*

GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: A vagyonérték-megőrző és a vagyongyarapító tevékenység tartalma, aztán az ellenőrzés során érvényesülő etikai normák... - az adóztatási tevékenységet is ellenőrzi az Állami Számvevőszék, de nem világos, hogy milyen mélységű és tartalmú lehet ez az ellenőrzés, milyen lesz, nincs meghatározva, és mit jelent az, hogy egyéb bevételszerző tevékenységet is ellenőrizni fog. Erre is visszatérek még később.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat, ami előttünk van, ellentétes a hatályos alkotmánnyal és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. IRM-rendelet szabályaival is. Csak tájékoztatásul mondanám, államtitkár úr, az alkotmány nem ismer sarkalatos törvényeket, és erre hivatkozik. Sarkalatos majd csak a január 1-je után hatályba lépő alaptörvényben lesz, az alkotmányban ilyen nincs. Kikerült ebből a szövegből, hogy az Állami Számvevőszék a törvényeknek van alárendelve, nem tudni, miért, csupán arra utal a szöveg, hogy jogállását és hatáskörét az alkotmány és a sarkalatos törvény határozza meg, holott már magában a törvényjavaslatban is vannak hivatkozások, mint ahogy ez lesz a gyakorlatban, tehát már most lehet kódolni, amit Latorcai képviselő úr elmondott, hogy bizony lehet, hogy egy hét múlva ezeket rendbe kell tenni, ha nem lesz lehetőség arra, hogy esetleg egy hosszabb időt... - és nagyobb lélegzetet venni a részletes vita előtt és ezeket a hibákat kijavítani. A hatályos alkotmányunk 32/C. §-a szól az Állami Számvevőszékről. Joggal kritizálhatnánk, hogy most már az alaptörvényben rögzítetthez mérjük.

Én megengedem magamnak, hogy mégis ehhez a hatályoshoz mérjek, tisztelt képviselőtársaim, mert a legnagyobb kormánypárti frakció vezetője és képviselőtársai is még mindig ehhez nyújtanak be módosító javaslatokat, például most legutóbb és folyamatban az általános nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjasok szerzett jogait akarja megrövidíteni, ezt is szintén érdekegyeztetés kikerülésével. Jut eszembe: a miniszterelnök úr a minap a hírcsatornákon arról tájékoztatta a nagyérdeműt, hogy most is megvárják a nemzeti konzultációban szerzett véleményt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nagy átverés című Fidesz-produkció újabb epizódjában találjuk magunkat: mire az átvert választók visszaküldik a kérdőívet, már régen túl leszünk itt a parlamenti patkóban a zárószavazáson, rosszabb esetben már ki is lesz hirdetve a törvény. Úgy látszik, a nyugdíjügyi biztos asszony olyan mértékben belefáradt a magánnyugdíjpénztárban gyűjtögetők nyugdíjának megvédésébe, hogy észre sem vette, hogy újabb több százezer honfitársunk veszti el szerzett jogát, esetleg nyugdíját pillanatokon belül. Mit sem számít a jogbiztonság és a jó erkölcs!

És akkor most visszatérve a hatályos alkotmányra, e szerint az írott szöveg szerint az Állami Számvevőszék elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. Érdekes módon ez a paragrafus kikerült ebből az új rendszerből, sehol nem található, miközben önök közpénzekről beszélnek, és ennek a megtámogatásáról meg az államadósságról, ami belekerült még az alaptörvénybe is, tehát nem tudom a magyarázatát, érdekes módon erre egyetlen előterjesztő nem tért ki. Ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állam tulajdonában lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét. Ezt azért hangsúlyozom, mert ez az, amire majd szeretnék visszatérni az új alaptörvénnyel kapcsolatban. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésekben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentések nyilvánosak, az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé. Tehát ezek ma is bent vannak a hatályos alkotmányban.

Ezzel szemben mi van az új alaptörvény 43. cikkében? Engedjék meg, hogy szó szerint idézzem: "Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését." És most, ahogy ígértem, az államháztartás gazdálkodása mellett a nemzeti vagyon kezelését - jól hallották. És azért járom ezt az ügyet ilyen sokszor körül, tisztelt képviselőtársaim, engedjenek meg némi kitérőt, én valóban nagyon régen, évtizedekkel ezelőtt folytattam a közgazdasági tanulmányaimat, de azt gondolom, hogy akkor is és ma is helytálló az a polgári közgazdaságtanban használt fogalom, hogy a nemzeti vagyon az anyagi természetű gazdasági erőforrások összessége, amelyekkel egy ország az adott időpontban rendelkezik.

