*

Az 1. pontban csak jelezni szeretném tisztelt képviselőtársaim részére, hogy amikor a törvényjavaslat preambulumát megalkotjuk, akkor ne feledkezzünk meg arról sem - mintegy jelzésértékkel -, hogy megjegyezzük azt, hogy a magyar nemzetgazdaság hatékonyabb működését is elő kell hogy segítse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a működése. Ez is egy olyan cél, ami maximálisan támogatható, és azt gondolom, hogy abszolút itt a helye, és kár lenne, hogyha kimaradna.

A 8. pontban már egy szakmai szempontból is kifejezetten fontos javaslatra hívnám fel a figyelmet. Ez az, amikor a felügyelet egy nyilvános információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a meghatározott szervezetek és személyek számára, a nyilvánosság felé a felügyelet közreműködése által nyújtott adatok körét szabályozza, illetve ezeket elérhetővé teszi, akkor ki kell hogy terjedjen ezeknek az adatoknak a fogyasztóvédelmi célok szempontjából történő összehasonlíthatósága is. Képviselőtársaim, ez azért is fontos, mert hogyha visszagondolunk arra, hogy hány kirívó fogyasztóvédelmi szabálysértésre gyógyírt jelenthet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a tevékenysége, akkor megérthetjük azt, hogy a prevenció, azaz a fogyasztóvédelmi szabálysértések megelőzésének tevékenysége mindenképpen prioritást kell hogy élvezzen.

Ugyanis eddig, amit láttunk a felügyelet működésében, az egy utólagos nyomon követés volt, azaz hogy megtörtént valami baj, mivel nem volt monitoringrendszere a felügyeletnek, ezért utólag értesült mindig arról, hogy valamilyen pénzpiaci szereplő vagy ezeknek egy csoportja valamilyen pénzügyi szabálytalanságot, törvénysértést követett el, prudenciális szabályok megsértésével járt el, és ilyen módon fogyasztókat hátrányba hozott. Ez azért lenne fontos, mert akkor, amikor a tudatos fogyasztói magatartás kiépüléséről beszélünk, akkor megadhatjuk a fogyasztók számára annak az esélyét is, hogy a honlap segítségével, kellően informálva tájékozódjanak a fogyasztóvédelmi eljárások eredményéről, és a magatartásukat természetesen ennek fényében határozzák meg.

A 12. ajánlási pontban arra hívom fel képviselőtársaim figyelmét, hogy hat évre javasolja kinevezni a törvénymódosítás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az elnökét. Ez olyan hosszú idő, ami teljesen nyilvánvalóan túlnyúlik kormányzati ciklusokon, azaz a következő kormány kénytelen lesz majd egy olyan elnökkel együtt dolgozni - mivel több mint valószínűleg nem lesz senkinek kétharmados felhatalmazása a következő négyéves ciklus végén, az új kormány megalakulása után sem -, akit még önök neveztek ki, aki gyakorlatilag az önök emberének tekinthető. Csak utalni szeretnék rá, hogy Farkas Ádám előző elnök rövid ideig tartó tevékenységének önök vetettek véget azzal, hogy betették oda a saját jelöltjüket, akinek egyébként semmilyen versenyjogi munkatapasztalata korábban nem volt, és gyakorlatilag teljesen kívülállónak tekinthető. Arra kérem önöket, fontolják meg és semmiképpen ne kényszerítsék arra a következő kormányt, hogy az önök nyilvánvaló pártkatonájával legyen kénytelen együtt dolgozni.

Nagyon fontosnak tartjuk az ajánlás 19. pontjában tett módosításomat. Ez arra irányul, hogy mennyi legyen a felügyelet elnökének a maximális fizetése. Ez különösen fontos akkor, amikor a bruttó 2 millió forintos bérplafont, illetve az erre irányuló igényeket megfogalmaztuk, és törvényben el is fogadtuk itt a Ház nyilvánossága előtt. Ez azért fontos, mert a havi átlagos bruttó kereset tízszeresében maximálja most a törvény. Ez egyelőre még nyilvánvaló, hogy beleférhet a törvényjavaslat kereteibe, de őszintén szólva túl sokáig már nem, sőt már abban sem vagyok biztos, hogy a jövő évben beleférhet. Arra kérem önöket, hogy próbálják egy kicsit szektorsemlegesen szemlélni a dolgot, és ha az állami vezetők részére 2 millióban maximáljuk a bérplafont, akkor ezt terjesszük ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére is, és ott nyilvánvalóan nem az a megoldás, hogy a nemzetgazdasági bruttó kereset átlagában húzunk egy vonalat felül, hanem rá is ugyanannak a 2 millió forintos határnak kell vonatkoznia, mint az összes többi állami vezetőre. Ugyanezt javaslom a 19. pontban.

A 22. pontban a pénzügyi békéltetőtestület elnökének megbízásával és közszolgálati jogviszonyának megszűnésével kapcsolatos új szabályokat vezetnék be. Három pontban soroltam föl a kifogásaimat, illetve a kiegészítéseimet. Az egyik az, ha valakit jogerős szabadságvesztésre ítélnek, akkor az ő számára is teljesen nyilvánvalóan meg kell hogy szakadjon a munkaviszonya, és nem láthatja el ezt az állást a továbbiakban. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja...