*

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A miniszterelnök úr beszédének három kulcsszava volt: Magyarország új pozíciójának megteremtése, erős Európa és a megújulás. Ha az erős Európáról beszélünk, akkor nyilván önérvényesítésünk mellett az európai érdekek szolgálatáról is szó van. Ez nem technikai és nem részletkérdésekről szól, nem is szolgai alkalmazkodásról, hanem sokkal többről, saját koncepcióról, új szemléletről és a kihívásoknak megfelelő új vízióról is.

Amikor a magyar pozíció megteremtését szorgalmazzuk a világban, akkor engedjék meg, hogy egy történelmi példával hadd éljek. Az utolsó kétszáz évben nekünk nagyon gyakran kellett nulláról indulnunk. Gondoljanak csak arra, hogy 1825, 1867, a trianoni trauma után 1945, 1989 és tegyük hozzá: 2010. Egy hasonlóság mutatkozik az 1921-es kormányprogram és a mai tevékenységünk között. Sok mindent kimond az, négy pontban foglalja össze, de egyik fontos mondanivalója a külpolitikai pozíciónk megerősítése. Valami ilyesmiről szól ma is, amikor mi Magyarország új pozíciójának kijelöléséről beszélünk. Ez bátorságot és önbizalmat is jelent mindenképpen.

De van még egy gondolat abban a megújulást kezdeményező kormányprogramban, ami hasonlít a mai korhoz, ez pedig az európai destruktív eszmékről szól. Akkor, annak idején egyértelműen csak a kommunizmusról volt szó, ami akkor jelent meg, de ma azt látjuk, hogy olyan neoliberális törekvések érvényesülnek Európa-szerte, ami befolyásolja a mi új pozíciónk megjelölését is. Itt nem tudok eltekinteni attól, hogy ne említsem meg az uniós elnökség kezdetének megrontását, amiben sajnos a magyar szocialisták nagy szerepet játszottak. Gondoljanak csak arra a hisztériára, amit a médiatörvény kapcsán keltettek. Nemcsak megtévesztett európai képviselők, hanem saját elvtársaik is részesei voltak ennek, és persze olyan figurák, akikről most nem szívesen szólnék, de komolynak kevésbé nevezhetők.

Amikor megújulásról van szó, és ez a harmadik gondolat, amely a miniszterelnök úr beszédében hangsúlyt kapott, akkor mindenképpen a rendezett világ, belső rendezett világ megteremtéséről is szó van. Ez nemcsak közbiztonságot jelent, de a társadalmi normák hatékony érvényesülését is. Jelenti az adósságcsökkentést, jelenti a nagy rendszerek reformját és mindent, amit ez alatt az egy év alatt a kormány és a parlamenti többség elért.

Úgy gondolom, hogy amikor az uniós elnökséget értékeljük, akkor nemcsak arról kell szólni, hogy ez az értékelés rendszeresen megtörténik abban a bizottságban, ami erre hivatott, mindig figyelemmel és élvezettel hallgatjuk ezt a beszámolót, de arról is szó van, hogy az uniós elnökség sikere nemzeti érdek, és ebben, a nemzeti érdek érvényesülésében az ellenzék mindhárom pártjának szerepe lenne. És nemcsak a kezdeti durva indítás, amire az előbb hivatkoztam, de sajnos időközben is azok az akciók és kommunikációs megjelenések azt mutatják, hogy az ellenzék nem egyöntetűen támogatja a magyar uniós elnökség sikerét, sőt néha úgy tűnik, hogy egy-egy nehéz pillanat örömet okoz nekik. Úgy gondolom, hogy a magyar elnökség eddigi tevékenysége és a várható teljesítménye nemzeti érdek és nemzeti siker lesz, amit mindnyájunknak, a parlament minden pártjának szolgálni kell.