A társadalom anyagi javainak összessége, függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában van - itt már van egy mondat, amire kérem, hogy majd emlékezzenek; tehát függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában van. Ezek szerint a nemzeti vagyon állományába tartoznak a termelés álló- és forgóalapjai, a forgóalapok, a késztermékek, a nemzetgazdaság tartalékai, biztonsági készletei, nem termelő alapok, valamint a lakosság személyi vagyontárgyai. Tehát itt adódik a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy hogyan kerülhetett be az alaptörvénybe az, hogy az Állami Számvevőszék a lakosság személyi vagyontárgyainak ellenőrzését kell hogy elvégezze. Kérem, tessék megnézni, szó szerint el lehet olvasni. Az az érdekes esetünkben, és bocsánat, hogy nem folytatom a sort, mielőtt valaki majd kétpercesben azt mondaná, hogy igen, tudom, itt még beletartoznak az ásványi lelőhelyek, föld, víz, minden más egyéb, de ezeket nem mondom, mert most nem ez az érdekes.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy az önök figyelmét elkerülte annak idején az alaptörvény vitájában a 43. cikkely tartalma, és ezt a "nemzeti" szót kihasználó nemzetieskedő nemzeti kormány vajon mit akar? Nem derül ki ebből a törvényjavaslatból sem egyértelműen, hogy a legbelsőbb titkainkba és vagyoni viszonyainkba akar betekintést az Állami Számvevőszéken keresztül vagy jogot neki, vagy csak egyszerűen fittyet hány mindenütt a világban használt közgazdasági definíciókra, azok tartalmára. Ebben az esetben még indokoltabb, hogy a törvénynek, ha máshol nem, akkor legyen ennek az Állami Számvevőszékről szóló törvénynek egy olyan fogalommeghatározása, és akkor itt kínálom azt, hogy akkor azt kellene mondani, hogy valahogy ebből a csúfságból mégiscsak kimásszunk, hogy Magyarország nem ír újra közgazdasági fogalmakat, hanem mondjuk azt, hogy e törvény szempontjából nemzeti vagyon, és itt a vége, valahol pontot kellene tenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem az a félelmem, mivel nem derült ki, hogy ez milyen célból került be az alaptörvénybe, és milyen célból erősíti ezt a folyamatot az Állami Számvevőszékről szóló törvény, megengedem magamnak azt a kérdést: lehet, hogy alakul Állami Számvevőszék néven az új államrendőrség? Beszélhetünk arról, hogy az Állami Számvevőszék feladatai és ezeket hogy hajtja végre, ezekben erősítem azt, amit akár a kormány képviselői, akár az előttem szóló vezérszónok elmondott, azt gondolom, hogy ezeknek az ismétlése nem indokolt, mert ezekkel egyetértünk, tehát az ellenőrzési tervvel. Itt ugyan van egy pici kérdésünk, hogy vajon az ellenőrzések gyakoriságot nem lenne-e célszerű rögzíteni. Nyilván ez a bizottsági kisebbségi véleményekben is már megfogalmazódott.

Azt, hogy jelentést készít az Országgyűlésnek, teljesen természetesnek tartjuk. De hogy a fejüket csóváló kormánypárti képviselőtársaimnak mondjam, bizony szó szerint itt is benne van, ellenőrzi a nemzeti vagyon kezelését; amibe, képviselőtársaim, az én szemüvegem is beletartozik, a tudásom, az önök tudása és minden más egyéb. Nagyon fontos, hogy továbbra is megmarad az állami számviteli rend betartásának ellenőrzése. És itt a felsorolásban van megint egy nagyon érdekes... - és ez a következő kemény kritikám, a második.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök még a saját maguk által alkotott jogszabályokat sem tartják be. Szeretném idézni: "ellenőrzi az állami adóhatóság, az önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét". Nem önök alkották meg azt a törvényt, ahol az adóhivatal és a vámhivatal vagy APEH, vagy VPOP egy egységes intézményben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban testesül meg? Tehát érdekes módon arra kellene hivatkozni. Sejtem azt, hogy átemelték ezt a mondatot régiből, mert ez egy sikeres mondat volt korábban, csak hát, ha egyszer azt mondjuk, hogy ez egy kiemelt figyelmet érdemlő sarkalatos törvény, akkor bizony figyelembe kellett volna venni az elmúlt egy év jogalkotási gyakorlatát. De lesz ehhez majd még egy gyöngyszemem.

Kedvezőnek tartjuk azt, sőt módosító indítványban szeretnénk erősíteni az Állami Számvevőszéknek a jogszabályok előkészítését segítő tervezetek vitáját. A 3. § (1) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék feladatait és hatáskörét... - és ez az, amire az elején hivatkoztam, hogy a magyar fogalmazással is baj van, mert azt mondja, hogy a sarkalatos törvény. Nem! E törvény, ez, amit megfogalmaztak. Viszont ami sokkal fontosabb: és más törvények kell hogy szabályozzák. Ez szerintem sokkal elegánsabb megfogalmazás lenne.

