GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, alelnök úr. Tudom, hogy nem figyel, képviselőtársam, de ez különösebben nem zavar, én elmondom akkor is, hátha néhányan vannak, akiket érdekel, hogy most olyan dolgot mondok, amit már nem sérelemként élek meg, mert több mint egy évtizedes távlatból tudok rátekinteni a dologra.

Én annak idején személy szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a munkaügyi központ igazgatója voltam, majd volt egy kormányváltás 1998-ban, és 1999-ben, ha jól emlékszem, február 9-én állított fel engem az akkori miniszter a pozíciómból, egyébként itt ül velünk együtt a Parlament falai között. Képes vagyok neki köszönni, tudom tisztelni, emberként tudok ránézni, csak azt szeretném mondani: nem jó. Nem jó az üzenetértéke annak a dolognak, hogyha a politika olyan törvénykezési szabályozási rendszert akar maga köré formálni - és ma ezt látom -, amely tekintetében olyan utakat rajzol meg, hogy nemhogy védettséget nem teremt a közigazgatásban dolgozó ember számára, hanem lehetőséget ad arra vonatkozóan, hogy hogyan és miként tud, ha akar, leszámolni. Nem helyénvaló ez a dolog.

Még inkább nem helyénvaló, hogyha mondjuk, a politikai vetélytársak tekintetében face to face nem tudjuk lerendezni egymással a problémáinkat, ha vannak, és az emberek, az érintettek - mondjuk - családtagjain keresztül jutunk el odáig, hogy megpróbálunk bosszút állni. Az előbbi példa ezt támasztotta alá. Azt gondolom, ez az út nem út. De nem a mi sérelmeink a lényegesek; legkiváltképp az, hogy a közigazgatásban a köztisztviselők és a közalkalmazottak tekintetében ez ne fordulhasson elő.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)