*

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mélyen egyetértek Horváth Jánossal, akinek nagy tisztelője vagyok, ő azt mondta, hogy nem érdemes arra fordítani az energiánkat a költségvetés általános vitájában, hogy az előző évek egyes dolgaira visszamutogatunk. Én is így gondolom. Én azt gondolom, hogy önmagában is lehet vizsgálni egy költségvetést belső összefüggéseiben, hiszen egy költségvetés egy kormány ideológiáját, elvi alapállását is bemutatja, bemutatja azt, hogy mit képzel Magyarország jövőjéről, sorsáról az adott helyzetben, amiben az ország van, hogyan képzeli el elosztani a forrásokat. Nyilván a mindenkori ellenzéknek meg feladata, és egyébként a parlamentben ülő pártoknak felhatalmazása is van arra, hogy saját programjuk alapján pedig ezt kritizálják.

Azt gondolom, hogy az előző évek költségvetéséhez sokan hasonlították ezt a költségvetést. Nem érdemes természetesen, ha egy picit is objektívek próbálunk lenni, hiszen válságot kezeltek a 2009-es és 2010-es költségvetések, sikeresen. Ezt bizonyítja az is, hogy már 1 százalék fölött van a gazdasági növekedés éven belül, mégis annyi társadalmi konfliktussal kezelték, amilyen konfliktusokat kezeltek ezek a döntések, hogy önök ekkora felhatalmazást kaptak ebben a Magyar Országgyűlésben, és ez alapján a felhatalmazás alapján, egy nagy és heterogén szavazóbázis felhatalmazása alapján vagyunk most ott, hogy ezt a költségvetést beterjesztik.

Nyilván a kormánynak ebben a tekintetben a beterjesztés egy értékválasztás is, és világosan döntöttek, hogy a nagy és heterogén szavazóbázisukon belül milyen társadalmi csoportokat kívánnak preferálni. Önök a felső középosztályt és a leggazdagabbakat választották ebben a tekintetben, és mondjuk, a nem hagyományos szavazóikat, nem hagyományosan a szavazóbázisukba tartozó rétegeket pedig nem támogatják ezzel a költségvetéssel.

De hát nézzük meg pontosan akkor az egyes részleteket ebben a tekintetben, szerintem mindenképpen érdemes, hogy milyen nóvumok, milyen újdonságok vannak ebben a költségvetésben. Nagyon kevés van egyébként, azt kell hogy mondjam, hiszen érdemi reformokat, újdonságokat nem találhatunk ebben a tekintetben, bevételi és kiadási oldalon vannak azonban olyan újdonságok, amelyekről érdemes beszélni.

Először is a bevételi oldalon a különadók rendszere. Itt négy tekintetben vet ki a kormány különadót: a bankokra, a kiskereskedelmi szektorra, telekommunikációs cégekre és az energetikai szektorra. Ebből a bankok tekintetében már ez évben lépett. Én azt hiszem, hogy a másik három bemutatására is érdemes az, ha megnézzük, hogy a bankadó kapcsán miket léptek a bankok.

Jól látható, én magam is két pénzintézetnél vezetek folyószámlát, de hát sokan vagyunk ezzel így, mind a kettő pénzintézettől megkaptam azt a levelet, hogy egyébként a folyószámla-vezetéssel járó költségeim nőnek, és egyáltalán a bankok igyekeznek ezeket a költségeket áthárítani a lakosságra. Ez már tény és megjelent. Nyilván növekedhet ez az arány attól, hogy 2013-ban és 2014-ben is önök még ezt szinten akarják tartani, a költségvetés részeként tekintenek ilyen forrásokra. Nyilván azért is lehet ez talán, hiszen az önök által is vártnál alacsonyabb a növekedési pálya azzal a politikával, amit folytatnak. Ha ez így van, akkor a kiskereskedelem az első olyan szektor, ahol legközvetlenebbül lehet drágítani az árakat, drágább lehet a kenyér, és még sorolhatnám; de hát az SMS is drágább lesz akkor, gondolom én, a telekommunikációs cégek esetében, és a közüzemi árak elszabadulását sem nagyon lehet megállítani. Bár azt mondta a kormány, hogy képes ezt tartani, a gázárak esetében már bejelentette, hogy nem tudja, és január 1-jétől egyébként egy nagyarányú gázáremelés várható.

Én azt gondolom, hogy ez egy közvetett adóztatás. Egyenesebb dolog lett volna talán valami olyan típusú adót kitalálni, amiben a kormány nem áthárítja másra annak a terhét, hogy a kisembereken ezt az adót szedje be, hanem megpróbál olyan adókat szinten tartani, benne tartani olyan bevételeket ebben a költségvetésben, amivel a gazdagabbak és a felső középosztály vállalja ennek a terhét. Nem ezt tették. A bankadó bizonyítja, hogy áthárítják ezeket a költségeket vagy legalábbis túlnyomó részüket a bankok; szerintem a másik három esetében is ez fog történni.

