*

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Még mielőtt az alaptörvényhez szólok és a hozzászólásomat elkezdeném, engedjék meg, hogy a jegyzőkönyv számára egy rövid kiegészítést tegyek: a miniszterelnöki felszólalást követően a reagálásomban az egyik helyen nyelvbotlásként Dél-Afrikát mondtam, természetesen az a gondolatom úgy hangzott, hogy az Európai Közösség déli szomszédságában lévő Észak-Afrika - csak a jegyzőkönyv számára szeretném ezt rögzíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az új alaptörvénynek a nemzeti kisebbségekről szóló elemeihez benyújtott módosító indítványokhoz szeretnék néhány gondolatot hozzátenni, mégpedig a 85., 71. és 91. számú módosító javaslatokhoz; teszem ezt azért is, mert Nyugat-Nógrádban, ahol élek, több településen él szlovák és német nemzeti kisebbség. A Nemzeti hitvallás teljesen egyértelművé teszi az alkotmányozó, tehát politikai nemzet fogalmának használatát, ami magától értetődően magában foglalja a magyarországi nemzetiségeket, illetve a hozzájuk tartozó magyar állampolgárokat is anélkül, hogy közösségi identitásukat érintené, mégis szükséges azon egyértelmű szándék félreérthetetlen kifejezése, hogy a magyarországi nemzetiségek közösségi létüknél fogva, tagjainak a magyar politikai közösséghez tartozásán keresztül a magyar államiság alkotórészei. Ennek módja a nemzetiségek államalkotó státusának kimondása. Ehhez kapcsolódik a Szabadság és felelősség fejezet XXVII. cikkének módosítása, amely a nemzetiségek közösségi identitásának érinthetetlensége, az asszimilációs szándék egyértelmű tagadása érdekében kimondja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségekhez tartozó állampolgárok önazonosságuk szabad vállalása mellett annak megőrzésére is jogosultak.

Az alapvetés pontosított H. cikke szerint a magyar állam számára kötelezettséget jelent, mivel államalkotó közösségeink nyelvei nem idegen, hanem honos nyelvek hazánkban, hogy a magyar nyelvvel, nem pedig az idegen nyelvekkel megegyező elbírálás alá essenek. Ha a szükséges védelmet illetően különbséget tennénk az államnyelv és a kisebbségi nyelvek között, azzal beszélői között is különbséget tennénk. A magyar nyelvre és a nemzetiségi nyelvekre vonatkozóan az állam egyforma kötelezettségét szükséges tehát megjelölni, azt, hogy ezek védelme tekintetében tevőleges szerepet vállaljon. Ebből következően a Nemzeti hitvallásnak a kulturális örökség védelmére vonatkozó mondatát is ki kell egészíteni a velünk élő nemzetiségek nyelvére vonatkozó védelemmel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért tartom fontosnak ezeket a módosításokat, mert meggyőződésem, hogy még inkább elvárhatjuk a szomszédainktól, hogy tiszteljék és védjék a határon túli magyar kisebbséget és nyelvüket, ha mi magunk is példát mutatunk e téren. Ha a szomszédos országoktól elvárjuk, hogy a magyar nyelvnek és kultúrának a kisebbségi létet kompenzálandó többlet- vagy legalábbis a többségi kultúrával azonos védelmet nyújtsanak, akkor nekünk is így kell cselekednünk.