DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én szeretnék hozzászólni a 12., 13., 14., 17., 26., 28., 30., 31., 36., 43., 48. ajánlási pontokhoz.

A 12., 17., 43., 13. módosító javaslat tulajdonképpen csak arról szólna, hogy a tápszerekről elfeledkeztek ennek a törvénymódosításnak a megalkotásakor, és erre nyújtottunk be módosító javaslatot. Itt a kormány úgy gondolja, hogy elég a tápszer megnevezés. Mi első körben arra gondoltunk, hogy a különleges táplálkozási igényeket kielégítő tápszer elnevezést vesszük bele a módosító javaslatba, mivel a régebbi jogszabályokban is ez szerepelt, de kapcsolódó módosítóval élünk majd, és akkor csak a tápszer kifejezés lenne benne a törvényben.

A 36. ajánlásban arra tettünk volna javaslatot, hogy a törvény úgy rendelkezik, hogy négy patika lehet egy gazdasági társaság érdekeltségében, és arra próbálunk utalni, hogy előfordulhat olyan eset, amikor egy településen akár az összes patikát egy gazdasági társaság uralhatja. Először 50 ezerre gondoltunk, de beláttuk, hogy talán kevesebb lélekszámú településnél, tehát egy 20 ezer fős településnél semmi esetre sem lenne szerencsés az, ha esetleg három, vagy akár mind a négy lehetséges patika egy gazdasági társaság érdekkörébe kerülne, ezért úgy gondoljuk, hogy maximum két patikát uraljon lehetőleg egy gazdasági társaság egy 20 ezer fő alatti lakosságú településen.

A 26. ajánlásnál volt egy olyan, hogy - ha jól emlékszem - hogyan változtathat helyet a patika. Itt előfordult, főleg régebben, de talán most is, hogy az önkormányzatok voltak olyanok, hogy amikor egy patika működött, visszaélve azzal, hogy egy gyógyszertár nehezen változtathat helyet, ezért volt olyan hely, ahol a bérleti díjat tízszeresére emelték föl, lehetetlenné téve ezzel a patika működését. Ezért egy olyan módosító javaslattal élnénk, hogy amennyiben a főbérlő, tehát a bérbeadó olyan feltételeket teremt a gyógyszertár működtetőjének, amelyek a működését megnehezítik, lehetetlenné teszik, akkor a gyógyszertár működtetője minden további nélkül helyet tudjon változtatni.

A 48. ajánlási pontban arra tettünk módosító javaslatot, hogy ennek a törvénymódosításnak a hatásait mindenképpen jó lenne vizsgálni, és hogy megfelelő intervallumot biztosítva a későbbiekben a kormány mindenképpen készítsen jelentést arról, hogy a gyógyszerellátásra milyen befolyással járt ez a törvénymódosítás.

Nekem az egyik legkedvesebb javaslat a 30-as ajánlás, amelynél az fogalmazódott meg, hogy a gyógyszerész elveszíti a személyi jogát, tehát patikát nem vezethet akkor, ha büntetett előéletűvé válik. Kedves képviselőtársaim, előfordulhat olyan, hogy valaki hat hónap felfüggesztettet kap egy évre akár egy közlekedési baleset okán, vagy ismerve a mostani jogszabályváltozásokat, ami most szabálysértés, ki tudja, hogy egy-két év múlva nem lesz-e bűncselekmény, amiért egy kis felfüggesztettet lehet kapni.

Hozzátenném azt, hogy például éppen hosszan hallgathattuk, hogy milyen jegyző által elkövetett bűncselekmény történt, ahol magánokirat-hamisítás volt, ahogy hallottam a képviselőtársaimat, és visszaülhetett a munkahelyére, folytathatta a korábbi tevékenységét. Vagy itt van az orvosok kérdése. Ahhoz, hogy egy orvosnak a praxisjogát megvonják, egy év letöltendő szabadságvesztéssel kell hogy sújtsák.

Tehát azt látom, hogy a gyógyszerész még csak felfüggesztett börtönbüntetést sem kaphat, tehát olyan magas erkölcsi elvárásokat támaszt a kormány és támaszt a parlament, hogy a fehér köpenyére a foltnak még csak az árnyéka se vetődhessen rá. Tehát olyan magas erkölcsi elvárások vannak, olyan magasra helyezik a gyógyszerészi hivatást, hogy én ezt igen megtisztelőnek tartom a kormány részéről, de semmilyen szakma nincs, az ügyészekről most nem beszélek, hogy azok is lehetnek büntetett előéletűek, a rendőrökről meg kiváltképp ne beszéljünk, hogy miket hallunk, de gyógyszerész az nem. Én ezt úgy értékelem a kormányzat részéről, hogy ez mindenképpen az elismerés jele, hogy gyógyszertárat ne vezethessen olyan patikus, aki egy kis felfüggesztett börtönbüntetést is kap akár egy közlekedési baleset következtében.

Mindenesetre mi is tennénk egy ilyen módosító javaslatot, még mindig a legszigorúbbat, mint ami a többi hivatással szemben van, hogy csak letöltendő szabadságvesztés esetén veszítse el a gyógyszertárvezető a személyi jogát, vagy pedig, ha mégis felfüggesztett börtönbüntetést kapna, akkor a hivatása gyakorlásával kapcsolatos elmarasztaló ítélet (Az elnök a hozzászólási idő leteltét csengetéssel jelzi.) okán jelenhessen ez meg.

Nem értem a végére.

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage