*

DR. SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A társadalombiztosítási rendszerek azért alakultak ki, azért hozták őket létre, hogy ha valaki beteg lesz vagy megöregszik, akkor biztonságban legyen. A társadalombiztosítási, vagyis az állami nyugdíjrendszernek is az a feladata, hogy az ember időskorára biztonságban legyen, biztonságban érezze magát, minden hónapban megbízhatóan és garantáltan megérkezzen a nyugdíj.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénytervezet szól egyfelől a nyugdíjforintok biztonságba helyezéséről, és szól a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggő részletkérdésekről. Az elmúlt időszakban a nyugdíjpénztárak komoly veszteségeket halmoztak fel, komoly veszteségeket szenvedtek el, és ezen keresztül természetesen a magánnyugdíjpénztár-tagok is veszteségeket szenvedtek el. Lépni kellett. Az első lépés a nyugdíjvédelemben az volt, hogy a 14 havi befizetéseiket biztonságba helyezte a kormány. Második lépésben szabaddá tettük a pénztárválasztást. Ez a törvény november 2-án lett kihirdetve, ezzel létrejött az igazi szabad választás, mindenki szabadon dönthet, hogy melyik pénztárban, hol várja a jövőben az öregségi nyugdíját, államiból-e vagy a magánnyugdíjrendszerből. E nyugdíjvédelmi lépéssorozat következő fázisa fekszik itt az asztalunkon. Ez a törvény fog szólni az átlépés, a visszalépés további részletszabályairól.

Milyen kérdéseket szoktak feltenni az állampolgárok a nyugdíjátlépéssel kapcsolatosan? Az első nagyon fontos kérdésük, hogy lesz-e a jövőben egyéni számla az állami nyugdíjrendszerben. Igen, lesz. Hasonlóan fontos kérdés, hogy kompenzálják-e, kompenzálja-e a parlament a 14 havi járulékbefizetést, amit átirányítottunk a nyugdíjbiztosításba. Igen, kompenzáljuk. A következő ilyen kérdés, hogy ha visszalép valaki az állami nyugdíjrendszerbe, akkor kompenzálják-e neki a magánnyugdíjpénztárakban elszenvedett veszteségeket, mert ugye van ilyen. A válasz itt is megnyugtató: igen, kompenzáljuk ezeket a veszteségeket.

Ugyanilyen fontos kérdés, hogy ha visszalép valaki az állami rendszerbe, akkor mi lesz azzal a nyereséggel, amit a magánnyugdíjpénztár elért. Itt is nagyon megnyugtató a válasz: ezt a nyereséget vagy felveheti egy összegben, vagy pedig átutalhatja egy önkéntes pénztárba, ezzel is erősítve az öngondoskodást. Képviselőtársamnak mondom, hogy ez tőkejövedelemnek minősül, ezért az egykulcsos személyi jövedelemadó alá fog esni, ami a jövő évtől a KDNP-Fidesz-frakciónak köszönhetően jelentősen csökken, hiszen immáron csak 16 százalék lesz az eddigi 25 százalék helyett. S még egy nagyon fontos kérdést szoktak feltenni: örökölhető lesz-e a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott összeg, az ezért kapott szolgáltatás. A válasz: ha visszalépnek, igen, örökölhető lesz az a szolgáltatástartalom, amit ők cserébe kapnának a magánnyugdíjpénztártól, ha nyugdíjba mennek.

Egyéni számla. Az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben már az első Orbán-kormány idején elkezdtük az egyéni nyilvántartási számla kialakítását. Ha visszaemlékeznek, 2001-ben és 2002-ben az állampolgárok kaptak egy egyenlegközlőt, kaptak egy értesítést, hogy hogyan áll a számla. 2002-ben azonban, az MSZP-SZDSZ-kormány megalakulása után ezt a munkát leállították, tehát a szocialisták tettek arról, hogy ne legyen átlátható az állampolgárok számára az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszer. Leállították ezt a munkát, és mindent megtettek annak érdekében, hogy ne legyen egyéni számla, ne legyen egyéni nyilvántartás az állami nyugdíjrendszerben. Ezt azért ne felejtsük el! Ezt a munkát most folytatni kell, ezt a munkát mi elvégezzük. Tehát lesz egyéni nyilvántartási számla az állami rendszerben.

Nézzük, hogy milyen kompenzáció illeti meg a magánnyugdíjpénztár-tagokat erre az ominózus 14 hónapra. Ezt a 14 hónapot az állami nyugdíjrendszerben fogjuk jóváírni, úgy fogjuk venni, mintha az adott tag ki sem lépett volna az állami nyugdíjrendszerből ez alatt a 14 hónap alatt, és az erre jutó öregségi nyugdíjának a száz százalékát meg fogja kapni akkor, amikor nyugdíjba vonul.

