*

DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a nemzeti együttműködés programja keretében célul tűzte ki, hogy megszabaduljon az elmúlt nyolc év kormányzásának vitatható eredményeitől, és ezek helyén minél kiterjedtebb, sikeresebb reformokat valósítson meg. A kormány szándéka és egyben feladata a közigazgatás megújításával a jó állam megteremtése, vagyis a közigazgatás gyökeres átalakítása, korszerűsítése, valódi szolgáltató állam létrehozása. Ennek keretében a közigazgatás szerkezetét és működését is ésszerűsítenünk kell. E törekvésekbe illeszkedik az önök előtt fekvő törvényjavaslat is, amely végrehajtja törvényi szinten azt a változtatást, amit tisztelt képviselőtársaim a múlt héten már a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a Ket. kapcsán szavazataikkal támogattak. Eszerint 2011. január 1-jétől a közigazgatási hatósági eljárásokban ismét naptári napokban számítjuk a határidőket.

A múlt hét kedden megszavazott, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény tette le e módosítás alapjait a Ket. szerinti határidők számításának naptári napra való átírásával. Ezzel - a Ket. 2009. október 1-jén hatályba lépett módosításával elindított egyéves eredménytelen kísérletezgetés után - a hatóságok jövő év január 1-jei hatállyal visszatérnek a határidők jól bevált, naptári napban való számításához.

A hatósági eljárások kódexének ilyen mérvű változása természetszerűleg szükségessé tette a teljes jogrendszer felülvizsgálatát is. Jelenleg több mint 1200 jogszabály határoz meg munkanapban határidőt. Ebből mintegy 150 törvény tartalmaz hatósági eljárási és azzal szorosan összefüggő szabályt, amely a tételes felülvizsgálat részét képezte. A kormányzati és nem kormányzati szervekkel lefolytatott széles körű egyeztetések során végül ebből a körből tisztázódott le az önök előtt fekvő 92 törvény módosítását tartalmazó javaslat.

Hozzá kell tenni, hogy az egyes törvénymódosítások párhuzamos tárgyalásából fakadó, inkoherenciát generáló kockázatok elkerülése érdekében természetesen figyelemmel kellett lenni a kormány által benyújtott más előterjesztésekre is.

Ennek köszönhetően más törvényjavaslatok - például a szintén ezen a héten általános vitára kerülő egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - is tartalmaznak egyes határidő-számítási módosításokat megállapító rendelkezéseket. A teljességhez mindemellett az is hozzátartozik, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban folyamatban van a kormányrendeleti, az egyes szaktárcáknál pedig a miniszteri rendeleti szintű szabályozási rendszer felülvizsgálata is. A fentieknek megfelelően minden zökkenőmentesen halad annak érdekében, hogy jövő év január 1-jén minden eljárási szabály egymáshoz illeszkedve, átláthatóan, fő szabály szerint naptári napban állapítsa meg a kapcsolódó határidőket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Biztosan többekben megfogalmazódott az a kérdés, hogy vajon célszerű-e, nem túl korai-e visszaállítani a munkanapos határidőket naptári napos határidőkre. A kormány álláspontja az, hogy a munkanapos rendszer alkalmazásának egyéves tapasztalatai szerint egyértelmű a visszaalakítás szükségessége az alábbi indokok alapján.

A korábban már kiemelt kormányzati célokkal összhangban a közigazgatási hatósági eljárási határidők naptári napban való megállapítása alapvetően és elsősorban az ügyfelek jogainak és érdekeinek védelmét segíti. A határidők naptári napban való megállapítása azért kedvező, mert az ügyfeleknek nem kell attól tartaniuk, hogy az ügyintézési határidő munkanapokban való számítása miatt ügyük intézése elhúzódik. A hatályos szabályozási megoldás következtében ugyanis, például a 3 vagy 4 napos munkaszüneti napok esetén az ügyintézés teljes időtartama kitolódhatott, és ez az ügyfelek számára komoly bizonytalansági tényezőként jelenthetett meg. Ebből következően az eljárási határidők munkanapokban való meghatározása elsősorban a hatóságoknak és nem az ügyfeleknek kedvezett.

