BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló képviselők sok érdekességre, furcsaságra felhívták a figyelmet az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Valóban furcsa, hogy a beterjesztett javaslat szerint egy erősen centralizált szervezet jön létre, amelyben az elnök számára biztosított széles körű diszkrecionális jogkörök és nagyfokú pénzügyi függetlenség jelentős mozgásteret teremtenek az ellenőrzések meghatározására és elvégzésére. Mindez azonban nem feltétlenül jelenti az államháztartás gazdálkodásának és a nemzeti vagyon kezelésének magas szakmai színvonalú ellenőrzését.
A törvényjavaslat nem tartalmazza az olyan alapvető fogalmak meghatározását, mint közpénz vagy nemzeti vagyon. Nem tartalmazza az ellenőrzés szempontjait, vagyis hogy a Számvevőszék szabályszerűségi vagy gazdaságossági, hatékonysági, illetve eredményességi szempontok szerint végzi-e a tevékenységét. Nem tartalmaz olyan feladatokat, amelyek a jelenleg hatályos szabályozásban szerepelnek, így különösen nem akar foglalkozni a központi költségvetés hitelfelvételének ellenjegyzésével. Számos ágazati törvényben rögzített feladatról lemondana a szervezet. A feladatokról történő lemondás mellett ugyanakkor nem mondana le a saját költségvetéséről, amellyel kapcsolatban az előterjesztő azt javasolja, hogy nem lehet kevesebb az előző évi költségvetésnél.
Ugyancsak szerepel a törvényjavaslatban, hogy a KSH szerinti nemzetgazdasági bruttó átlagkereset alakulásához képest meghatározott, fix összegű juttatásokat kell biztosítani a szervezet tagjainak, és az elnök és az alelnök számára a tisztségviselés megszűnése esetében további 3-6 havi juttatást kell fizetni az adófizetők pénzéből. A pénzügyi szabadság mellett persze azt is javasolja az előterjesztő, hogy az elnök széles körű felhatalmazással rendelkezzen a szervezet belső működése, szervezeti rendjének kialakítása, a számvevők kinevezése, vezetői megbízásainak visszavonása, illetve az ellenőrzési tervek meghatározása tekintetében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy miért akarja akár a kormány, akár az előterjesztő, a gazdasági és informatikai bizottság nevében Rogán Antal elnök úr ekkora hatalommal felruházni az Állami Számvevőszéket. Pontosabban: miért akarnak ekkora költségvetést és döntési hatásköröket biztosítani a Fidesz korábbi politikusaként működő jelenlegi ÁSZ-elnöknek? Lehet, hogy a kormány nem bízik a saját belső ellenőrzési mechanizmusában? Lehet, hogy Rogán Antal elnök úr és a gazdasági és informatikai bizottság fideszes többsége nem bízik a kormány belső ellenőrzési mechanizmusaiban? Minden elképzelhető, de a legvalószínűbb válasz ennél lényegesen egyszerűbb. A törvényjavaslatot nem a kormány és nem is a gazdasági bizottság készítette, hanem az Állami Számvevőszék jelenlegi vezetése. Mindez megmagyarázza a törvényjavaslat tartalmával kapcsolatos furcsaságokat is, hiszen minden szentnek maga felé hajlik a keze, különösen, ha nem is szentekről van szó. De megmagyarázza azt is, hogy a kormány miért kérte a törvényjavaslat tárgyalásának egy héttel történő halasztását, hiszen nyilván meg akarta ismerni a tartalmát, és háttéregyeztetéseket kívánt folytatni.
Mindezek alapján nevezzük a törvényjavaslatot egyszerűen csak lex Domokosnak, amelynek filozófiája egyszerű: adjatok nekem pénzt és szabad kezet, a többit majd megoldom, arra ne legyen gondotok.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondoljuk, hogy ez a fajta törvényhozás méltatlan az Országgyűléshez, ezért jobbító szándékú, érdemi módosító javaslatokkal kívánjuk a megfelelő irányba terelni az Állami Számvevőszék jogállására, hatáskörére, feladataira, szervezetére és személyi állományára, valamint eljárására vonatkozó szabályok újrakodifikálását. Ennek keretében több javaslatban is kezdeményezzük a törvényjavaslat előkészítésének hiányosságaiból eredő belső ellentmondások feloldását, kodifikációs hibák kijavítását.