Nagyon érdekes kérdés, hogy hogyan is fognak alakulni a nyilvántartások és a kompenzáció a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott nyereség vagy veszteség kapcsán. Meg fogjuk nézni - a magánnyugdíjpénztár-tagnak egyébként kötelessége ilyen nyilvántartást vezetni -, hogy forintálisan mennyit fizetett be a magánnyugdíjpénztár-tag. Ez természetesen fel lesz szorozva az inflációval, és kapunk egy összeget.

Ha ezen összeg alatt van a magánnyugdíjpénztár-tag számlaegyenlege, tehát veszteséget szenvedett el, fogyott az ő vagyona, elolvadt az ő vagyona, akkor ezt az állami rendszerben az egyéni számlán mi jóváírjuk, oda fogjuk tenni azt az összeget, amivel kártalanítjuk a magánnyugdíjpénztár-tagot, tehát ha visszatér, nem éri veszteség; azt a veszteséget, amit okozott a magánnyugdíjpénztár-tag vagyonkezelése, azt mi jóváírjuk neki, tehát kártalanítjuk.

Ha viszont az összeg pozitívumot mutat, tehát reálhozamot tartalmaz az ő számlája, akkor természetesen, mint azt az előbb is mondtam, vagy egy összegben felveheti, vagy pedig átutalhatja egy önkéntes kölcsönös biztosítóhoz, ahol gondoskodhat továbbra is önként a saját idős koráról. Itt természetesen a hatályban lévő adójogszabályok érvényesek erre a megtakarításra.

Az örökölhetőségről, mint egy nagyon fontos kérdésről. Azt tudni kell mindenkinek, hogy 2013-ig a magánnyugdíjpénztárak nem nyújtanak szolgáltatást, tehát nincs járadékszolgáltatás. Ha valaki magánnyugdíjpénztár-tag, és 2013 előtt ment nyugdíjba vagy netalántán elhalálozott, akkor egy összegben felvehette a magánnyugdíjpénztárból a megtakarítását. De 2013-tól már járadékot kell szolgáltatniuk ezeknek a pénztáraknak, tehát 2013-tól nem lehet egy összegben felvenni ezeket a megtakarításokat, hanem szolgáltatást kapnak érte cserébe, tehát ugyanúgy, mint minden más nyugat-európai országban, járadékot, havi összeget kapnak ezért cserébe. Tehát, ha valaki elhalálozik, akkor 2013-tól a magánnyugdíjpénztár-tagságban is az öröklés azt jelenti, hogy ezt a bizonyos járadékot kapja az ő hozzátartozója havonta, tehát nem egy összegben veheti fel a pénzt, ez itt egy félreértés volt.

Azt is hadd mondjam meg, hogy az MSZP-kormány az elmúlt nyolc év alatt elfelejtett egyébként törvényt kidolgozni arra, hogy 2013-tól milyen szolgáltatásra kötelezettek ezek a magánnyugdíjpénztárak, ők csak azt szabályozták, hogy hogyan kell behajtani a pénzt, de azt, hogy egyébként majd 2013-tól a magánnyugdíjpénztárak mi alapján kapnak engedélyt és hogyan szolgáltatnak, ez a feladat a nemzeti együttműködés kormányára vár, ezt nekünk kell majd elvégezni.

Tehát nagyon fontos feladatunk, hogy a szolgáltatástartalmat majd egy következő törvényben meghatározzuk, és nagyon fontos feladat, amelyet ez a törvénytervezet előír a parlament és a kormány számára, hogy mindenféleképpen a jelenleginél jobban ösztönözzük a megtakarításokat, az önkéntes megtakarításokat. És itt hadd mondjam el képviselőtársaimnak, hogy a Stabilitás Pénztárszövetségnek miniszter úr, Matolcsy miniszter úr fel is ajánlotta az együttműködést, és azt mondta, hogy működjünk abban együtt, hogy a Szövetség dolgozza ki, tegyen ajánlásokat arra, hogy hogyan lehet erősíteni a jövőben az önkéntes megtakarítások rendszerét. A pénztárszövetségtől ez idáig erre nézve jó szót nem kaptunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvénytervezet és az új rendszer, nyugdíjrendszer mindenkinek jó lesz, minden egyes állampolgárnak jó lesz. A jelenlegi nyugdíjasok azért járnak jól, mert a nyugdíjkassza is védelem alá kerül. Azt képzeljék el képviselőtársaim, hogy '98. január 1-jével, amikor elindult ez a rendszer, akkor évről évre egyre nagyobb összegben hasítottak ki az állami nyugdíjrendszerből pénzeket azért, hogy átmenjen ez az egész a magánnyugdíjpénztárak számlájára. Ezek az összegek, mint mondtam, évről évre nőttek. Ma azzal szembesülünk, hogy alig van a nyugdíjkasszában pénz, amiből a jelenlegi nyugdíjakat fizetni tudjuk.

