BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A változatosság kedvéért most én is az indoklás nélküli felmentésről szeretnék beszélni a köztisztviselői törvény kapcsán, illetve a tervezett módosítás okán.

Nincs okom feltételezni a rosszhiszeműséget a tervezettel kapcsolatban, azonban külön kell választani a jogalkotói és a jogalkalmazói szándékot. Az rendben van, hogy az itt ülő polgármesterek kezeskednek azért, hogy az ő önkormányzatuknál ilyen nem fordulhat elő, hogy mondjuk, a jegyző politikai vagy emberi személyes okokból visszaéljen ezzel a törvénnyel majd, azonban ebben az országban, Magyarországon több mint 3500 önkormányzat létezik, úgyhogy azt gondolom, itt azért kisebbségben vannak azok a polgármesterek, akik jót tudnak állni a visszaélések elkerülése végett.

(23.10)

Hogy milyen problémákat vethet föl az, hogy indokolás nélkül el lehet bocsátani a köztisztviselőket, azt már a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény kapcsán is kifejtettük. Az egyik legkomolyabb probléma az, hogy a szakmai színvonal nagyon erőteljesen fog zuhanni, ugyanis a szakemberek munkáját, illetve a véleménynyilvánításukat az fogja befolyásolni, hogy a felettesük szája íze szerint nyilatkozzanak, féltve munkahelyüket. (Babák Mihály: Buta vezető az, aki ezt elviseli.) Lehet, hogy buta vezető, de azt gondolom, hogy az önök jogalkotási tevékenységét sokkal inkább az idealizmus, mint az optimizmus jellemzi. (Derültség a Jobbik soraiban.)

Be kell látni, hogy emberek ülnek a polgármesteri székekben is és a jegyzői poszton is, és igenis itt az emberi kicsinyesség számos esetben felmerül. Úgy gondoljuk, hogy nem kéne kitenni a köztisztviselőket egy ilyen kockázatnak, hogy ennyire megalázott helyzetbe kerülhessenek és kiszolgáltatottá váljanak.

A probléma létező egyébként, tehát valóban rengeteg munkaügyi per mutatja, hogy nagyon nehéz manapság elbocsátani a munkáját rosszul végző köztisztviselőt, azonban az önök által felkínált megoldás rendkívül szélsőséges megoldás, ettől lehetne kompromisszumkészebbet is találni. Egyszerűen a felmentési körülményekben kellene szabályozni azt, hogy mikor, milyen esetben és milyen indokkal lehet felmenteni, és ezt kéne átültetni megfelelő bírói gyakorlatba, hiszen a bírók jelenleg a meglévő jogszabályokat próbálják alkalmazni.

Az életpályamodell elvesztése valós probléma ebben az esetben, ugyanis a köztisztviselők egy nagyon szűk szakmai területen mozognak. Pár év alatt annyira beszűkül a szakmai kompetenciájuk, hogy nincs esélyük már a versenyszférában elhelyezkedni, és jelen pillanatban nagyon komoly anyagi hátrányokat is elszenvednek a versenyszférához képest.

Ebben a tervezetben benne van az, hogy ezt lehessen kompenzálni, és megpróbálják felvenni a versenyt az önkormányzatok a piaci szférával, azonban az még nincs benne, hogy a önkormányzatnak honnan lesz forrása erre. Tehát hiába adják meg törvényileg a lehetőséget, az önkormányzatok alulfinanszírozottak, ezért nem lesz lehetőségük rendesen kompenzálni anyagilag a megfelelő szakembereket, tehát maradna az, hogy az állás biztonsága valamennyire ellensúlyozza a köztisztviselői léttel járó hátrányokat.

Látszólag a 4. §-ban megpróbálnak egy biztonsági jobbot nyújtani a köztisztviselőnek, hogy ez egész felmentési időre tartalékállományba helyezik őket, azonban ezt a 11. §-ban már ki is játsszák, ugyanis oda már belekerült az, hogy megfelelő üresedés esetén nem kell a tartalékállományból választaniuk az önkormányzatoknak, hanem csak lehetőséget kapnak erre.

Innentől kezdve tehát az, ami eddig megvolt a felmentési idő felére megfelelő biztonság a köztisztviselők számára, azt egyben ki is vették ebből a törvényből, tovább gyengítve az életpályamodellt.

Ami pedig különösen érthetetlen, az az 1. § (2) bekezdése, amikor az (1) bekezdésben kijelentik, hogy bármikor bárkit indokolás nélkül elbocsáthatnak, a (2) bekezdésben pedig elkezdik törvényileg részletezni, hogy milyen esetekben kell felmenteni a köztisztviselőt, és hogy ebben az esetben ezt meg kell indokolni. A tételesen felsorolt indokokat majd a felmentés során le kell írni. Ez teljességgel érthetetlen, hogy az (1) bekezdés biankó felmentésével szemben a tételesen felsoroltakat tételesen meg kell indokolni.

A további szakmai érveket Apáti István képviselőtársam fogja részletesen kifejteni. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiban.)