GYURCSÁNY FERENC (MSZP): Tisztelt Miniszterelnök Úr! A szabadságról és a polgári politikáról szeretnék kérdezni, arról, hogy szabadságot vagy alávetettséget kínál-e a népnek. Azt szeretném kideríteni, hogy Magyarországot nyugatos, polgári demokráciává vagy keleties, tekintélyelvű országgá kívánja-e formálni.

(15.30)

Sok évvel ezelőtt ön még hitt a polgári Magyarország eszményében. Olyan országról beszélt, amelynek polgárai mernek, tudnak, akarnak dolgozni és tanulni, önmagukért, családjukért, nemzetükért felelősséget vádolni. (Sic!) A jövőt építő öngondoskodást, a nyugdíj-megtakarítást én polgári erénynek tartom. Ön a nyugdíjrendszer mostani, erőszakos államosításával rombolja ezeket az erényeket, rombolja a polgári Magyarországot.

Miniszterelnök Úr! Ön most új alkotmányt is kíván adni az országnak. Azt állítja, hogy a forradalom felhatalmazta önt erre. Szerintem ez hazugság. De a kettőnk közötti vita könnyen eldönthető. Ha ön hisz a népben, és ha ön azt gondolja, hogy a nép még mindig hihet önben, akkor azt kérem, adja meg a népnek a döntés jogát. Szabadságot kérek a népnek, hogy dönthessen sorsáról. (Derültség a kormánypárti frakciókban és a Jobbik soraiban. - Közbeszólás a Fidesz frakciójából: Szabadságot magadnak.) Dönthessen nyugdíjáról, dönthessen alkotmányáról, dönthessen a polgári Magyarországról.

Elnök Úr! Kérdezem, hogy mire kívánja használni a néptől megszerzett felhatalmazást: zsarolásra vagy szolgálatra? Ha szolgálatra, akkor engedje, hogy döntsön a nép. Dönthessen személyes sorsáról, nyugdíjáról, és dönthessen országának alaptörvényéről, az alkotmányról! (Wittner Mária: Te miért nem engedted?)

Miniszterelnök Úr! Miért fél saját népétől? Miért fél a polgári Magyarországtól?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban. - A Jobbik frakciója helyet foglal.)