*

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság korábbi ülésén felhívtuk a figyelmet arra - akkor már nem volt lehetőség képviselői módosító indítvány beadására -, ha az alkotmányügyi bizottság nem készít el egy olyan módosító indítványt, amely az időközben megszületett alkotmánybírósági határozattal összhangban áll, akkor ez a törvény így elfogadva alkotmánysértő lesz. December 7-én hozott ugyanis egy olyan tartalmú határozatot az Alkotmánybíróság, amely korrigálásra kényszerítette volna vagy kellett volna hogy késztesse az alkotmányügyi bizottságot, illetve a kormányt.

Miről is van szó? Az Alkotmánybírósághoz érkezett beadvány azt kifogásolta, hogy a korábban, illetve még jelenleg is hatályos szabályozás szerint a lakcímadatokhoz a cégnyilvántartás tekintetében azok férhetnek hozzá, akik felmutatják, hogy valamilyen törvényes érdekük kapcsolódik ahhoz, hogy a cégtulajdonos menedzsment lakcímadatait megismerjék. Ezt kívánta a kormány is teljes körűvé tenni, mondván, hogy ezek az adatok közérdekű adatok, és bárki korlátozás nélkül hozzáférhet. Az Alkotmánybíróság azonban mást mondott. Az Alkotmánybíróság kimondott egy olyan álláspontot, amit a szocialisták is vallanak, hogy elégséges jogosítványt jelent az, ha valakinek törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerje a cég-lakcímadatokat, akkor ezt minden további nélkül megteheti.

Tehát egyáltalán nem igaz az, amit a vitában néhányan elmondtak, hogy ez csak azoknak jó, akik zavarosban akarnak halászni, mert ez nem így van. Ha valaki bemutatja azt, hogy milyen törvényes érdeke fűződik a lakcímadatok megismeréséhez, akkor azokat megismerheti. Egyébként az Alkotmánybíróság állítása szerint a pusztán információs érdek önmagában nem elég a személyes adatok védelméhez való joggal szemben, tehát nem elég ahhoz, hogy teljes körű nyilvánosságot biztosítsunk. Ezért az Alkotmánybíróság kimondta, hogy jelen ügyben nincs indok és lehetőség arra, hogy az Alkotmánybíróság az említett adatok alkotmányjogi értelemben vett közérdekűségét kimondja.

Mi ezt elmondtuk az alkotmányügyi bizottság ülésén, és nekünk úgy tűnt, mintha a kormány nyitottságot mutatna arra nézve, hogy egy ilyen tartalmú módosító indítvány alkotmányügyi bizottságon keresztül majd bekerül. Erre azonban nem került sor, számunkra teljesen érthetetlen módon, hiszen az így elfogadott törvény nagy valószínűséggel alkotmánysértő lesz, és nincs összhangban az Alkotmánybíróság 2010. december 10-én meghozott határozatával.