VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én egy kicsit más megvilágításban mondanám a dolgokat. Én egy olyan kistelepülésen vagyok polgármester már az ötödik ciklusban, amely hétszáz lakosú, és a választókerületemhez is 103 település tartozik, amelyek döntő többsége ötszáz lélekszám alatti. Nagyon sokan megkerestek bennünket ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, és higgyék el, nagyon sok helyen nagyon sok probléma van. Nem nevezzük őket bűnözőknek, tisztességes embereknek nevezzük őket, akik ott dolgoznak az adott kis hivatalokban, viszont nagyon sok probléma van velük. Ha valakivel probléma van, a helyiek jelzik, hogy kéne valamit tennünk, de a törvény nem adta meg a lehetőséget, különösen egy kistelepülésen, amely forráshiánnyal küzd. Akinek pont annyi pénze van, hogy tudja üzemeltetni a kistelepülését, nem tud változtatni. S higgyék el nekem, hogy a kistelepüléseken élő polgármesterek és körjegyzők - mint Apáti képviselő úr is - tudják, hogy óriási feszültség, ha egy-egy embert elmozdítunk. Óriási feszültség, ha valakihez hozzá kell nyúlnunk. Ne féljenek attól, hogy a polgármesterek és a körjegyzők tömegével fogják elmozdítani a szolgákat. Nem fogják elmozdítani! Csak azokat fogják elmozdítani, akikről úgy gondolják, hogy nincs rájuk szükség, mert nem jól végzik a dolgukat, és váltani kéne. Ötvenszer átgondolják a kistelepüléseken, hogy kell-e változtatni egy-egy poszton, egy nagyon kis körjegyzőségen, egy nagyon kis polgármesteri hivatalban.

Köszönöm a figyelmüket.