Hosszan foglalkozik a törvényjavaslat az Állami Számvevőszék mint az Országgyűlés ellenőrző szerve függetlenségének erősítésével és az erre való hivatkozással. Azért hadd mondjam azt, hogy úgy érzem, miközben bizonyos területeken erősödik a függetlensége, és érdekes módon ennek adtak hangot a jövedelmi viszonyokban például vagy a költségvetésben, erre külön visszatérek, a másik oldalon viszont erősíti a kormánnyal való kapcsolatot. És ezt kifogásoljuk, erre megint fogok majd a törvényszövegből példát hozni. Azt gondolom, hogy az Országgyűléstől való függetlenedés, amikor azt mondja, hogy a kormány számára jogot teremt, hogy feladatokat adjon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Csak szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy a kormánynak a kezében van a KEHI, a Kincstár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagyonkezelő. Lehet, hogy már bennük sem bízik? És ezért kell az Állami Számvevőszéket ebbe a rendszerbe behozni? Ez erősíti bennem azt, amikor azt mondom, hogy az eddig független és jól működő szervezetünkből egyfajta államrendőrséget akarnak csinálni.

A következő kérdés a költségvetés kérdése. Ez nagyon jól hangzik, hogy a szervezet, az elnök elkészíti a fejezet költségvetését, és benyújtja a tisztelt Háznak. De az a kógens kifejezés, ami a törvényben meg van fogalmazva, hogy nem lehet kisebb, mint a... - és nem folytatom. Gondolják végig! Arra a szervezetre, amely hivatott arra, hogy a közvagyonban való változásokat, a közpénzek elköltését, annak hatékonyságát ellenőrizze, ez a fejezet nem vonatkozik. Hogy megint ne talányokban beszéljek: játsszanak el a gondolattal, mi van akkor, ha az Állami Számvevőszék, mondjuk, egy adott évben szoftverfejlesztés címén nagyobb összeget költ. Ez beépül a bázisba? Az ott marad? Független lesz attól, hogy az országban hogyan alakulnak a gazdasági viszonyok? Azt hiszem, hogy nem. Tehát ezt a gondolatot, miközben azt mondjuk, kellene hogy független legyen, finomítani kell; amellett, hogy én többciklusos parlamenti gyakorlatommal azt mondom, hogy ez valójában egy üres mondat. Mert igaz, hogy kötelezi arra a kormányt, hogy úgy nyújtsa be a költségvetést, ahogy az Állami Számvevőszék ezt előterjesztette, de itt a Házban már semmi nem korlátozhatja a képviselőket, hogy ehhez módosító indítványt nyújtsanak be.

Ezért is azt gondolom, hogy valahogy elegánsabban kellene megfogalmazni azt, hogy igenis fontos számunkra az Állami Számvevőszék anyagi függetlensége, de azt nem lehet kikötni, hogy az országgyűlési képviselők kezét is megköti, mert ez már azt jelenti, hogy a képviselőktől és magától az Országgyűléstől is függetlenné válik a szervezet.

Nagyon örülnék, és itt csatlakozom ahhoz, amikor azt mondtam, hogy ha az szmsz-t ismernénk, lehet, hogy nem tennénk fel néhány kérdést. Az egyik ilyen az ingyenes vagyonjuttatásban részesülők ellenőrzése, vagy mondjuk azt, hogy aki bármilyen közpénzből valamilyen támogatást kap, őt ellenőrizni lehet. Lehet arra hivatkozni, hogy a jelenlegi törvényben is benne van, hogy kiterjesztheti minden másra. Azt gondolom, itt az lenne az elegáns, ha kellő önmérsékletet tanúsítva azt mondanánk, hogy a közpénz felhasználásával összefüggő tevékenységet ellenőrizheti, de az egyéb más tevékenységeket nincs joga. Tehát itt megint ugyanaz a helyzet, mint a magánszemélyek esetében. Majd nyújtunk be ehhez módosító javaslatot, nem részletezem.