A mi célunk viszont a szolgáltató közigazgatás kiépítése. A javaslat e téren tehát fontos változást hoz. A naptári nappal való számítással az ügyintézésre ténylegesen rendelkezésre álló idő alkalmanként valóban kevesebb lesz, mintha a határidőbe a hétvége nem esne bele, például ha egy kérelem pénteki napon érkezik 3, esetleg 5 napos eljárási határidő mellett. A kormány álláspontja azonban az, hogy a hatóság köteles a hatósági eljárás lefolytatásáról ez alatt a rövidebb idő alatt gondoskodni, szükség szerint humán erőforrásainak megfelelő átcsoportosításával. Az ügyfelet tehát semmiképpen sem érheti hátrány.

A javaslat az ügyfelek érdekeit szolgálja az egyszerű, könnyen megjegyezhető határidőszabályok rögzítésével is. A szabályozás eredményeként az egyes eljárás határidők munkanapról megfelelő átszámítással módosulnak naptári napra. A naptári napokban meghatározott eljárási határidők rendszerét egységesebbé és áttekinthetőbbé teszi az a szabályozási megoldás, hogy a 10 napos és annál hosszabb határidők esetén a határidőket lehetőség szerint öttel osztható módon állapítja meg a javaslat. Ennek köszönhetően a korábbi, munkanapban megállapított határidők helyét könnyen követhető és megjegyezhető számok veszik át. Így például az általános ügyintézési határidő 22 munkanap helyett 30 nap lesz, hosszabb határidők esetén pedig 2-3 hónapos határidőt állapít meg a javaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat kidolgozásakor tehát elsősorban az ügyfelek érdekei lebegtek a szemünk előtt. A módosítást másodsorban a hatóságok informatikai kapacitásának fejlesztése kapcsán jelentkező problémák tették szükségessé. A hatóságok iktatási és informatikai rendszere a korábbi várakozásokkal ellentétben nem volt és jelenleg sincs felkészülve a munkanapban való határidő-számításra való átátllásra. A végrehajtási problémákat az okozta, hogy a Ket. 2009. október 1-jétől hatályos új szabályait nem alapozta meg az akkori kormányzat megfelelő előzetes hatásvizsgálattal, illetőleg helytelenül mérte fel a jogalkalmazói tapasztalatok eredményeit. Mindezekre figyelemmel álláspontunk szerint az jelenti a kisebb megterhelést az egyes hatóságok költségvetése szempontjából, ha a szabályozás visszatér a korábbi megoldáshoz.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakkal összefüggésben jogalkotási szempontból azt is fontos kiemelni, hogy a javaslat alapvetően technikai jellegű, szövegcserés módosítási formában tartalmazza a határidő-számítás átvezetését. Ez azonban korántsem jelentette az érintett jogszabályok mechanikus átírását. A javaslat megfogalmazásának kiindulópontja: minden olyan eljárásban, ahol a Ket. alkalmazandó, naptári napban állapítandók meg egyes határidők. A felülvizsgálat során ugyanakkor számos kivételes körülménnyel is szembesültünk, amelyek indokolttá tették, hogy - hangsúlyozom - kivételes esetekben fennmaradjon a munkanapban történi határidő-számítás. Számos olyan, határidőt megállapító rendelkezés van tehát a jogszabályokban, ahol egyéb okokból továbbra is szükség van a munkanapban való számításra, vagy éppen ellenkezőleg, ugyan nem hatósági eljárásról van szó, de mégis célszerűbb a naptári napokban történő határidő-számítás.

A fentiek alapján nem minden esetben térnénk vissza a naptári napokban való határidő-számításra, az úgynevezett privilegizált eljárások esetében, vagyis azokban az eljárásokban, amelyek kapcsán a Ket. csak szubszidiáriusan érvényesül. E szabályozási rendszerekben a Ket. által megteremtett keretek között ugyanis rendszerint a Ket.-től szinte teljes mértékben eltérő rezsim jött létre, például a pénzügyi tárgyú szabályozásokban. Az eljárási határidők mértékét és számításának módját gyakran az európai közösségi joganyag is determinálja. Ebből következően e jogszabályi helyeken nem változik az uniós joganyagból következő határidő-számítási mechanizmus. Értelemszerűen nem indokolt azoknak a határidőknek a módosítása sem, amelyek a hatósági eljáráshoz vagy a Ket. 2009. október 1-jei módosításához közvetetten sem kötődnek. Ilyenek például a megbízási jogviszonyhoz vagy a panaszügyintézéshez kapcsolódó határidő.