Ezúton szeretnénk minden nyugdíjast megnyugtatni, azokat is egyébként, akik tüntetnek a magánnyugdíjpénztárak mellett, hogy az ő nyugdíjuk ezzel az intézkedéssel is fokozott védelemben részesül, mert visszakerül ez a hihetetlenül magas hiány, veszteség a nyugdíjkasszába, ahonnan az ő nyugdíjukat fizetjük. Jól járnak ezzel a törvénytervezettel azok is, akik magán-nyugdíjpénztár-tagok, hiszen ha visszatérnek a biztonságot nyújtó állami nyugdíjrendszerbe, semmiféle veszteség, semmiféle kár nem éri őket az előbb felsorolt intézkedések miatt.

De mégis: miért van ez a hihetetlen médiaháború, amit az elmúlt napokban tapasztalunk a médiumokból? Azt kell hogy mondjam önöknek, hogy értem. Megértem a Stabilitás Pénztárszövetséget, hogy miért támadnak bennünket ilyen agresszívan, miért támadnak minket ilyen hisztérikusan. Azt képzeljék el képviselőtársaim, hogy a pénztárszövetség, illetve a magánnyugdíjpénztárak mögötti vagyonkezelők, alapkezelők több mint 2700 milliárd forintot kezelnek. Tegyék emellé azt, hogy mennyi vagyonkezelői díjat tudnak ez után elszámolni. Vagy gondolják meg azt, hogy ezek a magánnyugdíjpénztárak a maguk 4,5 százalékos működési költségét minden évben elszámolják, ha jól működnek, akkor is, ha rosszul működnek, akkor is. Ha gazdasági válság van, és elfogy az önök vagyonának a java része, akkor is elszámolják ezt a 4,5 százalékot.

Adjuk össze ezeket a számokat! Csak a tavalyi évben a működési költség és a vagyonkezelési díj közel 40 milliárd forint volt. Ennyit számolhattak el csak a tavalyi évben azért, hogy ők működnek. Csak összehasonlításképpen hadd mondjam el, hogy például amikor döntöttünk arról, hogy a nők 40 évnyi munka után elmehetnek nyugdíjba, akkor nem kellett 40 milliárd forint éves viszonylatban ahhoz, hogy ezt a döntést meghozzuk. Csak hogy mérjék össze! Tehát a magánnyugdíjpénztárak működési költsége és vagyonkezelési díja mérhető azzal, hogy Magyarországon a nők 40 év munka után elmehetnek nyugdíjba, tehát hogy mekkora összegről van szó. Ha belegondolunk, így már érthető, hogy miért ez a hatalmas sajtókampány, és érthető, hogy egyébként a tagdíjak befizetéséből, a magánnyugdíjpénztárak forintjaiból tévéreklámokat és kampányokat indítanak, hogy maradjanak ott a pénztártagok. Tehát, ha belegondolunk, akkor igen, mindenki jól jár, kivéve azok, akik ezt a hatalmas vagyont kezelik, és haszonélvezői ennek a rendszernek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország eladósodottsági szintje nagyon magas, 80 százalék fölött van. Ez egyébként az első Orbán-kormány idején, 2001-ben 51 százalék körül volt. Hihetetlen mértékben megnőtt az eladósodottság. Nem kell ahhoz közgazdásznak lenni és elemzőnek lenni, hogy tudjuk, és legyen arra fülünk, hogy Magyarországnak akkor van mozgástere, akkor tud gazdasági növekedést beindítani, akkor tud az állampolgárainak egyre jobb életet biztosítani, ha lecsökkentjük ezt a hihetetlen nagyságú államadósságot, ha csökkentjük az államháztartási és a költségvetési deficitet, a hiányt. Ez a mostani törvénytervezet, törvényjavaslat erre is lehetőséget ad, ez egy kiemelt célunk.

Amint mondtam, évről évre egyre kevesebb pénz van a nyugdíjkasszában, tehát az áthozott vagyonelemek egy része, 530 milliárd forint a jövő évben bekerül a nyugdíjkasszába, a nyugdíjkasszát egyensúlyba kell egyébként hozni. Ez is egy kiemelt feladatunk.

