DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Marcal vidékéről interpellációjukban leírt helyzetkép szemléletesen mutatja, hogy mi is lett a vörösiszap-katasztrófa következménye 25-30 kilométerrel a kiömlés helyszínétől. Való igaz, hogy a folyó jelenlegi medrének árterében a valamikori meder helyén most iszappal, gipsszel, egyszóval vegyi anyagokkal szennyezett, elpusztult állati maradványokat tartalmazó, szinte élettelen, de mindenképpen ökológiailag sérült vidékkel találkozunk. A lápi területekbe elég egy kavicsot dobni, hogy észleljük a felbugyogó szennyezőanyag jelenlétét.

A katasztrófa azonban másra is felhívta a figyelmünket. Annak is oka kell legyen, hogy a helybeliek e katasztrófa nélkül is gyakran küzdöttek az ár- és belvíz okozta problémákkal. Az is jól látható, hogy a Marcal valamikori szabályozása során félmunkát végeztek, hiszen amellett, hogy a folyót egy kanálisszerű, szinte vonalzóval meghúzott mederbe kényszerítették, a meder mentén fekvő területek használhatatlanok maradtak. Nem felelnek meg a vizes élőhelyek követelményeinek, hiszen gyakran kiszáradnak, de mezőgazdasági művelésre is alkalmatlanok, mert időnként elvizenyősödnek, és legfeljebb értéktelen savanyú füveket és sást találunk rajtuk. A katasztrófa következményeképpen viszont rendkívüli mértékben szennyeződött a folyó medre. Az úgynevezett nagyvízi mederben 50-60 centiméteres vörösiszap-lerakódás található, és természetesen szennyezett a normál vízállású meder is.

Konkrét kérdéseikre az alábbi válaszokat tudom adni.

1. A Marcal medrének kotrása azonnali feladat. Amikor a vörösiszap-kiáramlást a sérült tározóból sikerül megállítani, és nem jön szennyezőanyag-utánpótlás, azonnal sor kerül a kotrásra. Ezt mindenképpen célszerű még a téli csapadék olvadása, levonulása előtt megtenni annak érdekében, hogy a lerakódott szennyezőanyag ne sodródjon tovább a Rába és a Duna felé.

2. Talajcserére szerencsére nem kell hogy sor kerüljön. A külterületi mentesítés során a szennyeződött területeket helyben elvégezhető eljárásokkal meg fogjuk tisztítani. Ez a munka már zajlik.

3. A kárigényüket bejelentő gazdák, tulajdonosok vagy egyéb földhasználók természetesen kártalanításban részesülnek, amelynek felmérése és pontosítása ezekben a napokban a feladat.

Mindezeken túl a kormány elhatározott szándéka, hogy ne csak helyreállítsa a katasztrófa előtti állapotokat, hanem egyúttal többet is adjon a kárt szenvedett közösségnek. Ennek jegyében a tárcánk arra készül, hogy a Marcal szennyezéstől való mentesítése után elindít egy vizesélőhely-rehabilitációs programot, amelyet uniós és nemzeti források felhasználásával kívánunk megvalósítani. Ez helyreállítja a Marcal mentén a vizes élőhelyeket, megteremtve ezzel együtt egy sokszínű élővilág életfeltételeit.

Ez a program egyben kezelni hivatott a térség vízgazdálkodási problémáit is, amely mind az árvizek levezetése, mind az aszályok következményeinek elhárítása szempontjából nagy jelentőségű. Megvalósításához természetesen néhány évre lesz szükség, de úgy ítéljük meg, hogy nem elég a tüneti kezelés, hanem a környezethasználat egész rendszerét kell a Marcal mentén úgy átalakítani, hogy az a táj élővilágán túl a tájban élő ember és helyi közösségei számára is élhető feltételeket teremtsen.

A kormány tehát mindent megtesz azért, hogy ne csak helyreállítsa a katasztrófa előtti állapotokat, hanem egyúttal többet is adjon a helyi emberek számára; a kárelhárítással együtt a korábbi gazdasági, vízgazdálkodási és természetvédelmi problémákat is orvosolja, és ezzel az ilyen típusú tájrehabilitációs programok modellterületévé tegye a Marcal-medencét, a Marcal völgyét.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)