DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Tehát azt javasolnánk, hogy a felügyelet elnökét és alelnökét is legfeljebb egyetlen alkalommal lehessen újra kinevezni. Abban hiszünk, hogy amennyiben az egész közjogi életben általános szabállyá válik az, hogy a ciklusokat limitáljuk, az nagymértékben növelné a különböző intézmények iránti bizalmat.

A 45. ajánlási számon Scheiring Gábor, Vágó Gábor és Ertsey Katalin képviselőtársaimmal javasoljuk azt, ami egyébként a hatályos törvényben is benne van, hogy a bírságból származó bevételek 75 százaléka abban az esetben, ha a hitelintézeti törvény hatálya alá tartozó tevékenységről van szó, az Országos Betétbiztosítási Alapba, illetőleg önkéntes alapba, amennyiben pedig a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó tevékenységről van szó, úgy a Befektetővédelmi Alapba kerüljön befizetésre. Igazság szerint nem igazán értjük, hogy mi a jogalkotói, illetve előterjesztői szándék azzal, hogy a bírságbevételeket - eltérően az elmúlt 14-15 évben megszokott törvényi gyakorlattól - eltéríti a Befektetővédelmi, illetve Betétbiztosítási Alaptól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondoltam, illetve úgy gondolta az LMP képviselőcsoportja, hogy ennek a törvényjavaslatnak az alapvető célja éppen hogy a fogyasztóvédelmi rendszabályok megerősítése a pénz- és tőkepiacon. Éppen ezért érthetetlen az, hogy azokat az eddig stabilnak hitt forrásokat, amik egyébként a befektetőket, a Betétbiztosítási Alapból kielégítésre kerülő fogyasztókat szolgálná, elapasztják. Arra kérem a kormány tisztelt képviselőit, illetve tisztelt képviselőtársaimat, gondolják végig újra, hogy ha bármilyen katasztrófa közeli helyzet adódik - amire sajnos volt már példa az elmúlt 5-10-20 évben -, bekövetkezik a hitelpiacon, tőkepiacon, akkor lesz-e kellő fedezet az egyszerű állampolgárok, a hitelkárosultak kártalanítására. Még a jelenlegi szabályok mellett is, hogy úgy mondjam, nagyon rezeg a léc egy-egy botrányos ügy kapcsán, amennyiben a bírságbevételeket eltérítik az OBA-tól, illetve a Befektetővédelmi Alaptól, az önkéntes alapoktól, akkor kétséges az, hogy ki és hogyan fogja az egyszerű állampolgárokat, hitelkárosultakat, a különböző pénzügyi buborékok kárvallottjait kártalanítani.

A Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal kapcsolatban pedig Vágó Gábor képviselőtársammal javaslunk egy olyan kiegészítést, ami éppen a befektetői fogyasztói bizalom növelését szolgáló tanács esetében kiemelten fontos, hogy tudniillik a működése, üléseinek a tartalma világos, átlátható legyen az állampolgárok, a fogyasztók, illetve a potenciális fogyasztók számára. Egész egyszerűen összefoglaló-készítési kötelezettséget javasolnánk. Azt gondolom, ez egy olyan arany középút, amit bátran be lehet vállalni, ugyanakkor ahhoz, hogy az állampolgárok világosan lássák, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak mi a szerepe, miről dönt, az hogyan hat ki adott esetben az egyszerű állampolgár pozíciójára, elengedhetetlen az, hogy legalább a minimális információkkal rendelkezzünk.

Végezetül pedig a 48. ajánlási számon Scheiring Gábor és Vágó Gábor képviselőtársaimmal azt az apróságot szeretnénk betoldani a 38. § (2) bekezdésébe, hogy a köztudomású tények ellenőrzésére is legyen kötelezettsége a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.

(21.30)

Tehát ha a PSZÁF-nak éppen a fogyasztóvédelmi csápjait szeretnénk megerősíteni, akkor ne fordulhasson elő többé olyan, hogy valakik már az utcán beszélnek nagyon sok minden mendemondáról, bizonyos tények megjelennek a sajtóban is, ezeket a tényeket adott esetben mindenki tudottnak veszi, ugyanakkor a felügyelet okkal, joggal háríthatja el magáról a felelősséget. Tudniillik, jogilag megkülönböztethető az - ami benne is van a javaslatban -, hogy hivatalosan ismert tény attól, ha valamit köztudomású ténynek nevezünk.

Mi azt szeretnénk, hogy olyan esetekben, amikor egy tény adott esetben köztudomásúnak minősül, akkor is... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)