*

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésének tervezésekor több jó irányba mutató fejleményről beszélhetünk. Nincs ez másként a törvényjavaslat külügyminisztériumi fejezete esetében sem.

A tárca 2011-ben végre megkapja azokat a forrásokat, amelyek elengedhetetlenek a működéséhez. Már csak azért is fontos ez, mivel a Külügyminisztérium fejezete biztosítja a szükséges előirányzatokat több olyan feladat elvégzéséhez, amely messze túlmutat a tárca működésén. Mindenekelőtt ilyen az EU soros magyar elnöksége, továbbá a nemzetközi szervezetek felé fennálló kötelezettségeink, tagdíjaink, EU-befizetéseink teljesítése. Örömteli, hogy idén ezek külön előirányzati soron szerepelnek.

Örömteli különösen azért, mert több olyan tétel is van, amely nem szerepelt az elmúlt 8 év szocialista érájában a tárca költségvetésében. Az árfolyamveszteségeken túl további gond volt az elmúlt évek költségvetéseiben, hogy bár formálisan rendelkezésre álltak egyes források, de azok több, külföldön található ingatlan értékesítésének eredményeként realizálódhattak volna.

A Külügyminisztérium egésze tekintetében 2,8 milliárd forintról beszélünk, amelyből 2,1 milliárd forint az EU-elnökség költségvetésébe kellett volna hogy beérkezzen, természetesen ez nem történt meg. Ez a 2010-ben tervezésre került, összesen 9 milliárd forint közel egyharmada. Ezért tartom fontosnak kiemelni, hogy 2011-ben végre helyreállt a költségvetés biztonsága, hiszen a Külügyminisztérium részére allokált források állnak rendelkezésre, nem pedig kétes ingatlanügyek kétes bevételeire épül a finanszírozás, mint az immár szokásossá vált az elmúlt években.

A XVIII. fejezet fő számai összevetve az előző év számaival, jelentősen emelkedtek, ami két körülmény együtthatásának eredménye. Az első, hogy ezek a számok tükrözik a valós forrásigényeket, ezekkel állt helyre a tárca finanszírozása, és mint utaltam rá, most megjelennek a nemzetközi és uniós kötelezettségek kiadásai közel 9 milliárd forint értékben.

A másik körülmény az elvégzendő feladatok körének jelentős bővülése. Ezúttal a Külügyminisztérium fejezetében került tervezésre az Információs Hivatal működésének költségigénye, mintegy 8,3 milliárd forint, továbbá a magyar EU-elnökség lebonyolítása is, amely 15,5 milliárd forint összeget jelent.

Egyértelműen látható tehát, hogy a tárca költségvetésének növekedése a normális működéshez való visszatérés, az átlátható és felelős tervezés eredménye, mely előfeltétele a megváltozott, a magyar érdekeket szem előtt tartó nemzeti külpolitikának.