*

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésnek egy másik fejezetéről szeretnék szólni, egy összetett kérdésről. A kettős állampolgárságot már ez a parlament hozta meg. Történelmi tett volt, hogy megadtuk a kettős állampolgárságot minden magyarnak, mindezt úgy, hogy Trianon óta először nem állt össze ellenünk a kisantant.

Szeretnék ennek a költségvetési részéről szólni, amit a Külügyminisztérium vagy a külképviseletek igazgatása jelent, hogy mennyire egyszerűbbé válik, mennyire fontos nekünk az, hogy minden magyarnak meg tudjuk adni a lehetőséget, hogy megőrizze magyarságát.

Néhány bevezető gondolat, mielőtt a számokról is szólok és a konzulátusok vagy a külképviseletek tevékenységéről. Hiszen, ha megadjuk minden magyarnak a lehetőséget, hogy nyelvét, kultúráját, hagyományait megőrizze, akkor összmagyarságban gondolkodunk. Ahogy a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes fogalmazta meg: "minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan értékgazdagság, amit csak ő adhat az egyetemes emberiségnek".

Emellett természetesen azt is látni kell, hogy az államnak is szerepe van, hiszen a nemzet politikai, közjogi önkifejeződése maga az állam. S mi lehet a magyar állam célja vagy értelme? Véleményem szerint az, hogy a magyar emberek életminősége javuljon, és a magyar nemzet fennmaradjon.

Milyen feladatokat ró ez ránk? Egyfelől egy egyszerűsített kedvezményes állampolgárság megadása 2011 januárjáról jelentős feladatokat ró a magyar külképviseleti hálózatra. Emlékezzünk vissza, hogy 2002-ben, a magyarigazolvány kiadásának első évében mintegy 500 ezer kérelem érkezett be, ami nagyságrendileg utal a kedvezményes honosítással kapcsolatban várható érdeklődésre.

Úgy gondolom, vagy úgy becsüljük, hogy az első évben, tehát 2011-ben a kérelmek száma több százezer lehet. Bizonyára önök is hallották a hírekben, hogy megrohanták a magyar konzulátusokat, például Csíkszeredában már elfogytak az időpontok, jövő év januárban már nincs is időpont, már csak jövő év tavaszán van időpont. Ez egy nagyon örvendetes dolog 2004. december 5-e után, hogy az itteni parlament meghozta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, és az ottani magyarság, akik nem költöztek el soha a szülőföldjükről, hanem a határok változtak meg, föl akarja venni ezt az állampolgárságot. Ez így van Erdélyben, így van a Délvidéken, a horvátországi magyarok körében, sorolhatnám. Egyedül Szlovákiában nincs így, de tudjuk, hogy ennek mi az oka, hiszen ott érvényben van egy olyan törvény, hogy ha valaki fölveszi egy másik állam állampolgárságát, akkor elveszíti a szlovákot. Reméljük, hogy változni fog ez a helyzet.

Az egyszerűsített kedvezményes honosítási és visszahonosítási eljárás gyakorlati feltételeinek biztosítása jelentős szervezést, a közreműködő személyi állomány felkészítését, valamint infrastrukturális fejlesztést is igényel, aminek jelentős költségvetési kihatása is van. Ebben az évben a kormány 830 millió forintot csoportosított át a feladat végrehajtása érdekében, amely részben a személyi állomány bővítését, részben az informatikai rendszerek kiépítését fedezte.

Ez természetesen nemcsak a Külügyminisztérium költségvetési fejezetében található, hanem a külképviseletek igazgatása címén is rendelkezésre áll, és véleményem szerint az a célja, hogy a bürokrácia csökkenjen. Hiszen ez a beruházás egy egyszeri beruházás, csökkenti az adminisztratív terhet jelentő eljárások számát, és megtérül ez a beruházás, hiszen a határon túli magyaroknak nem lesz szükségük a hagyományos idegenrendészeti eljárásokra, nem kell vízumért, tartózkodási engedélyért, letelepedési engedélyért folyamodniuk.

Ennek megfelelően az állandó kiadás 2011-ben egy jelentős kiadás lesz, de a további években mint állandó kiadások csökkenni fognak, és egy-másfél év múlva jelentős erőforrások is szabadulnak föl. Az eredmény az lehet, hogy a rettentő drága bürokrácia kisebb lesz, vagy talán sikerül is fölszámolni, és egy gördülékenyen működő magyar közigazgatás fogja ellensúlyozni.

Azt gondolom, hogy amikor ebben a Házban a parlament megadta a kettős állampolgárság lehetőségét, akkor arra is gondoltunk, és engedjék meg, hogy erről a dimenzióról is beszéljek, hogy ennek gazdaságfejlesztő hatása is lesz, hiszen a magyar gazdaság szervezésének természetes földrajzi kiterjedése a Kárpát-medence. Ezt már az új Széchenyi-terv programjából idéztem, mert ez a szervezési szint felel meg leginkább Magyarország földrajzi elhelyezkedésének, illetve a magyarság hagyományainak, történelmének, kulturális jellemzőinek. Igen, a szomszédos országban élő magyarság közvetítő és dinamizáló tényezőként kapcsolódhat be a folyamatba. Tapasztalatait, tudását, tehetségét és helyismeretét állíthatja a magyar gazdaság szolgálatába, és szerepe fontos a meglévő nyelvi, kommunikációs akadályok lebontása területén is.

A határon túl élő magyarság szerves és elválaszthatatlan része az egységes magyar nemzetnek, amelynek megmaradását és gyarapodását szükséges szolgálnia a gazdaságnak is.