*

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tájékoztatom, hogy a nemzeti együttműködés kormánya számára pontosan ismertek azok a történések, amelyek a Nemzeti Színház közönségének érzékenységét próbára teszik. Jól ismertek azok a művészi megvalósítások, amelyek a színházba járók jogos felháborodását kiváltották. Kérem, higgye el, hogy a kormány törekszik a probléma legjobb megoldására.

Mint ön is tudja, több olyan ügy van a parlament előtt, amelyet önök is támogatnak, ám a kormányzati felelősség nem önöket terheli, hanem minket. És kérem önt, ne akarja azt sem, hogy úgy kormányozzunk, mint ahogy Gyurcsány Ferencék tették. Ugye, emlékszik még, mit mondott Gyurcsány a hírhedt őszödi beszédében, idézem: "Egészen pontosan tudom, hogy mindaz, amit csinálunk, az nem lesz tökéletes; hogy egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogy melyik, nem a hatodik lépés, még a harmadikat sem tudom! Tudom az első kettőt. Dehogy tudom kiszámolni minden lépésünk következményét!" - mondta Gyurcsány Ferenc.

Tisztelt Képviselő Úr! Ugye, nem szeretnék önök sem, hogy mi is így kormányozzunk? Számunkra az a legfontosabb, hogy kiszámíthatóan dolgozzunk, gondosan, precízen, körültekintően és következetesen. (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból. - Többek között: Egy lépést előre...) Az emberek ugyanis az átalakítás során is stabil, jól működő rendszert várnak el, olyat, amely hosszú időn keresztül megbízhatóan tud majd működni.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem szeretnénk úgy meghozni fontos döntéseket, ahogy önök javasolták nekünk például a Biszku-ügyben, azaz úgy, hogy az eredmény köszönő viszonyban sincs a kívánt céllal. Talán emlékszik a Jobbik törvényjavaslatára a Biszku-ügy kapcsán. Itt ültünk együtt a tisztelt Házban, és vitatkoztunk a javaslatról. Erről a javaslatról a minisztériumunk összességében azt állapította meg, hogy a törvényjavaslatban szereplő szabályozási megoldás nem ad alkalmas eszközt a kívánt, általunk is támogatott cél elérésére. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van!) Az önök által javasolt átszámítás nem feltétlenül módosítaná az érintettek nyugdíjának összegét, azaz a szocializmusban vezető tisztséget betöltőket csak részben vagy egyáltalán nem érintené az intézkedés. Önök sem ezt akarják, ahogy a kormány sem. Ezért kérem önt és párttársait, hogy bízzák ránk ezeknek a problémáknak a kezelését. Ahogy eddig is, ezután is megoldjuk a problémákat. (Zaj és közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Nem elég az indulat ahhoz, hogy jó döntések szülessenek, és ez igaz a Nemzeti Színház ügyére is.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt mondta az interpellációjában, hogy Pörzse Sándor a múlt héten nem fogadta el a válaszomat. Önnek szíve joga, hogy eldöntse, válaszomat érdeminek vagy nem érdeminek minősíti, de kérem, Pörzse képviselőtársunktól ne vitassuk el a döntés jogát. Tudniillik a múlt héten Pörzse Sándor az azonnali kérdésére adott viszontválaszomat megtapsolta. Ezt nehéz lehet úgy értékelni, hogy azért tapsolt, mert nem kapott érdemi választ a kérdésére. Önök tapssal a nemtetszésüket szokták kifejezni? (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Ez nagyon félreérthető lehet egy olyan elszánt politikustól, mint ön; hogy mást ne mondjak, nehezen tudnám megmagyarázni, ha az ön által kifogásolt Magyar Ünnep című drámával való elégedetlenségét az előadás után ön tapssal fejezte volna ki.

Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértünk, egyetértünk azzal, hogy sok jóérzésű magyar ember önérzetét és hazafiságát megbántották az Alföldi vezette Nemzeti Színházban. (Szórványos taps a kormányzó pártok padsoraiból.) És valóban, sokszor méltatlannak érezhetik a nemzet színházához az ott bemutatott darabokat. Ezért azt kérem a képviselő úrtól, hogy bízzon bennünk. Ahogy eddig is, úgy a jövőben is a kellő időben meghozzuk a megfelelő döntéseket, gondos előkészítés után. Ettől még akkor sem fogunk elállni, ha a Jobbik hetente százszor is erre akar kényszeríteni bennünket. Nekünk vállalnunk kell a választóink által elvárt kormányzati felelősséget.

Fentiekre való tekintettel azt tudom önnek válaszolni, hogy meghozzuk a szükséges döntéseket, amelyeket a megfelelő időben a nagy nyilvánosság előtt is ismertetni fogunk, és higgye el, kérem, mindennek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) eljön az ideje.