JUHÁSZ FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetértve Vadai képviselő asszonnyal, és némileg kímélve az önök valószínűleg fogyatkozó türelmét, ugyanazokkal a kérdésekkel már nem szeretnék foglalkozni, és valamennyiünket már csak az menthet meg a teljes - hogy is mondjam - kifáradástól, ha az államtitkár úr majd ezt az összefoglalót, amit készül mondani, a szavazás előtt teszi meg, hiszen erre is joga van.

Egyébiránt a 6. ponthoz szeretnék hozzászólni, a 6. pontban megfogalmazottakkal szeretnék foglalkozni. Ha lennének itt többen kormánypárti képviselőtársaim, akkor egészen bizonyosan azt mondanám nekik, hogy ne hagyják, kérem, ne hagyják azt, hogy a honvédelmi minisztert leértékeljék. Kérem, ne hagyják azt, hogy a honvéd vezérkart és a honvéd vezérkar illetékes vezetőit leértékeljék. Képzeljék el azt az abszurd helyzetet, hogy az új honvédelmi vezetés színre lépésével gyakorlatilag a korábbi integrált minisztériumi felállást módosították akképpen, hogy visszaállították a vezérkarhoz a "J"-s rendszert, amely azt jelenti, hogy a személyzetnek, a személyzeti munkának, jogi munkának, egyéb védelmi feladatnak, mindnek van egy csoportfőnöksége. Ez nem más, mint egyébként a minisztérium civil irányításának tudatos visszafogása, bizonyos értelemben felfogom ezt egy önkorlátozásnak, és egyébként a Magyar Honvédség katonai vezetőinek nagyobb jogosítvány biztosítása. Erről szól ennek a rendszernek a felállítása. Lehet vitatkozni egyébként azon, hogy melyik a hatékonyabb, melyik a jobb. Hanem ami itt fontos, hogy a kormány azt a merényletet követi el a honvédelmi tárcával szemben, hogy a vezérkarnál abszolút katonai pozíciókban rábízza egy belvárosi ügyvédre, hogy lehet-e valaki ott osztályvezető vagy főosztályvezető, vagy sem.

(2.40)

Azt mondja, hogy a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, a Honvédelmi Minisztérium vezetője, felelős minisztere az smafu, valószínűleg nem ért a feladatához megfelelően, éppen ezért kell a Navracsics Tibor alárendeltségében dolgozó közigazgatási államtitkárnak a jóváhagyó beleegyezése, hogy valakit ki lehessen nevezni arra a pozícióra. Azt kell önöknek mondanom, hogy ez egy olyan központosított irányítás, ráadásul egy deklaráltan depolitizált és a jelenlegi kormány által is depolitizáltnak feltüntetett szervezet életében, amely nagy valószínűséggel nehezen érthető másképpen, mint egyfajta gyámkodás, egyfajta ellenőrzése annak a munkának, amit egyébként felhatalmazott vezetők valószínűleg a saját döntésükkel meghozhatnának.

Tessék nekem megmondani azt, hogy milyen szempontok alapján értékeli majd egy csoportfőnök-helyettes kinevezésére vonatkozó javaslatot a Miniszterelnöki Hivatal illetékes államtitkára!? Mi más alapján ítélkezhetne, semmint hogy egyébként megfelel-e annak a politikai normának, amit a közigazgatásban vagy egyéb szerveknél alkalmaznak? Nem helyes, mert ez ismételten egy erős lépés abba az irányba, hogy hogyan lehet a Magyar Honvédséget átpolitizálni. A parlamentben lehet vitatkozni erről. A minisztériumban is lehet civil embereknek vitatkozni erről. De a katonákat annak érdekében, hogy ők fenntartás nélkül azt a feladatot lássák el, mint ami a katonai esküjükben benne van, nem szabad, nem lehet politikai folyamatokba ilyen módon bevonni.

Éppen ezért azt szeretném kérni, hogy mentsük meg közösen a honvédelmi miniszter presztízsét, mentsük meg közösen a honvédelmi államtitkár presztízsét. Ehhez tartozik az, hogy miközben a honvédelmi törvény a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárát fölhatalmazza arra, hogy minősített esetekben fogalmazza meg más minisztériumok feladatait, ami egyébként teljesen normális, hiszen minősített esetekben, amikor együtt kell működnie egészségügynek, katasztrófának és sok minden másnak, akkor kell egy együttműködést szabályozó rendszer; de ezt a feladatot kiadja, eközben egyébként nem hívhatja össze, nem készítheti föl, nem gyakoroltathatja azokkal az intézményekkel, szervezetekkel a felkészülést, amelyek együttműködése minősített esetben szükséges.

Azt akarom mondani, hogy ez is egy olyanfajta feladat, amely egy kvázi felhatalmazás, mert egyébként értelmesen, normálisan nem lehet vele élni, maximum csinálnak három papírt. Azt kell mondanom, hogy három papírra nincsen szükség, három ember együttműködésének megszervezésére igen. Éppen ezért azt szeretném mondani, hogy adjanak lehetőséget (Az elnök csenget.) a honvéd vezérkari főnöknek arra - a mondatot fejezem be csak, elnök úr -, hogy a későbbiekben ezt a feladatát a Honvédelmi Minisztérium hatókörén kívül is normálisan elláthassa. Köszönöm szépen.

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage