DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen és köszönjük a megértését is. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Többen említették, hogy a költségvetéssel kapcsolatosan nincs választási lehetőség. Én pedig úgy gondolom, hogy volt választási lehetősége a kormánytöbbségnek, hiszen a személyi jövedelemadóból több mint 430 milliárd forintot rendeztek át, és döntöttek annak a sorsáról. Úgy döntöttek, hogy ezt a gazdagoknak adják, hiszen az egykulcsos adó révén ezek a pénzek éppen a tehetősek zsebébe fognak vándorolni, holott fordíthatták volna ezeket az önkormányzatokra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a nyugdíjasokra is.

Hozzászólásomban döntően a kutatás-fejlesztéssel szeretnék foglalkozni. Nagyon örülök Horváth János és Pősze Lajos e témában tett hozzászólásának. Ez valóban nagyon fontos kérdés Magyarország versenyképessége szempontjából. Látnunk kell, hogy a széttagolt irányítás egyelőre nem segíti ennek a területnek a hatékonyságát. Megszűnt egy régi irányítási rendszer, de nem építették ki az újat, nincs legfelsőbb döntéshozó testület, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal átszervezés előtt áll, többes irányítás alatt működik ez a szervezet, a Magyar Szabadalmi Hivatalt, amely 1896. március 1-je óta viseli ezt a nevet, éppen ezekben a napokban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának keresztelik át.

Tehát vannak szervezeti változások, ezek azonban még nem segítik a hatékonyságot, az egy irányba történő elmozdulást, és ugyanígy a párbeszéd hiánya sem.

(17.30)

Ugyanakkor hadd üdvözöljem itt is örömmel egy kutatás-fejlesztési eseti bizottság létrehozását, amely már hamarosan a parlament elé kerülhet, és segítheti ezt a párbeszédet, a tudományirányítást, az innovációt, a kutatás-fejlesztést, Magyarország versenyképességét. Ha a kutatás-fejlesztésre fordítható pénzeket nézzük, akkor azt lehetne mondani, hogy az előző évekhez viszonyítva nominálisan ezek többé-kevésbé nagyságrendileg rendben vannak. Akár a Magyar Szabadalmi Hivatalt, az NKTH-t nézem, ezen intézmények tudnak működni, a Magyar Tudományos Akadémia támogatása 1-2 milliárd forinttal még növekedett is, az OTKA, az országos tudományos kutatási alapprogramra szánt pénzek is az elmúlt évekhez hasonló mértékben alakulnak.

Mi az, amire még érdemes figyelni? Én azt gondolom, ez az Innovációs Alap kérdése. Az innovációs járulékbevételeket az Állami Számvevőszék bizonytalannak tartja. Én úgy vélem, ez teljesül, teljesíthető, hiszen már a tavalyi évben is figyelembe vettük azt, hogy válságidőszak van, nyilván alacsonyabb lehet ez a bevétel. A gond az, hogy 2009-ben 1,15 százalékra tornáztuk föl a kutatás-fejlesztési költésünket, ráfordításunkat a GDP-hez viszonyítva, tehát 15 százalékkal nőtt ez a forrás, az idei évben viszont a kutatás-fejlesztési kiadások, azt gondolom, jelentős mértékben 1 százalék alá fognak menni, arra való tekintettel, hogy leálltak a kifizetések az Innovációs Alapból, az Új Magyarország fejlesztési terv kutatás-fejlesztést támogató pénzeinek kifizetése is áll, és zárolásra került 16 milliárd forint az Innovációs Alapból.

Mit lehetne a következő évben tenni? Nyilvánvaló, az egyik fontos lehetőség lenne a 16 milliárd forintos zárolás felszabadítása. Jövőre jó lenne, ha lehetővé tennék ennek a felhasználását, hiszen egyébként számtalan kötelezettséget kell teljesíteni. Ezzel a jövő évi Innovációs Alap teljes mértékben új, friss kutatás-fejlesztésekre lenne fordítható, ám itt van egy probléma: a költségvetési törvény tervezete korlátozza ezen pénzek felhasználását, új kutatás-fejlesztési pályázat kiírására kismértékben kerül sor, több támogatható célt kivett ebből, tehát azt gondolom, ez is egy fontos dolog lenne. Ez nem önmagában vagy önmagáért lényeges és fontos, ez az ország versenyképessége miatt jelentős.

És itt van egy nagyon lényeges egyedi ügy, egyedi kérdés, ez a Szegedre tervezett lézerközpont. Ez a kérdés valóban az ország körmére ég. Ha hónapokon belül vagy heteken belül nem lépünk, akkor elmehet ez a hajó, és bizony, egy-egy ország 10-15 évig várhat arra, amíg egy európai kutatás-fejlesztési nagy projekt megvalósítása az adott országba kerülhet, így Magyarországra is nagyon-nagyon későn kerülhet sor. Sokat küzdöttünk - pártoktól, frakcióktól függetlenül -, hogy egy ilyen sikert elérjünk. Most ez itt van a kezünkben, ezt valóban meg kellene ragadni, végig kellene vinni, végig kellene harcolni, egyébként annál is inkább, mert az európai uniós elnökség egyik fontos témája az innováció lesz, ez nyilvánvaló, annál is inkább, mert nemrégiben hirdették meg az Innovatív Európa programot, illetőleg biztos, hogy ez az Európa 2020 program egyik fontos tényezője. Ha az országban növekedést akarunk, ha az országban munkahelyeket akarunk teremteni, ha az országban versenyképességet akarunk, akkor az innováció, kutatás-fejlesztés egy fontos fő irány, és ha ezekben lépünk, akkor nagyobb esélyünk van egy gyorsabb növekedés eléréséhez.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)