SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Miniszterelnök úr, nem okozott csalódást a válaszával. Azért, mert ön mondja ezeket az állításokat, attól ezek még nem igazak. (Taps az MSZP soraiban.) Miniszterelnök úr, ebben a teremben mindannyian tudjuk, önök is és mi is, hogy önök versenyt futnak az idővel. Ezt mutatja az a hihetetlen indulat, amivel hétről hétre módosítják az alkotmányt kényük-kedvük és érdekük szerint.

Miniszterelnök úr, bár még fedi áldozatait a fülkeforradalom, de önök is tudják, hogy itt nem csupán a magánnyugdíjpénztárakról van szó, hanem Magyarország jövőjéről. Éppen ezért a jövő szempontjából érdektelen, hogy ebben a teremben a mi szóváltásunk miről szól, mert ez nem kettőnk vitája, miniszterelnök úr. Önnek hamarosan nem csupán velem kell szembenéznie, hanem mindazokkal, akik hozzásegítették önöket ehhez az aránytalan hatalmi pozícióhoz. Miniszterelnök úr, ezek közé tartozik az a 3 millió ember, akiktől most önök elveszik a befizetéseiket. Éppen ezért elfogadhatatlan az, amit ön mond, miniszterelnök úr, de annak örülök, hogy három hét után meghallgathattam a válaszát.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)