Meg kell védeni a pénztártagokat, hiszen legyünk őszinték, egy átlagpolgár, aki magánnyugdíjpénztár-tag, és akit kötelezően küldtek be a magánnyugdíjpénztárba, akinek kötelezően mondták azt, hogy a vagyonának egy java részével tőzsdézzenek, nincs választási lehetősége. Itt most zárójelben megint elmondom, hogy nem értem például a szocialistáknak az érvelését, akik egyébként inkább elmentek a spanyol bajnokságot figyelni ezekben a késői órákban, nem pedig a nyugdíjtörvény vitáján maradtak. Persze, értem én ezt is, sokkal kényelmesebb otthon a tévé előtt nézni a spanyol bajnokságot. Szóval, visszatérve a lényegre: a magánnyugdíjpénztár-tagok befektetései igen kockázatos formában valósulnának meg. Gondoljanak arra, hogy mi lett volna akkor, ha 2008-ban már nyugdíjszolgáltatásra lett volna jogosult egy magánnyugdíjpénztár, és valaki 2008-ban megy el nyugdíjba. Akkor, abban az évben volt olyan pénztártag, aki a vagyonának a 30 százalékát is elveszítette. Na, az nézhette volna az öregkorát, nézhette volna az idős éveit, mert úgy ment volna nyugdíjba, hogy éppen akkor a magánnyugdíjpénztár semmi másért, csak a gazdasági világválság miatt az ő pénzének a java részét elveszítette.

Mi van akkor a jövőre nézve, ha mondjuk - és nem is kell messze menni az időben, mert ha olvassa az ember a híreket, akkor látja, hogy mi történik Görögországgal, Írországgal. Én nem tudom megmondani, hogy a jövőben ez milyen hatással lesz, mondjuk, Európa gazdaságára, a tőzsdékre, a magyar tőzsdére, csak azt látom, hogy Portugáliát is szorongatják, megpróbálják rávenni, hogy vegyen föl a Világbanktól hitelt. Csak azt látom, hogy milyen kiszolgáltatottak azok az országok az Európai Unióban, akiknek rendkívül magas az adósságállományuk.

Mi van akkor, ha megint jön egy ilyen kisebb krach, vagy mondjuk, a koreai válság továbbgyűrűzik, és ennek hatására megint jön egy tőzsdeválság? Mondjuk, ha valaki abban az évben megy el nyugdíjba a magánnyugdíjpénztárból, és pont leesik a tőzsde árfolyama, és eltűnik az ő befektetéseinek java része; neki nem lesz arra lehetősége, hogy kivárja majd, amikor megint rendeződik a helyzet, és a magánnyugdíjpénztárak úgy kezelik majd az ő vagyonát, hogy visszahozzák az elveszített összegeket, és majd jó nyugdíjra jogosult. Azért ezt tegyük hozzá, lehet kockáztatni, de ezt mindenki tegye önként. Nem lehet a kötelező rendszerben bent tartani ezeket az embereket.

Engedjék meg, hogy még egypár szót szóljak arról, hogy ennek az egész intézkedéscsomagnak mi az alternatívája. Elmondtuk azt, hogy magas az adósságállomány, magas a költségvetési és az államháztartási hiány, tudjuk, hogy milyen a nyugdíjkassza állapota. Ennek az intézkedéscsomagnak az alternatívája az, ha nyugdíjkorhatárt emelünk, ha adókat és járulékot emelünk, lerontjuk a kezdő nyugdíjakat. De mi ezt nem akarjuk, mert ez az MSZP-s modell. Nem tudom, hogy képviselőtársaim, akik több éve tagjai a Magyar Országgyűlésnek, emlékeznek-e arra, hogy például volt már nyugdíjkorhatár-emelés a magyar parlament falai között, hazatérő MSZP-s képviselőtársaink megszavazták. Megnyomták az igen gombot, amikor arról kellett dönteni, hogy emeljük meg a nyugdíjkorhatárt. Mi ezt nem szeretnénk. Félreértés ne essék, ez a szocialista modell; bocsánat, ez az MSZP modellje, nem is szocialista modell. Mi nem ezt választjuk; mi azt szeretnénk, ha a jövőben Magyarország polgárai, legyenek vállalkozók, alkalmazottak, nyugdíjasok, nyugdíj előtt állók, gyarapodnának. Mi ezzel az intézkedéscsomaggal szeretnénk ezt elérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Tévénézők és Rádióhallgatók! Tehát szabad a döntés. Vissza lehet térni az állami nyugdíjrendszerbe, ahol biztonságban lesz a nyugdíjbefizetés, védelem illeti a nyugdíjakat. Meg lehet fontolni, akik vissza szeretnének térni az állami nyugdíjrendszerbe, január 31-ig ezt eldönthetik. Ráadásul fognak majd kapni erről egy levelet, egy értesítést, és semmit nem kell tenniük annak érdekében, hogy visszaálljon az eredeti rendszer. Nyilatkozni majd azoknak kell, akik a magánnyugdíjpénztárak tagságát választják.