DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy ez a vita nem volt haszontalan, tekintettel arra, hogy megbizonyosodhattunk arról, hogy akik e hajnali órában is képesek a honvédelem ügyéről tárgyalni, itt maradni, jelen lenni és hozzászólni, azok bizonyították azt, hogy valóban a honvédelem nemzeti ügy. Hiszen valóban jó úton járunk akkor, amikor azt mondhatjuk, hogy igen, nem túl sokan bár, azt hiszem, hogy négyen-öten vagyunk jelen a Házban, de azt szoktuk mondani, hogy amikor a honvédelemről meg a Magyar Honvédségről kérdeznek minket, akár álmunkból fölkeltve is képesek vagyunk beszélni perceken vagy órákon át, most alvás nélkül is képesek vagyunk itt lassan négy óra felé tárgyalni a honvédelem ügyéről. Azt hiszem, ez mutatja azt, hogy valóban nemzeti üggyé kezd válni a honvédelem ügye, ha a Magyar Országgyűlés még hajnalban is képes erről tárgyalni. Ezért nyilván fontos, hogy itt vagyunk, fontos, hogy erről beszéljünk. Azt hiszem, hogy azok, akik itt vannak, megérdemlik az elismerést, hiszen a honvédelem ügyéről tettek hitet a ma hajnali órákban is.

Konkrétan az elhangzottakra szeretnék röviden reagálni. Szeretném hangsúlyozni azt, hogy a törvénymódosítás célja és fő iránya elsősorban a honvédelem rendszerének a megújítása. Tehát nagy feladatra vállalkozott a kormányzat, s ebben kéri természetesen az Országgyűlés támogatását. Elsősorban természetesen a tartalékos rendszer alapjait szeretnénk lerakni ezzel a törvénymódosítással. Mind Juhász képviselő úr, mind Vadai Ágnes képviselő asszony érintették a törvénymódosítás ezen irányát, több kritikai észrevételt is tettek.

Azt hiszem, hogy a benyújtott, összesen 17 darab módosító javaslat tükrözi azt, hogy van szándék arra, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot kritikai górcső alá vegye az Országgyűlés meghatározott ellenzéki frakciója, illetve frakciói, hiszen az LMP részéről 9 módosító javaslat érkezett Dorosz Dávid képviselő úr részéről, az MSZP részéről pedig 7 módosító javaslat, és valóban érkezett egy módosító javaslat a honvédelmi bizottság részéről, amelyet támogatni tud a tárca, támogatni tud a kormányzat. Hiszen itt nem másról van szó, mint a katonai felsőoktatási törvényben szereplő felsorolásba helyezi be az újonnan létrehozandó Ludovika Zászlóalj egységét.

Az MSZP-s képviselők elsősorban a T/1667/12-18. javaslatokat fogalmazták meg. Itt elhangzott az egyenruha-viselés vonatkozásában kritikai észrevétel, a munkagépek igénybevételének kérdésköre, az önkéntes védelmi tartalék szerepe, jelentősége, az egyenruha-viselés kérdésköre, a Szent Korona őrzésének ügye, valamint a Sándor-palota őrzésének az ügye is, a KIM, tehát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának az úgynevezett vétójoga. Ezek estek górcső alá.

(3.20)

Az LMP részéről elsősorban az ösztönző rendszer hiánya, valamint az esküszöveg módosítása, a koronaőrzés, a fegyveres katonák őrzésének kérdéskörét kifogásolták, és a "tartalék elem" szókapcsolat is kifogásra került az LMP részéről.

Én azt hiszem, hogy ezeket a módosító javaslatokat kellő körültekintéssel és nagy megfontoltsággal áttekintettük, mérlegeltük is, ezért tudom azt mondani, hogy a honvédelmi bizottság által benyújtott módosító javaslatot tudjuk támogatni, a többi módosító javaslatot nem tudja a tárca támogatni, tekintettel arra, hogy ezeket a szempontokat, amelyek elhangzottak, mi másként értékeljük, másként látjuk.

Azt hiszem, hogy ha csak egy példát kiragadok - és Csenger-Zalán képviselő úr is már erről beszélt -, a Szent Korona vonatkozásában mi nem pusztán kulturális tárgynak és kincstári vagyonnak tekintjük (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), mi ennél többnek, sokkal többnek tartjuk és tekintjük a Szent Koronát. Valóban így van, ez egy értékrendet fejez ki, egy szellemiséget fejez ki. Már önmagában a Szent Korona tetején lévő kereszt is sokkal többet jelent pusztán egy ékszernél vagy egy kincstári vagyoni tárgynál, ahogyan azt Vadai Ágnes képviselő asszony jellemezte. Én azt hiszem, ha az önök jelképrendszerét is megnézzük, a különböző pártlogóikat, akár a vörös csillag, akár a szegfű (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) vonatkozásában, szerintem az önök számára is ez nyilván sokat jelent. Én ezt tisztelettel mondom, én azért mondom, hogy számunkra a Szent Korona egy nagy érték, szeretném, ha a nemzeti együttműködés rendszere erre is kiterjedne, hogy ezt esetlegesen ne pusztán a jövőben kulturális tárgynak tekintsük, hanem ennél sokkal többnek.

A Sándor-palota őrzése vonatkozásában is, nem hiszem, hogy ez hadi nonszensz lenne, ahogyan azt Vadai Ágnes képviselő asszony fogalmazta. Ez egy fontos dolog, mint ahogy szerte a világban a köztársasági elnök palotáját, épületét különböző díszegységek őrzik, akik egyébként fegyverrel is rendelkeznek. Az sem idegen, hogy a parlamentben adott esetben nem négy, hanem kettő, tehát itt rendőrökről van szó elsősorban és katonákról van szó, tehát a külső őrzést a rendőrök látják el, a rendőrség állományába tartozó személyek látják el, és természetesen azt szeretnénk, ha a Szent Koronát a katonák őriznék. Nyilván őrizhetnék gázspray-vel is, de - ezt elmondtam az általános vita során is - ezt nem tartjuk szerencsés megoldásnak. Nyilván a katona akkor katona, ha fegyvert is tud viselni. Nyilván a fegyverviselésnek és -használatnak szigorú szabályrendszere van, és ezt be fogják tartani a katonák itt a Parlamentben is, és mindenhol (Dr. Vadai Ágnes: Mi lesz a nőkkel, István?), ahol szerep vár rájuk.

Vadai Ágnes képviselő asszonyt e hajnali órákban a férfi és női egyenjogúság kérdésköre izgatja, álmából fölkeltve is ez a kérdés mozgatja és motiválja. Ez egy helyes dolog. Teljes mértékben a kormány a férfi és a nő egyenjogúságának a pártján áll, mindig is ezen állt, és a jövőben is ezen fog állni. Én azt szeretném azért közölni a képviselő asszonnyal, hogy a mi jogászaink azt tanácsolták, hogy alkotmánymódosítás szükséges, ha kiterjesztjük a kiképzett tartalékosok kategóriáját a hölgyekre is, a nőkre is.

Ezért aztán, tekintettel arra, hogy nem az önkéntes rendszerről beszélt már, illetve Dorosz Dávid képviselő úr módosító javaslata nem az önkéntes komponensre vonatkozik, hanem a kiképzett és a potenciális hadkötelesekre vonatkozik, az egy második komponens, egyelőre ott tartunk, hogy egy önkéntes alapon működő tartalékos rendszert szeretnénk felépíteni. Ennek az önkéntes komponensnek két eleme van, ez a védelmi tartalék és a műveleti tartalék, ebben természetesen hölgyekre is számítunk, tehát akár Vadai Ágnes képviselő asszony is nyugodtan jelentkezhet. Szerintem örömmel fogja fogadni a Magyar Honvédség. (Dr. Vadai Ágnes: Abban biztos vagyok.) Vadai Ágnes képviselő asszony valóban több ízben kifejezte azon véleményét, hogy igen, szereti a katonákat, szerintem a katonák is szívesen fogják őt ott fogadni, és akár egy közös hadgyakorlaton vagy kiképzésen is szívesen látják önt. De ha gondolja, akkor egyengetjük ennek az útját, természetesen, ha eljutunk oda. Először arra kérném, hogy szavazzák meg a törvénymódosítást, és akkor lehetőség adódik arra, hogy ön is minél gyorsabban bekapcsolódhasson ebbe a tevékenységbe, ebbe a munkába.

Nagyon helyesen mondta a képviselő asszony, hogy oda kell tenni a kompenzációs rendszert is. Így van. Sajnos nem tették oda az elmúlt nyolc évben, ez egy nagy probléma. Tehát nem kéne most itt kapkodnunk, ahogyan ön mondta, hogy sietünk. Most sem fejetlenség uralkodik (Dr. Vadai Ágnes: Dehogynem.), hanem egyszerűen szépen, feszített ütemű és megfontolt lépésekkel haladunk előre. A törvénymódosítás egy kiforrott célt fogalmaz meg. Szeretnénk a tartalékos rendszert elindítani január 1-jétől, így, ahogy tetszett volt mondani, és valóban esküt tesznek, és nemcsak esküt tesznek, hanem kiképzésen is átesnek, lőgyakorlaton, lőkiképzésen, alaki kiképzésen, és szolgálati szabályismeretből is vizsgáznak, tehát gyakorlatilag ez egy rendkívül intenzív, de komoly képzés, amin átesnek az első önkéntes tartalékos katonáink.

Én azt hiszem, hogy ha az elmúlt nyolc év nem sok minden mással telt volna, hanem azzal, hogy a tartalékos rendszert fölépítsük, az alapjait lerakjuk, és építkezzünk, alkossunk ezen a területen, akkor most nem itt tartanánk, de most kell kezdeni, és ebben kérjük az önök segítségét. A helyzet az, hogy milyen feladatra - Juhász képviselő úr erről beszélt -, nagyon fontos, kulcsfontosságú, hogy milyen feladatra hozzuk létre a tartalékos rendszert. Én ilyenkor azt mondanám, hogy meg kell nézni, hogy a NATO-szövetségeseink meg az európai uniós szövetségeseink milyen feladattal hozták létre és hoznak létre tartalék erőket. Nagyjából hasonló veszélynek vagyunk kitéve. Nyilván a Kárpát-medence sajátosságait is figyelembe kell venni, meg Magyarország földrajzi adottságait is, ezeket hozzá kell tenni, bele kell szőni a rendszerbe. Vajon miért hozzák létre a brit, az amerikai, a norvég, a svéd, a dán, a svájci, az osztrák, a cseh - és hosszan sorolhatnám - barátaink a tartalékos rendszert, miért működtetik ezt a rendszert, ha igazából nincs szükség arra a feladatrendszerre, amit egyébként ők ellátnak? Nyilván nekünk is szükségünk van rá.

Hogy elmehetett volna a többi húszezer katona a gátakra: szeretném fölhívni a figyelmet, hogy jelen pillanatban, és az elmúlt időszakból megörökölten most próbáljuk egy picit növelni a Magyar Honvédség létszámát. A költségvetési lehetőségek erre adnak lehetőséget, hogy 900 fővel növeljük, azonban 8250 fő volt az elmúlt időszakban a szárazföldi haderőnknél szolgálatot teljesítő, az összevont haderőnemi parancsnokságon szolgálatot teljesítő katonáink száma, és ők sem mindannyian katonák, már abban az értelemben, hogy mondjuk, kivezényelhetők a gátra vagy a töltésekre. S ebből azért, szeretném elmondani, hogy ezer katonánk rendszeresen külföldön van, ezer fölkészül, ezer pedig pihen, tehát olyan nagyon nagy erőt igénybe venni árvízi védekezésre, vörösiszap elleni károk elhárítására nem nagyon állt rendelkezésre. Így is általában 2-3 ezer katonánk gyakorlatilag teljes erővel ott volt, és mentette az életet, amit csak menthetett.

Ezért azt hiszem, hogy szükség van tartalékos rendszerre ebben a vonatkozásban is, de szeretném hangsúlyozni végezetül, hogy nem pusztán egy új képesség létrehozásáról van itt szó. Ezt többször elmondtam, de sokan nem kellő mértékben figyelnek oda erre. Ennek igazából nemcsak a Magyar Honvédség képességnövekedése a jelentősége, hanem az, hogy ezen keresztül átszőheti a honvédelmi gondolat a magyar társadalom tagjait. (Közbeszólás.) Igen, ez egy nagyon fontos kérdés, mert a tartalékos rendszeren keresztül civil embereket, munkavállalókat tudunk megszólítani, egyetemi hallgatókat tudunk megszólítani, és ha egy önkéntes alapon, a megfelelő kompenzációs-ösztönző rendszer mellett vállalják a tartalékos katonai szolgálatot, akkor bizony-bizony a társadalom széles köreit, széles tömegeit is átszőheti a honvédelem ügye, és így lehet nemzeti közüggyé tenni a haza védelmének ügyét. Ez egy fontos gondolat, fontos célkitűzés, ebben szeretném önöket partnerként látni, és szeretnénk kérni, hogy támogassák a törvénymódosító javaslatot.

Köszönöm szépen összességében az észrevételeket, még a kritikai észrevételeket is, és köszönöm szépen, hogy ilyen kora hajnali órában is a tisztelt Ház lehetőséget adott arra, hogy ezt a kérdést megvitassuk. Bár örömmel vettem volna, zárójelben jegyzem meg, ha valóban ezt a kérdést talán nem utolsó napirendi pontként tárgyaljuk, de ez már a házbizottság döntése volt, úgyhogy ezzel kellett szembesülnünk, de köszönöm mindenkinek a részvételt és a közreműködést. Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)