*

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megnyugtatni, hogy az a program, amelyre a magyar kormány vállalkozott, az a kis- és közepes családi gazdaságokat és a helyi gazdaságot fogja erősíteni. Mint ahogy ezt nyilván ön is tudja, ahhoz, hogy ez a modell a piaci versenyben is meg tudjon maradni, amikor a piaccal kapcsolatba kerül, tehát amikor beszerez, illetve amikor értékesít, akkor össze kell fogjon, mert így tudja az érdekeit érvényesíteni. Ezt a modellt tükrözi a nyugat-európai szövetkezési modell. És a tészek, bészek, termelői csoportok pontosan ebbe az irányba mutatnak.

Tehát először is szeretném leszögezni: elhatározott szándékunk, hogy minden erővel segítjük a gazdák összefogását, hogy ebben a piaci versenyben meg tudjanak maradni.

Másrészt az a helyzet, ami a Mórakert körül kialakult, ez egy sajnálatos, belső gazdasági nehézségekből keletkezett helyzet, mondhatnám úgy is, hogy a szervezet túlnőtte magát, és a menedzsment nem volt a helyzet magaslatán. Ezért, amikor a vidékfejlesztési tárca látta ezt a helyzetet, és látta azt, hogy több ezer gazdálkodó van e mögött a szervezet mögött, akiknél a család megélhetése került veszélybe, akkor a gazdák, az emberek érdekében avatkozott be.

Nem tudom, képviselő úr, hogyan gondolja? Talán azt kellett volna tennie, mint amit annak idején a Hajdú-Bét tett a beszállító gazdákkal? Amikor is az az ember, aki később aztán miniszterelnök lett, ötmilliárd forinttal megrövidítette a beszállító gazdákat, akik közül sokan öngyilkosok lettek. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Szégyen!) Azt hiszem, hogy a kormánynak elemi kötelessége, egy erős államnak elemi kötelessége, hogy a közösségek érdekében beavatkozzon, és a gazdákat ebben a helyzetben, ebből a nehéz helyzetből kisegítse.

Ezért avatkozott be az állam, és ezért dolgozott ki egy cselekvési tervet, amelynek néhány eleméről, ha megengedni - miután a két percem lejárt - az egy percben még szeretném önt tájékoztatni.