*

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Az 56. számú ajánlási pontnál fejeztem be, tehát azzal folytatnám, hogy amikor a felügyelet munkatársa a helyszínre érkezik, és esetleg igénybe veszi rendőrség karhatalmi segítségét, és dolog elleni erőszakra kerül a sor, akkor elő kell írni azt, hogy az ebbéli kár azt a személyt terheli, aki a hatóság eljárását akadályozta. Különösen fontos az, hogy az eljárás során megfelelő jogi garanciákkal bástyázzuk körül az eljárás teljes folyamatát, és ennek nyilvánvalóan ez is a része lesz.

Az 58. ajánlási pontban a bírság összegének a megemelésére tettem javaslatot. Ezt nem részletezném a tisztelt képviselőtársaim részére. Több olyan ajánlási pont is van, amely erre vonatkozik, és amelyben szintén bírság növelésére tettem javaslatot. Arra hívom csak fel a figyelmet, hogy a bírságnak kellő elrettentő erővel kell bírnia akár a gazdasági szervezetet, akár a cselekmény elkövetésében részes magánszemélyt illető bírságokról van szó, ugyanis ez biztosítja csak a megfelelő visszatartó erőt. Ha a bírság jelképes összegű, akkor ne csodálkozzunk azon, ha ismét és ismét hasonló, úgymond bűnbe vagy tévedésbe esik az az eljáró személy, aki egy ilyen gazdasági szervezetet vezet.

A 63. ajánlási pontban és még több más több más ajánlási pontban, például a 64. pontban is az átfogó ellenőrzések lerövidítésére teszek javaslatot, azt ugyanis nem tartom megfelelő gyakorlatnak, hogy a bankok csak háromévente essenek át a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által végzett átfogó ellenőrzésen. A közelmúlt viharos változásai legalább az egyévenkénti ellenőrzés kötelességét vetítik elő, annak a szükségességét vetítik elő, hogy ezt az átfogó ellenőrzést minél gyakrabban megismételje a hatóság.

A 65. ajánlási pontban akkor, amikor a felügyelet ellenőrzési eljárása során meghatározott pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázatot észlelt, akkor eddig a törvényjavaslat azt tartalmazta, hogy haladéktalanul értesíti az MNB-t. Én ezt oly módon változtatnám meg, hogy intézkedik a Pénzügyi Stabilitási Tanács összehívásáról.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Pénzügyi Stabilitási Tanács az a szervezet, ahol lehetőség van arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból különösen jelentős mikro- és makroprudenciális felügyeleti eljárásokat összehangoljuk, összehangoljuk a fiskális politikát a monetáris politikával, tehát nélkülözhetetlennek tartom azt, hogy az ügy harmadik szereplőjét, azaz a Pénzügyi Stabilitási Tanács harmadik szereplőjét, a nemzetgazdasági minisztert adott esetben szintén kiértesítsék erről, és megfelelő, összehangolt hatósági fellépésre kerüljön sor, ugyanis csak ez biztosíthatja a kellően erőteljes fellépést.