SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a szót. Nem tudom még, ki fog válaszolni, úgyhogy gondolom, az államtitkár úr.
Tisztelt Államtitkár Úr! Önök kormányváltáskor tiszta gazdaságot ígértek. Azt ígérték, hogy mindenki részt fog majd venni a közterhek viselésében, és nem lesznek kivételezett gazdasági hatalmasságok. Ehhez képest az LMP értesülése szerint a NAV keretein belül működő adóhatóságtól, egykori APEH-tól az elmúlt fél év során 500-800 adónyomozót bocsátottak el. Az elbocsátások szinte kizárólag a nagy tapasztalattal rendelkező, önálló munkavégzésre képes állományt érintették. Eltávolításukkal így gyakorlatilag lefejezték a nyomozati munkát. Akit nem lehetett indoklás nélkül eltávolítani, azt sok esetben korengedményes nyugdíjba küldték. A helyükre lépő tapasztalatlan kollégáknak esélyük sincs a vizsgálandó vállalkozások jól fizetett ügyvédeivel szemben.
No persze, nem is mindig elvárás a jó teljesítmény. Információink szerint a válságadó kirovása után tartott vezetői értekezleten olyan utasítás hangzott el, hogy a kiemelt adózókat, vagyis elsősorban a multinacionális vállalkozásokat nem szabad vegzálni. Az ő ellenőrzésük így kizárólag a formai szempontokra, így például a bizonylatbetekintésre összpontosul.
Átfogó ellenőrzések hiányában ismét zavartalanul folyhat a lánckereskedelem, amelynek keretében a külföldről behozott termékek több cégen mennek keresztül, amíg a multik polcaira kerülnek. Az egyik láncszemnél az áfát nem fizetik meg, így a multi a beszerzései után úgy vonja le az előzetesen felszámított áfát, hogy azt előtte nem fizették meg. A lánckereskedelemben részt vevő cégek mindeközben persze kifizetik a multiknak az alkotmányos költséget: polcpénz, piacelemzés, marketing, reklám és egyéb fiktív szolgáltatások formájában.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)
Ezt az illegális és fiktív láncolatot csak célzott vizsgálatokkal lehet felderíteni, de önök ezeket is leállították.
Mindezekre tekintettel kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy hány adónyomozót bocsátottak el. Ők átlagosan hány éves tapasztalattal rendelkeztek? Mi történik az általuk vizsgált ügyekkel, amelyeket az újonnan felvett fiatalok nyilvánvalóan képtelenek belátható időn belül érdemben lefolytatni? Megfelel-e a valóságnak az, hogy a multinacionális vállalatoknál az adóellenőrök nem végezhetnek részletes vizsgálatokat, mint ahogyan azt a kis- és közepes vállalkozásoknál rendszeresen megteszik? Mit kívánnak tenni a lánckereskedelmi vizsgálatok újraindítása érdekében?
Várom szíves válaszát. (Taps az LMP padsoraiban.)