*

LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Frissen megválasztott (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.) polgármesterként pár gondolattal hozzászólnék ehhez a kérdéshez.

Az elmúlt időben nagyon sok tanulmány jelent meg, amely az állam és az önkormányzat szerepét, helyzetét vizsgálja a posztszocialista társadalmi működésben, és egy nagyon fontos fogalmat talált, ami, azt hiszem, hogy rendkívül találó arra a helyzetre, amiről most a vita folyik. A kifejezés pedig az, hogy hipokrita parazitizmus. Ez jött létre abban a védettségben (Dr. Vadai Ágnes: Ez az!), amelyet az az állapot hozott létre, hogy a köztisztviselők valójában olyan védettséget élveznek, amelynek nagyon sok negatív következménye van. Ez a védettség befelé és kifelé egyaránt kedvezőtlen hatású. Az entrópia olyan mértékben érvényesül ebben a jelenleg fönnálló rendszerben, ami rendkívüli működési zavarokhoz vezet.

Csak mondok ilyen példát: a szociális ellátórendszer abban a kerületben, ahonnan jövök, kifejezetten csak a szavazatszerzést szolgálja, és olyan hihetetlen mértékűvé fejlődött, túlburjánzott, ami, azt hiszem, hogy nem azt szolgálja, ami a szociális ellátórendszer célja. Vagy ugyanilyen gondolat, hogy a vagyongazdálkodást és a szociális ellátórendszert összekeverik ebben a helyzetben. Mi az eredmény ebben a helyzetben? Csökken a felelősség, az ellenőrző rendszerek nem működnek hatékonyan, azokat elhanyagolják, úgynevezett jóléti pályafüggőség jött létre, az állam és az önkormányzat működési zavarai újratermelődnek, rossz egyensúly alakul ki.

Ezen a helyzeten változtat ez a törvény, amely oldja azt a helyzetet, ami ezt az entrópiát előidézte és létrehozta. Ez az egész, amit csinálunk, védekezés a hipokrita parazitizmus ellen.