*

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársak! Itt a késői órán néhány dolgot azért szeretnék még a témában elmondani. Örülök neki, hogy Lamperth képviselőtársunk szakjogászként szólt hozzá ehhez a témához, akkor viszont elvárható lett volna, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét a köztisztviselőtől meg tudja különböztetni, és a felmondást és a lemondást is meg tudja egymástól különböztetni, mert amikor valaki lemond a közszolgálati jogviszonyról, azt lemondásnak hívják, és nem felmondásnak.

De ennél súlyosabb kérdést is szeretnék azért előhozni. Akik már régóta politizálnak itt a parlament bármelyik patkójában, azért én emlékszem arra, hogy mi történt 2002 után, emlékszünk Szász Károly eltávolítására a rendszerből, emlékszünk egy tisztes családanya, Berkecz Mária rendőrségre való bevitelére, ahol testüregi motozásnak vetették alá a felmondásával egyidejűleg. Tehát voltak ilyen jellegű, köztisztviselő védelmét éppen nem szolgáló intézkedései az akkori Medgyessy-kormánynak, ha jól emlékszem, ott talán éppen Lamperth Mónika képviselőtársunk belügyminiszter volt.

Tehát a hangulatkeltést nem mi szítjuk, hanem éppen önök, tisztelt képviselőtársak. Mi épp azt mondtuk, hogy a jól dolgozó köztisztviselőknek nincs okuk félelemre, azok továbbra is dolgozhatnak a közszférában, kiteljesíthetik azt a köztisztviselői életpályát, ami egyébként előttük áll. Azok viszont, akik nem teljesítenek, azoknak egy egyszerű, költséghatékony lehetőséget nyújt. És szeretném hangsúlyozni, nem a polgármestereknek, hanem a jegyzőknek, mert a jegyzők vezetik a hivatalt, és ők döntenek ezekről a kérdésekről, és nem a polgármesterek.

Ami a vezetői szintek kérdéskörét illeti, szeretném elmondani, hogy ez egy lehetőséget ad, ugyanúgy, mint maga az előterjesztett törvény, hogy ha úgy látja jónak, hogy hatékonyabb ettől a munka, könnyebb a közszolgálati feladatokat elvégezni, akkor ezt bevezethetik. Nem lesz korlátja, törvényi korlátja, hanem pont az önkormányzás szabadságát segíti elő.

Ami pedig Apáti képviselő úr gondolatait illeti, a próbaidő, kérem tisztelettel, nem megoldás, hiszen vannak már több évtizede bebetonozott köztisztviselők, akik egyébként biztonságban érzik magukat, és úgy is teljesítenek sok esetben. Vannak ilyenek is. Ott a próbaidő nem megoldás. És nem megoldás egyébként a 20 százalékos meg a 30 százalékos eltérítés sem, sem náluk, sem pedig azoknál, akiket kvalifikált módon alkalmazni szeretnének, hiszen korlátok közé van szorítva ez a lehetőség. Azt pedig elfogadom érvként, hogy egyébként a kistelepüléseknél nincs tehetősége az önkormányzatnak kiváló szakembereket megfizetni. Igaz, hogy a feladatkörük, a lehetőségük sem akkora, mint mondjuk, egy megyei jogú városnak, vagy a fővárosnak.

Annak viszont örülök, hogy e törvény mellett a másik beterjesztett törvényjavaslatunk, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat módosítása, úgy látszik, hogy általános elfogadottságnak örvend. Valóban nem megmagyarázható, hogy 2008-ban a szocialisták miért hozták be azt a szabályt, hogy elválasztották egymástól a kinevezett vezető, illetve a megbízotti vezető státusát, ezzel egyébként a közszférában érthetetlen különbségeket tettek. Mindegyikhez egyébként akár az illetményben, akár az egyéb jogviszonyban más és más juttatás járul. Ezeket most mi megpróbáljuk egy nevezőre hozni, és úgy gondoljuk, hogy ez a lehetőség fontos az önkormányzati képviselő-testületek számára, hiszen ők gyakorolják, és nem egyedileg a polgármesterek, a jegyzők a kinevezési, illetve a megbízotti funkciót.

Ezért aztán ez a kinevezett vezetői rendszer felszámolására irányul, és újra bevezetné a korábban alkalmazott és már jól bevált modellt, a kinevezés szerinti munkakört és magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást állítaná vissza valamennyi ágazatban.

Azt gondolom, hogy ez egységes közszolgálati jogviszonyt biztosítana mindenki számára, és ez a megújulás lehetőségét is magában hordozná azoknak a közszolgáknak, akik egyébként intézmény vezetését kívánják vállalni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezt a témát egyébként eléggé kiveséztük itt kétperces, illetve 15 perces felszólalások keretében. Nyilván lehetne ezt még folytatni, de a főbb érvek minden vonatkozásban, úgy vélem, hogy elhangzottak, és Kósa Lajos képviselőtársam pedig válaszol részletesebben a vitában elhangzottakra.