SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elöljáróban annyit mondanék, hogy nagyon sajnálom, hogy ez a méltatlan javaslat ebben a méltatlan időpontban kerül megtárgyalásra. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon nagy figyelemre számot tartó javaslat, ami emberek tízezreit érinti.

Ami miatt kétperces hozzászólásra kértem lehetőséget, az Kósa Lajos expozéja, amiben gyakorlatilag úgy állította be a köztisztviselőket, hogy bizonyos kivételtől eltekintve lusta, léhűtő, a társadalmon élősködő emberekről van szó. Tudja, képviselőtársam, én köztisztviselőként dolgoztam, és nálunk nem volt megengedve a láblógatás, nálunk nem volt megengedve az, hogy pasziánszozzunk, mi szerettünk dolgozni, tőlünk megkövetelték a munkát. De minket nem büntetni akartak, nem egyből kirúgni akartak minket, hanem ösztönözni, motiválni akartak minket.

Önök mindenben csak azt látják megoldásként, hogy hogyan lehetne büntetni. Önök a motiválás szót nem ismerik. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.)

Végezetül annyit szeretnék a fölszólalásomban mondani, hogy négy év alatt igencsak megváltozott a Fidesz álláspontja. Föl fogok önöknek olvasni egy fideszes felszólalást, ami akkor zajlott le itt a parlamentben, amikor a szocialisták hasonló törvényjavaslatot nyújtottak be, akkor önök ezt kikérték maguknak.

Négy év alatt ennyire megváltozott a köztisztviselőkhöz való viszonyuk? Vagy pedig arról van szó, hogy rá akarnak erősíteni arra az ellenségképre, amit az elmúlt 20 év politikai elitje folyamatosan sulykolt az emberekbe. Nem, kérem, itt arról van szó, hogy vonzóvá kell tenni a köztisztviselői életpályát, mert ha nem működik jól, akkor nem működik az állam sem.

Köszönöm.