A következő az Állami Számvevőszék elnökének és munkatársainak javadalmazása. Azt gondolom, és úgy látszik, hogy én más állásponton vagyok, mint Latorcai képviselő úr, hogy nem jó, ha a köztisztviselőktől függetlenítjük az Állami Számvevőszék munkatársait. Tehát célszerű lenne, ha a sorsukat osztanák, miközben az egyéb következmények - minden a köztisztviselői törvényből fakadóan - vonatkoznának rájuk. És amiben végképp vitatkozunk, hadd használjam megint csak Rogán Antal korábbi mondatát, a pofátlannak minősülő végkielégítés kérdése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg igaz, a törvényjavaslat szó szerint azt mondja, hogy az Állami Számvevőszék elnökének hivatalvesztés esetén nincs végkielégítése. De helyette mi van? Hathavi illetmény. A hathavi illetmény alapján, most engedjék meg nekem, hogy ne forint/fillérre mondjam, a mai viszonyok szerint, miután ez a törvény július 1-jén hatályba lép, igaz, hogy a jövedelmekre vonatkozó passzusait még jobban kitolja a törvény, ez több mint 10 millió forint, képviselőtársaim. És ez illetmény, nem végkielégítés. Tehát tisztelettel vállalom, nézzük meg még egyszer, hogy hogyan lehet erre kiterjeszteni a 98 százalékos adót, vagy itt az volt a cél, hogy ezt bizony ki akarták kerülni. (Babák Mihály: Bagoly mondja verébnek.) Nem hallottam, képviselő úr. Csak tudja, képviselő úr, az az érdekes, hogy azok a köztisztviselők, akik a múlt év második felében, 40-42 év szolgálati idővel nyugdíjba mentek, fizették most a 98 százalékos adót, itt pedig önök törvény erejével teremtenek egy 10 millió forintos juttatásra adómentességet. Aztán döntse el, hogy ki a bagoly, és ki a veréb. (Babák Mihály: Ott meg volt százmillió forint.)

Azt gondoljuk, hogy erre szükség volt, de gondoljuk végig még egyszer ennek a mértékét, és azt a részt, hogy az ellenőrzöttnek adjunk jogosítványokat arra, hogy önmagát megvédje. Tehát egy kicsit elbillent a mérleg az ellenőrző javára, és azoknak, akik elolvasták a törvényjavaslatot, hiszem, hogy nem kell, hogy tételesen ezt idézzem.

Aztán nagyon érdekesnek tartjuk azt, hogy miközben tegnap este, ma este fogunk tárgyalni arról, hogy a bírók, ügyészek az általános nyugdíjkorhatár szerint mennek nyugdíjba, itt benne maradt vagy véletlenül, vagy szándékosan a 70 év. El kéne gondolkodni, képviselőtársaim, vagy marad az, hogy amennyiben kormánypárti nagykövetet nevezünk ki, akkor egyedi szabályt alkalmazunk, amikor kormánypárti nemzeti banki felügyelőbizottsági elnököt nevezünk ki, akkor egyedi szabály van, amikor kormánypárti ÁSZ-elnök van, akkor egyedi szabály van; csak ez nem egészséges és nem jó.

Elfogadjuk azt, hogy az ÁSZ-nak egy alelnöke legyen, csak itt némi magyarkodás, hogy akkor már az egy nem kell, akkor elnököt és alelnököt választ. Tehát ezek már szépészeti megoldások, de ha egyszer azt mondjuk, hogy ez az első sarkalatos törvény, akkor ebben, úgy, ahogy Schmitt Pál mondta, a magyar nyelv szabályait is, meggyőződésem, hogy használnunk kellene.

Még egy nagyon fontos kérdés, és módosító javaslatot nyújtottunk be: érinti a törvényjavaslat azt a részt, amikor külső szervezet segítségét veheti igénybe az Állami Számvevőszék, de az a meggyőződésem, hogy ebben az esetben ugyanazokat a szigorú összeférhetetlenségi szabályokat kellene alkalmazni, mint a belsőkre. Tehát itt sem engedhető meg, hogy az, aki kívülről segít, az netán az adott vállalkozással valaminemű üzleti vagy családi kapcsolatban álljon.

Még egy dolog, én nagyon örülök, hogy Latorcai János képviselő úr is szóba hozta, mert ezek szerint nem tévedtem, amikor elolvastam. Megint csak szeretném az önök figyelmébe idézni, itt a Házban vitatkoztunk, hogy a különböző határidőket napokban vagy munkanapokban számítsuk. Képviselőtársaim, el kéne dönteni, mert ebben a törvényjavaslatban a naptári nap is szerepel meg a munkanap is, és én úgy tudom, hogy önök a munkanapokat akarták a korábbi törvényjavaslattal száműzni, akkor célszerű lenne itt is alkalmazni. Tehát ugyanaz áll, hogy a korábbi törvényjavaslatukat, vagy elfogadott törvényüket csak figyelembe kéne venni akkor, amikor egy új sarkalatos törvényt alkotunk meg.

Mindezekkel együtt, nem tudom, hogy ki képviseli az előterjesztőket, de a kormány képviselője jelen van, tisztelt államtitkár úr, ezt a törvényjavaslatot ebben a formában nem tudjuk támogatni. Az együttműködési szándékunkat fejezzük ki azzal, hogy számos szakmai módosító javaslatot nyújtunk be, és ezek támogatásától, elfogadásától tesszük függővé, hogy ezt a törvényjavaslatot a végszavazásnál támogatjuk-e, vagy sem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)