SZEDLÁK ATTILA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság november 29-ei ülésén megtárgyalta a köztisztviselők és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények módosításáról szóló önálló indítványokat. A köztisztviselői törvény módosításának legfőbb indoka, hogy a közszolgálat valós szolgálattá alakuljon át, amelynek első lépése az államigazgatásban a kormánytisztviselőkről szóló 2010. évi LVIII. törvényben valósult meg.

Az új szabályozás kiemelten irányul egyfelől a foglalkoztatás, így különösen a jogviszony-megszüntetés feltételeinek rugalmasabbá és takarékosabbá tételére, másfelől a felkészült, jó munkaerő megnyeréséhez szükséges eszközök biztosítására. Jelentős következetlenség és aszimmetria jellemzi a hatályos köztisztviselői törvényt a közigazgatásban, amennyiben a köztisztviselő bármikor indokolás nélkül 2 hónap lemondási idővel megszüntetheti jogviszonyát, amely adott esetben egy önkormányzati feladat ellátását is veszélyezteti. Ezzel szemben a munkáltató csak valós és okszerű indoklással alátámasztottan, meghatározott esetekben és olyan jogcímen szüntetheti meg a köztisztviselői jogviszonyt, amely a mai bírói gyakorlat szerint szinte lehetetlen.

Nincs alkotmányos célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest kiemelt védelmet élvezzenek, és de facto felmenthetetlenné váljanak. A köztisztviselői illetményrendszer alapján az illetmények emelkedése nem a jó munkavégzéshez, hanem a jogviszonyban eltöltött évek számához kapcsolódik, emiatt a magasan kvalifikált munkaerő számára nem jelent perspektívát az önkormányzati szféra.

(21.40)

A közigazgatás hatékonyságát növelné a magasabb illetmény szélesebb körben történő megállapításának lehetősége. E törvény módosításának harmadik eleme a szervezetalakítás szabadsága, amit az alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló '90. évi LXV. törvény biztosít, de korlátozva van a köztisztviselői törvényben. Részben indokolt a korlátozás a kis létszámú hivatalok esetében, viszont indokolt a szabadság engedélyezése a nagyobb önkormányzatok tekintetében.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló, 2008-ban módosított törvény bevezette a kinevezett magasabb vezetői, illetve megbízott fogalmakat. Nem állapítható meg, hogy milyen indokok alapján osztotta be a jogalkotó az egyes ágazati vezetőket a kinevezett, illetve a megbízott vezetői pozíciókba. A vezetői feladatok felesleges megkettőzésének és az egyes ágazatok közötti megkülönböztetésének megszüntetése alapján javasolják az előterjesztők a kinevezett vezetői rendszer megszüntetését. Különösen indokolt ez akkor, amikor a jogalkotó nem differenciált intézménynagyságtól, szervezeti létszámtól, vezetői feladat összetettségétől függően.

A fentiek alapján a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság többségi véleménye alapján általános vitára alkalmasnak tartjuk a T/1494. és a T/1497. számú törvénymódosításokat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)