*

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vita korábbi időszakában fölmerült ismét az arányosság kérdése, én most erről szeretnék néhány gondolatot elmondani.

A kormánypárti képviselőktől elhangzott olyan érvelés, hogy a rendszer mostani aránytalanságát akarják arányosabbá tenni, ha úgy tetszik, kiegyensúlyozni, hiszen a köztisztviselő két hónapra felmondhat, szemben a másik oldalon a munkaadónak a nagyon szigorú, jelenlegi, hatályos szabályozás szerinti kötöttségével.

Az is elhangzott fideszes képviselőtársam érvelésében, hogy akár az önkormányzatnál munkavégzési problémákat is okozhat egy ilyen köztisztviselői döntés, amikor ő megy el sokkal gyorsabban - ha úgy tetszik -, mint ahogyan egyébként föl lehetne őt menteni a munkaadó részéről. Nos, erre már utalt Gúr Nándor képviselőtársam, de én is szeretném még egyszer aláhúzni, hogy nem szabad ilyen módon arányosságot igényelni egy rendszertől, ahol összemérjük a köztisztviselő munkavállaló erejét, érdekérvényesítő képességét, döntésképességét, mondjuk egy önkormányzati hivatal, egy polgármesteri hivatal vagy egy nagyobb szervezet erejével.

Egy önkormányzati hivatalban mindig dönthet úgy a jegyző, mindig dönthet úgy a munkáltatói jogok gyakorlója, hogy átcsoportosítja a feladatokat és azt a lyukat, ami keletkezik egy munkavállaló kiesésével, azt befoltozza és megoldja. De ha valaki olyan élethelyzetbe kerül, hogy hosszú éveken keresztül azt mondta neki a jogalkotó, hogy életpályamodellt építünk és dolgozz rendesen, mert akkor garanciát és biztonságot kapsz a felmentés esetén is, egyik napról a másikra kihúzni alóluk ezt a lehetőséget, súlyos aránytalanság, nem arányosság.