*

PŐSZE LAJOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elemzőket meglepte a múlt hétfői alapkamat-emelés, ami rontott hazánk javuló befektetői megítélésén. Európában ritka módon sikerült a kormánynak az ez évi költségvetést egyenesbe hozni, az örökölt 500 milliárdos lyuk ellenére a gazdasági növekedés mínusz 0,9 százalékról plusz 1,1 százalékra alakult, elsősorban a német megrendeléseknek köszönhetően, csökkent az idei hiány, és jövőre 3 százalék alatti hiányt tudtunk belőni.

Európai országok sora követi a magyar stabilizációs lépéseket, több helyen bankadót vezetnek be, Írországban szintén igénybe veszik a nyugdíjalapok pénzét. Az MNB tehát egy pozitív képbe rondított bele az alapkamat emelésével. A piac azonnal érzékelte a bajt, a beígért erősödés helyett a forint gyengült, és a hitelbiztosítási díjak is drágultak. A lépés hiteltelenné tette a kormány egyéb pozitív tetteit és ígéreteit, ráadásul a jegybank további emeléseket helyezett kilátásba. Az MNB, mint mindig, most is a romló inflációs kilátásokra apellált, igen ám, de a kormány idáig is inflációellenes politikát folytatott, megfogta például a nagy szolgáltatók árait, tehát a hivatkozási alap hamis.

Ugyanakkor tény, államtitkár úr, hogy megjelent a nemzetgazdasági tárcának egy belső anyaga, amely 2013-tól inflációemelkedést jósol. Ez az irat volt a kapaszkodó az MNB lépéséhez. Kíváncsi volnék, ki volt ilyen bölcs a minisztériumban, hogy 2014-ig tized százalékkal látta előre az inflációt, holott azt kormányok és nemzeti bankok sem tudták az elmúlt húsz évben 1 százalék pontossággal sem belőni. Valóban tervez-e inflációemelést a kormány, és ha igen, miért, mert például a félszázalékos inflációgerjesztés az ijesztgetésen túl semmire sem jó, a hozama jó, ha 50 millió forint.

A fő kérdésem viszont arra vonatkozna, hogy hogyan kívánja legalább ellensúlyozni, ha nem megszüntetni a kormány az MNB hibás monetáris politikáját.