*

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányozás folyamata elkezdődött, és abban a kivételezett helyzetben lesznek a parlament mai képviselői, hogy megszavazhatnak egy új alkotmányt. Ez nem egy többség, hanem ez a magyar nemzet, minden magyar ember alkotmánya lesz.

Néhány értéket fontosnak tartok megnevezni, amik nem maradhatnak ki ebből az alkotmányból. Az első a nemzeti közösség. Nem másokkal szemben szeretnénk identitásunkat megfogalmazni, hanem önmagunknak, hiszen az ember egy olyan lény, amelyik közösségben születik, abban nő fel, kezdve a családdal, folytatva szerencsés esetben egy emberléptékű település közösségével, egyházi közösséggel, civil szervezettel is, de mindenképpen a nemzet egészének közösségében. Az odatartozás tudata az egyénnek is fontos, személyiségét gazdagító tudat.

De idekapcsolódik a szülőföld kérdése. A szülőföld pedig nekünk, magyaroknak nemcsak az országhatáron belüli területet jelenti, hanem azt a földet, ahol született, és ahová azt tudja mondani, hogy hazamegyek, még akkor is, ha elszakadt attól.

Számunkra ez a Kárpát-medencét jelenti. A haza az a terület, ahol élünk és ahol a nemzet jelen van.

De nemcsak a nemzeti közösségről, hanem a gyökereinkről is érdemes szólni az alkotmányban, a gyökerekről, amelyek minden közösséghez hozzátartoznak, és ezt is úgy kell megfogalmaznunk, hogy mindenki számára elfogadható legyen. Kell szólnunk az ezeréves történelmünkről, nagyjainkról, de arról a társadalomformáló eszméről, értékrendről, életformáról is, amit kereszténységnek nevezünk, és ez nemcsak a történelmünket formálta, hanem a jelenben is meglevő, a többség világnézetét jelentő gondolkodás. Sokfélék vagyunk, nem jelenthet ez kizárólagosságot, de ami jelen van és többségben van, azt meg kell fogalmazni.

Sokat beszélnek a Szent Korona említéséről. Van, akinek ez csupán koronázási ékszer, mások a közjogi rendszer forrásának tekintik a Szent Korona-tant. De azt hiszem, mindenki számára elfogadható, ha azt mondjuk, hogy a nemzet egységének megjelenítője.

Nem csupán a közösségről, nem csupán a gyökerekről, de a jövőnkről is érdemes szólni. Engedjék meg, hogy itt két értéket emeljek ki. Az egyik az, ami most is szerepel az alkotmányban, a házasság és a család védelme. Érzékeltetnünk kell mindenkivel, hogy családban élni jó, és a gyermek fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen közösségről van szó. Ezt az értéket nem hagyhatjuk ki az alkotmányból.

De ha már családról és gyermekről beszélünk, akkor az élet tiszteletéről is mindenképpen szólnunk kell, méghozzá az élet feltétlen tiszteletéről. Voltak rosszindulatú megközelítések ezt hallva, voltak, akik azt mondták, hogy itt valamiféle abortusztilalomról lesz szó. Aki ismeri a magyar társadalom állapotát, az Országgyűlés jelenlegi összetételét, az ilyet nem mond. Nem, itt valami egész másról van szó, arról, hogy kimondjuk: az élet csodálatos dolog, és annak továbbadása felelősséget feltételez. Ennek a felelősségnek a felébresztése mindnyájunk kötelessége. És ha az élet ekkora érték, akkor nem maradhat ki az alkotmányból sem.

Csak néhányat soroltam fel azokból az értékekből, amelyek rendje meg kell hogy jelenjen a magyar alkotmányban, mert mindnyájunk közös érdekét szolgálja, és aki ezt belátja, az nyugodtan mondhatja, hogy ez az alkotmány a nemzeté, mindnyájunké lesz.