*

KOSZORÚS LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt röviden ismertetném vezérszónoki gondolataimat, engedjék meg, hogy röviden reagáljak Göndör István képviselőtársam szavaira. Azért az mégis megütötte az én fülemet, hogy problémaként éli meg képviselő úr, lehet, hogy az egész MSZP-frakció, hogy a jövőben minden egyes állami forintot, amit kiutalunk, azt az ÁSZ ellenőrizni kívánja. (Göndör István: Nem hallom.) Nem működik? (A mikrofonját igazítja.) Tökéletes, bocsánat.

Tehát megismételném: röviden azért még kívánnék reagálni Göndör István képviselőtársam szavaira. Megdöbbentő, hogy furcsállja azt, hogy a felelős állam a jövőben az ÁSZ-on keresztül minden egyes kiutalt forintot ellenőrizni kíván nemcsak az állami szférában, hanem az állami szférán kívül is. Hol élünk? Talán az elmúlt időszak egyik legnagyobb hiányossága az volt, hogy ideutaltak, odautaltak, itt folyt el a pénz, ott folyt el a pénz, itt történt a mutyi, ott történt a mutyi. Talán ideje felelősségteljesen a költségvetési és az állami pénzzel, az adófizetők pénzével bánni, és igenis ellenőrizni az adófizetők forintjait, hogy az tényleg jó kezekbe kerül, és tényleg arra használják föl az illetékesek, amire ezt az államtól egyébként megkapják. Ezért azt gondolom, az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat jelentőségét több dologban is össze lehet foglalni.

Először is tisztelettel jelezném a parlament tagjainak, hogy az új alkotmány értelmében, ha úgy nézzük, akkor ez az első sarkalatos törvény, tehát ez az első olyan kétharmados törvény, amely a parlament asztalára kerül, amit a parlament tárgyal, és reményeink szerint a gazdasági bizottság mint előterjesztő ezt a jövőben el is fogja fogadni. Ennek természetesen szimbolikus jelentősége is van. A szimbolikus jelentőségét talán abban lehet összefoglalni, hogy az elmúlt 8 esztendő után azt hiszem, mindannyiunk számára világossá vált, hogy a közpénzek felhasználásának szigorú ellenőrzése, ráadásul következmények ellenében történő szigorú ellenőrzése nagyon fontos az egész ország számára. Fontos elsősorban azért, hogy a következő években olyan költségvetési politikai, illetve olyan közpénzekkel való gazdálkodási gyakorlat alakuljon ki, amelyik lehetővé teszi, hogy az ország vagyona folyamatosan gyarapodjon, és ha lehet, akkor a következő években az államadósság viszont folyamatosan csökkenjen.

Azt gondolom, ennek érdekében az eddigi állami számvevőszéki törvényen abban az értelemben kell változtatni, hogy az Állami Számvevőszék kezébe több jogot és lehetőséget kell adni, és ezeket a lehetőségeket ráadásul, ha lehet, szankciók formájában kikényszeríthetővé kell tenni. A jövőben nem lesz elegendő az, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrizhet, az ellenőrzésnél való együttműködést az ellenőrzött szervezet részéről biztosítani kell, kötelező érvényűvé kell tenni. Azt gondoljuk, az ehhez szükséges szankciókat ez a most benyújtásra kerülő törvényjavaslat önmagában foglalja. Nem lesz elegendő az, hogy az Állami Számvevőszék megteszi a javaslatait adott esetben az ellenőrzött szervezet tevékenységére és munkájára vonatkozóan, és hogy a javaslatokat - az eddigi gyakorlathoz igazodva - senki nem fogadja meg. Azt gondoljuk éppen ezért, hogy tervet kell elkészíteni a Számvevőszék által vizsgált szervezeteknek.

Ne felejtsük el, hogy az elmúlt esztendőkben, és nemcsak az elmúlt 8 évre, hanem az elmúlt 20 évre vonatkozólag, gyakorlatilag amióta a jelenlegi számvevőszéki törvény vagy szabályozás létezett, azóta semmilyen módon nem tudta az ÁSZ sem az ellenőrzést kikényszeríteni, sem pedig értelemszerűen azt elérni, hogy ott valódi intézkedési terv készüljön, és azt végre is hajtsák. Vannak az országnak olyan szervezetei, ahol ennek köszönhetően hosszú évekig érdemi ÁSZ-ellenőrzés nem volt, gondolok itt például a Fővárosi Önkormányzatra. Láthatjuk ennek a következményeit, amit az ország, és nemcsak a főváros, hanem az ország lakói is azóta is viselnek. Azt gondoljuk, hogy éppen ezért egy szigorú, a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzését lehetővé tevő új ÁSZ-törvény megalkotása mindannyiunk számára nagyon fontos érdek, beleértve az ország minden polgárát.