A másik nagyon fontos kérdés a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak kérdése, amiket akárhogy is, de hát behoznak a költségvetésbe. Tehát 530 milliárdot elköltenek folyó kifizetésekre, önkéntes döntésről beszélnek olyankor, amikor senki nem dönthet arról, hogy aktuálisan a 14 havi járulékait befizeti-e a költségvetésbe vagy a magánnyugdíjpénztárában tartja. Azt hiszem, hogy ez vállalhatatlan, és az önkéntességről szó sincs ebben a helyzetben, különösen, hogy a miniszterelnök úr Brüsszelben bejelentette, hogy kétpilléres lesz a nyugdíjrendszer, tehát szó sincs önkéntességről, és 530 milliárdot elköltenek folyó kiadásokra.

Nem is beszélve egyébként arról, hogy a várhatóan ezen felüli visszalépőktől származó forrásokat önök berakják egy olyan alapba, ami arról szól, hogy államháztartás egyensúlyát javító alap. Mivel általános tartalék nincs, a bizottsági üléseken azt mondták, hogy egyébként akkor a rendkívüli kormányzati intézkedések sora az az általános tartalék, ami olyan 90 milliárdos nagyságrendet jelent. Csak a tavalyi költségvetésben, ami nehéz év költségvetése volt, 200 milliárdos volt ez a nagyságrend. Magyarán, akkor valamilyenfajta általános tartalékként funkcionáló sorra van még szükség, akkor ez lesz az vélhetően, és mivel egyébként 3,5 százalékos inflációval kalkulálnak, amit a mértékadó intézetek is 4,7-4,9 körülire tesznek, a 3 százalék bővülést egyébként 2-2,5 százalék közé teszik, ezért nem tudom, hogy a 3 százalék alatti hiány hogyan tudna máshogy teljesülni, mint az ebbe az alapba belepumpált magán-nyugdíjpénztári pénzekből, vagyis ebből tervezik elvarrni a költségvetést.

Jó lenne, ha ezt az eszmefuttatásomat direkt megcáfolná valaki, aztán megnéznénk, hogy ebből jövőre mi lesz, mert a szociális bizottságban nem cáfolták meg az előterjesztők ezt a dolgot, nem cáfolták azt a feltevésem, hogy a hiánycél teljesítésére is lehet ezeket az összegeket fordítani. Énszerintem ez komoly baj.

A kiadási oldalon új szja-rendszer jelenik meg. Magyarán: az új bevételek elköltése - kvázi elköltése, hiszen itt források nem kerülnek beszedésre - az egykulcsos adórendszerre megy el, ami, akárhogy is szépítjük, elsősorban mégiscsak a leggazdagabbaknak és a felső középosztálynak jó. Nem tudják ezt megcáfolni, egyetlen tévéműsor, egyetlen médium sem tudta ezt megcáfolni, még az önök által uralt médiarendszer sem, hiszen jól tudjuk, hogy az egykulcsos adórendszer a felső középosztálynál és a gazdagoknál hagyja ott azt a felső kulcsból beszedhető forrást, ami a társadalmi újraelosztás szempontjából amúgy nagyon fontos. Önök erre nem tartanak igényt, több száz milliárd forintot hagynak ott a leggazdagabbaknál. Egyébként a családi adókedvezményük is érdemben a leggazdagabbaknak segít, hiszen a kevesebb jövedelemmel rendelkező sokgyerekesek ezt nem tudják igénybe venni. Javasoltuk, hogy legyen negatív adózás és sok minden, de ebben nem voltak partnerek. S hadd mondjam el, hogy a demográfiai kérdéseket sem oldja meg. A népesedéspolitikából ismert az U alakú görbe, a legszegényebb néprétegek így is, úgy is sok gyereket terveznek és sok gyerekük van, a gazdagoknak a családpolitikától függetlenül általában véve megvan a forrásuk arra, hogy sok gyereket hozzanak világra. Az igazi gond a középosztálynál van, ott kéne ezt az U alakú görbét alulról megtolni, de ezt nem csinálja ez a költségvetés és az adópolitikájuk sem. Ez komoly probléma.

A Terrorelhárító Központ kapcsán még szeretném elmondani, hogy az a 13 milliárd, amit erre el kívánnak költeni, 2 ezer körzeti megbízott felvételére lenne elég. Ez a 2 ezer körzeti megbízott azt jelentené, hogy Kelet-Magyarországon és Borsod megyében minden településre jutna rendőr, ami nagyon fontos lenne.

A szociális normatívákat befagyasztják, a keretösszegek csökkennek, a közmunkaprogramra - igaz, hogy elnevezték másképp, de - feleannyi összeget költenek. Tehát elmondható, hogy a különadók rendszere miatt elbocsátások várhatók, a közszolgálatban elbocsátanak, az aktív oldalon a közmunkában nem lesz megfelelő mennyiségű munka, s passzív oldalon reálértékben csökkennek a támogatások. Mindennek mondható ez a költségvetés összefüggésben az adórendszerükkel, csak szegénybarátnak nem, és azt is látni kell, hogy az önök részéről ez egy értékválasztás. Ezzel az értékválasztással mi nem tudunk egyetérteni, ezért a költségvetésüket nem fogjuk támogatni.