*

DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Milyen szép egybeesése az eseményeknek, hogy a karzaton most foglaltak helyet fiatalok tanáraikkal egyetemben, amikor én elnök úrtól szót kapok, hogy a környezetvédelem, a természetvédelem, az erőforrások ügyéről beszéljek. Az ajánlás 34., 58. és 107. módosító indítványaihoz kívánok hozzászólni.

Ahogy említettem, ez kortól teljesen függetlenül mindenkit érint. Az alapvetés, amellyel a rövid hozzászólásom indítanám, az, hogy az élet természeti létfeltételek nélkül nem képzelhető el. Ha az élet kifejezése helyett a társadalom vagy a gazdaság kifejezést használom, ugyanúgy belátható, hogy a természeti erőforrások megvédése elsődleges fontosságú a most élő és a jövő nemzedékek számára is. A 34. számú módosító indítvány erről szól; meg arról, hogy ama írásban benne vagyon, hogy "hajtsátok uralmatok alá". De rossz uralkodó az, aki tönkreteszi, megsemmisíti, elszennyezi, fölszámolja, a jó uralkodó, a jó ember meg fenntartja és elővigyázatos a dolgai tekintetében, csak olyasmit tesz, amire szükség van, és nem kizsigereli, tönkreteszi a természetet.

Mi lenne fontosabb a XXI. század elején globális méretekben, de hazánkban is, mint a természeti létalapok megőrzése, a környezetvédelem, a vízügyek, a biológiai sokféleség? S itt hangsúlyozom, ez ellen hat a genetikailag módosított növények termesztése, ezért is helyes, hogy ez az ország küzd a genetikailag módosított növények köztermesztésben való megvalósítása ellen.

Az 58. módosító indítvány az, amelyet dicsérni jöttem. Mindenki jogát az egészséges környezethez - mondja a szöveg - Magyarország elismeri és érvényesíti. Mit számít az, ha megvan az állampolgári jog, de nincs meg az állami felelősség, és fordítva: állami felelősség nélkül magában ez a jog mit sem számít. Az alaptörvényünkben benne van: Magyarország elismeri, hangsúlyozza, alapvető joggá teszi az egészséges környezethez való jogot, és érvényesíti mindenki számára.

Végezetül a 107. módosító indítvány szól a jövő nemzedékek szószólójáról. A lisszaboni szerződés hatálybalépésével az európai alapjogi charta kötelezővé teszi és meg is említi a jövő nemzedékek iránt viselt felelősség és kötelesség kérdését. Az alaptörvényünkben nagyon helyesen benne van, hogy a jövő nemzedékek szószólója - mint az általános szószóló helyettese - intézmény biztosítva lesz az alaptörvényünk által is.