Tisztelt Ház! Ehhez majd természetesen szigorú költségvetési gazdálkodás is tartozik. Ez az ÁSZ-törvénytervezet már figyelembe veszi az Állami Számvevőszéknek az új Költségvetési Tanácsban betöltött szerepét, ami, azt gondolom, szintén nagyon fontos előrelépés, hiszen az új Költségvetési Tanács logikáját tekintve egyértelművé teszi, hogy hogyan szeretné megvalósítani egy betartható, fenntartható növekedési pálya és költségvetési pálya elérését a következő években. Ebben egyszerre figyel oda egyébként a közpénzek felhasználásával kapcsolatos normatív szabályrendszerre, egyszerre figyel oda a monetáris vagy mondhatnánk: pénzügyi szempontokra, ezért van benne például a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és értelemszerűen a függetlenséget garantálja a köztársasági elnök által odadelegált személy is. Az Állami Számvevőszéknek viszont ebben a munkában fontos szerepe van, ehhez a munkához a lehetőségeket, a forrásokat és az intézményi hátteret is meg kell teremteni, hiszen itt az Állami Számvevőszék apparátusára majd nagy munka és feladat fog hárulni.

Nyilván nem fogunk meglepetést elárulni azzal, hogyha elmondjuk, hogy értelemszerűen a törvényjavaslatot a gazdasági bizottsággal, közösen az Állami Számvevőszék elnökével, alelnökével, illetve szakértőivel készítettük. Azt gondoljuk, hogy elnök úrral és alelnök úrral lefolytatott egyeztetések eredményeként ez a törvényjavaslat tükrözi az Állami Számvevőszék vezetőinek és remélhetőleg apparátusának, munkatársainak a véleményét, biztosítja számukra annak a munkavégzésnek a biztonságos kereteit, ami mellett el tudják látni a következő években a feladatukat.

Egy apróságra szeretném még felhívni a figyelmét képviselőtársaimnak. Már jeleztük, hogy a gazdasági bizottság volt a törvényjavaslat benyújtója. Az első helyen kiemelt bizottság értelemszerűen a számvevőszéki bizottság lett volna, de egyszerre benyújtóként is és első helyen kijelölt bizottságként nyilván nem tudta volna a törvényjavaslatot vinni, illetve a vitát lefolytatni, ezért a gazdasági bizottság, a parlament másik, gazdasági ügyeivel foglalkozó bizottsága a Házszabály szerint volt hajlandó vagy kénytelen benyújtani az ÁSZ-szal kapcsolatos törvénytervezetet.

Röviden összefoglalva, az ellenőrző szerv felelős vezetői, az Állami Számvevőszék felelős vezetője a lefolytatott eljárással kapcsolatos intézmények vezetőivel nem tagadhatják meg a közreműködést, tehát az ellenőrzött szerv felelős vezetője nem tagadhatja meg a közreműködést, az ellenőrzések lefolytatása során köteles adatot szolgáltatni a jövőben, ellenkező esetben három év szabadságvesztés lehetőségét kockáztatja. Az ellenőrzött szerveknek, így az önkormányzatoknak is a törvényjavaslat 29. §-a biztosítja az észrevételezési jogot, és annak nyilvánosságáról is gondoskodnia kell majd. Megerősödnek a számvevőszéki függetlenség garanciái. A törvényjavaslat nem változtat a jelenlegi, hatályos Állami Számvevőszékről szóló törvény elmúlt 20 évben egyébként jól bevált részein.

Az Állami Számvevőszékről szóló jogszabály a közpénzekhez való hozzáállásán kíván lényegében nagyban változtatni, amelynek kiemelt jelentőségét mutatja, hogy ez az első sarkalatos törvény, amely hatálybalépése 2011. június 1-je lesz, és ez nyilván összhangban van minden jelenleg hatályos alkotmányi kérdéssel, illetve 2012. január 1-jével lép az új alaptörvénnyel hatályba majd az Állami Számvevőszékről szóló törvény egységes javaslata.

Röviden ezeket kívántam volna elmondani a gazdasági bizottság részéről. Nyilván itt az általános vitában még lehetőség nyílik a pontosításokra, illetve nyilván a módosító javaslatokról történő vitákra, ilyet nyilván mi is majd még benyújtunk ezekkel kapcsolatosan, és bízunk benne, hogy a parlament elfogadja a javaslatot.