Mintegy ennek a kivételi körnek az ellensúlyozásaként azonban a szűk értelemben vett eljárási határidők mellett a naptári napban történő határidő-megállapítás kiterjed egyes adminisztratív kötelezettségekre is. Naptári napokban megállapított határidőkben való számítást ír elő a javaslat gyakran például akkor is, ha az ügyfeleknek valamilyen adatváltozást kell bejelenteniük, vagy nyilatkozatot kell megtenniük. Ezáltal biztosíthó ugyanis, hogy sem az ügyfeleknek, sem a hatóságoknak nem kell kétfajta naptárt használniuk a hatósági ügyintézéshez kapcsolódó adminisztratív kötelezettségek teljesítése során.

Azoknak az adminisztratív kötelezettségeknek a teljesítésére, elintézésére vonatkozó határidők esetén volt indokolt a naptári napban történő számítás, amelyeket a Ket. 2009. október 1-jén hatályba lépő módosításainak való megfelelést célzó felülvizsgálat is érintett. Ezekre a cselekményekre tehát nem terjed ki a Ket. hatálya, mégis indokolt volt a naptári napban való egységesítés, mivel a hatóságok és az ügyfelek számára a vegyes, napban és munkanapban történő számítás indokolatlan terhet jelentett volna.

A határidőkkel kapcsolatos módosítások mellett szólni kell néhány szót az integrált ügyfélszolgálati irodákról, a kormányablakokról is. A határidő-számítással kapcsolatos, múlt héten elfogadott Ket.-módosítás számos feladat- és hatáskört telepít az integrált ügyfélszolgálati irodákhoz is. A 2011. január 1-jével létrejövő megyei, fővárosi kormányhivatalok keretei között kialakítandó kormányablakok kiemelt szerepet kapnak a jövőben, a hatósági eljárások és szolgáltatások lefolytatásában való közreműködésük révén. Létrehozásuk alapvető célja ugyanis, hogy az ügyfelek terheinek csökkentése érdekében úgynevezett egyablakos ügyintézés keretében is intézhetők legyenek a hatósági ügyek. Ennek megfelelően az ügyfelek a jövőben a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáján többféle, eredetileg más-más hatóságok döntését igénylő kérelmet egyszerre, egy helyen is benyújthatnak. A több hatósági nyilvántartásban is szereplő adatokban bekövetkezett változásokat egyszerre, egy helyen jelenthetik be, és számos hatósági szolgáltatást, például az eljárással kapcsolatos információkról való tájékoztatást vehetnek igénybe.

Ezek a jövő év kezdetével fokozatosan kiépülő kormányablakok a fentiek alapján a hagyományos ügyfélszolgálati teendőket messze meghaladó feladat elé állítják az ott dolgozó kormánytisztviselőket. Az ügyfélszolgálaton dolgozóknak mindenekelőtt több hatóság ügymenetével kell tisztában lenniük, így biztosítható ugyanis, hogy a hatósági eljárásokhoz kapcsolódó összes, az ügyfél számára jelentőséggel bíró információval naprakészen az ügyfelek rendelkezésére álljanak. Ez a komplex tudásanyag magas képzettségű ügyintézőket kíván, akiknek e cél elérése érdekében kifejezetten az integrált ügyfélszolgálati feladatok ellátását biztosító képzést is teljesíteniük kell. A képzések éppen most vannak folyamatban. Terheiket az is érdemben növelni fogja, hogy két műszakos munkarendben látják el tevékenységüket, ugyanis a kormányablakok összességében napi tizenkét órás nyitvatartási rendben működnek majd. Mindezekre tekintettel a rendkívüli munkateher és a kiemelt szakmai tudás elvárása alapján indokolttá vált a teljesítmény elismerését szolgáló 20 százalékos illetménypótlék létrehozása. Az ehhez szükséges jogszabály-módosítást is tartalmazza tehát az önök előtt fekvő javaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány felismerte az ahhoz fűződő fokozott társadalmi igényt, hogy a közigazgatás hatékonyan és gördülékenyen, az ügyféli jogok és érdekek lehetőség szerinti minél teljesebb figyelembevételével működjék. A tisztelt Országgyűlés által a múlt héten megszavazott, a kormányhivatalok létrehozásáról és a területi integrációról szóló törvény megtette az első lépést a valódi szolgáltató közigazgatás felé. Ez a javaslat ezen az úton továbbhaladva teszi egyszerűbbé a közigazgatás működését. Kérem ezért tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslatot.