, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács költségvetési támogatását a felére csökkentik, a szakszervezetek támogatását is csökkentik, mind abba az irányba mutat, amit már eddig is sajnos tapasztalhattunk, hogy a munkahelyeket úgy teremtjük meg, hogy közben a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit, a munkavállalók jogait csorbítjuk.

Annak ellenére, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács tudomásunk szerint - újsághírek alapján - elfogadta ezt a megszorítást, úgy gondoljuk, hogy ennek politikai üzenete van, és ezt nehezményezzük. A munkahelyeket úgy kell teremteni, ahogy ezt az LMP már korábban is elmondta, hogy az a munkavállalók helyzetét is javítsa, ne csak dolgozhassanak, de olyan körülmények között és olyan érdekérvényesítési feltételekkel dolgozhassanak, ami a munka törvénykönyvének megfelel.

Összefoglalva tehát a költségvetés foglalkoztatáspolitikai vonatkozásait, az LMP hiányolja annak a határozott koncepciónak a megjelenését, ami az egymillió munkahely megteremtése céljának elérését elősegítené, és alapvető hibának tartjuk azt, hogy a járulékok emelése mellett döntöttek a járulékok csökkentése helyett. Tényleg úgy érezzük, hogy nem elég célzott a munkahelyteremtés, tehát nem azokat a rétegeket, nem azokat a társadalmi csoportokat célozza meg, akiknek a munkaerő-piaci helyzetét valóban javítani kellene.