VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyar képviselőtársam ihletett meg, hogy szóljak. Én magam is úgy érzem, hogy ez az 1 milliárd forint, amit most a tanyaprogramra szánunk, az édeskevés. Jómagam életem első két évét tanyán éltem, csak a szüleim elmondásából tudok emlékezni rá, de az biztos, hogy a magyar tanya haldoklik. Kecskemét környékén egyszerűen már csak az idős emberek maradtak a tanyán, de ők se bírják sokáig, folyamatosan adják el az épületeiket, és az az abszurd helyzet van, hogy már németül van kiírva az út szélén, hogy "tanya eladó."

Tehát meg kell nézni, hogy milyen lehetőségei vannak a vidéki Magyarországnak a felemelkedésre.

Az LMP ebből a szempontból nagyon kevesli és nagyon szörnyűnek tartja azt, hogy Ángyán államtitkár úr, még amikor ellenzékben volt, tényleg harcosan kiállt, és ezt becsüljük is, a génmegőrzésért, és most az ő minisztériuma nemhogy még pluszforrást fordítana, hiszen másfélmilliárd forintra volna szükség ahhoz, hogy ezt a magyar génállományt, ami tényleg a hungarikumok alapját jelentő génállomány, azt megőrizzük. Erre pár tíz- vagy százmillió forintot odadobnak úgymond koncként.

De mi lenne a valódi megoldás a vidék problémájára? Szerintünk az alternatív termékpályákra kellene koncentrálni, hogy hogyan tud közvetlenül a termelőtől minél kevesebb láncszemen át eljutni a fogyasztóig, a spájzig az étel. Tehát arra kellene koncentrálni, hogy azok a jó nemzetközi példák, mint például a francia AMAP-ok vagy Angliában ezek a CSA-k, tehát a közösségileg támogatott mezőgazdasági rendszerek, ahol a fogyasztó, a termelő és a közvetítő is érdekelt abban, hogy hosszú távon és biztonságos élelmiszert állítson elő, ezeknek a beindítására kellene koncentrálni, és minél több pénzt adjunk a vidéki Magyarország fellendítésére.

Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)