Ugyancsak javasoljuk a törvényjavaslat értelmező rendelkezésekkel történő kiegészítését a jogalkalmazás számára történő segítségnyújtás céljából. Így célszerű meghatározni a közpénz, a nemzeti vagyon, ellenőrzési terv vagy az ellenőrzés módszereinek fogalmait. Ez utóbbiak esetében pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a nemzetközi sztenderdeket, amelyek az ÁSZ korábbi magas szakmai színvonalú munkáját is alapvetően befolyásolták. Elfogadhatatlan az MSZP számára, hogy miközben az ÁSZ feladatait csökkenteni akarják, költségvetésével kapcsolatban előre megkötné az Országgyűlés a saját és a kormány kezét azzal, hogy éves költségvetése nem lehet kevesebb az előző évinél. Mindez egyfelől nem tenné lehetővé a feladatváltozásokból eredő kiadáscsökkenés érvényesítését, másfelől - és ez a dolog érdekessége - pont a közpénzek takarékos felhasználását ellenőrző szervezet nem lenne ösztönözhető a kisebb támogatásból való gazdálkodásra. Úgy gondoljuk, ezen mindenképpen változtatni kell.
Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervének szervezeti és működési szabályaira az Országgyűlés megfelelő rálátással rendelkezzen, illetve azzal kapcsolatban kifejthesse a véleményét. Nem fogadható el az a mértékű döntési szabadság, amellyel az ÁSZ jelenlegi elnöke fel kívánja magát ruháztatni az Országgyűléssel a szervezet belső felépítésének és működésének meghatározása tekintetében. Ezért javasoljuk, hogy az ÁSZ elnöke az szmsz tervezetét, illetve annak módosításait előzetesen véleményeztesse az Országgyűlés számvevőszéki ügyekért felelős bizottságával.
A törvényjavaslat jelentős számú feladatkört telepít az ÁSZ elnökéhez. E feladatoknak feltehetően nem minden ember tudna magas szakmai színvonalon megfelelni, ezért a szervezet hatékony működése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen képességű személy vezeti a szervezetet. Ezért úgy gondoljuk, hogy a közpénzek szabályszerű és hatékony elköltésének ellenőrzését végző szervezet élére olyan személyt kell találnia az Országgyűlésnek, akivel szemben magas szakmai és erkölcsi szintű követelményeket lehet támasztani. Ezért javasoljuk, hogy az Állami Számvevőszék elnökévé az a nagykorú magyar állampolgár legyen jelölhető, aki büntetlen előéletű, egyetemi végzettséggel, a pénzügyi és gazdasági ellenőrzés területén kiemelkedő elméleti ismeretekkel vagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, valamint a jelölést megelőző négy évben nem volt tagja a kormánynak, az Országgyűlésnek vagy nem töltött be bármely párt szervezetében választott vezető tisztséget. A szervezet hatékony működése szempontjából ugyanakkor az lenne célszerű, ha ezeket a szabályokat a szervezet jelenlegi vezetőire is alkalmazni kellene.
A törvényjavaslat további érdekes eleme, hogy az elnök, alelnök juttatásaival kapcsolatban előírja, hogy a tisztség viselésének akár rajta kívül álló okból, akár saját elhatározása alapján történő megszüntetése esetére mekkora járandóságra jogosult az elnök, illetve az alelnök.
A Fidesz az elmúlt egy évben mindent elkövetett annak érdekében, hogy az általa pofátlannak tartott juttatásokat különadó formájában visszamenőleges hatályú törvényekkel visszaszerezze. Ennek keretében még az Alkotmánybíróság hatáskörét is szűkítette. Úgy gondoljuk, hogy amikor tanárok, korábbi köztisztviselők, közalkalmazottak kötelesek visszafizetni a számukra a törvény alapján járó juttatásokat, érthetetlen olyan rendelkezések törvénybe foglalása, amelyek alapján az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke számára a jelenlegi adatok alapján közel 6-12 millió forintos juttatást kellene fizetnie a tisztségének megszűnése esetén. Ha a Fidesz következetes, akkor a módosító javaslatot támogatni fogja, ellenkező esetben egyértelmű, hogy ez kizárólag korábbi politikusának, az Állami Számvevőszék jelenlegi elnökének érdekében került be a törvénybe. A számvevőkkel kapcsolatosan javasoljuk, hogy az új törvény a köztisztviselői életpályamodellhez hasonló rendszert vezessen be, az elnök szabad mérlegelésen alapuló besorolási rendszer helyett.
(14.00)
Ugyancsak szükségesnek tartjuk rögzíteni a számvevők befolyásmentes, szakmai alapú működésének alapelveit. Az ÁSZ működése nyilvánosságának erősítésével kapcsolatban szükségesnek tartjuk annak rögzítését, hogy az ÁSZ jelentésében jelenjen meg az ellenőrzött szervezetek által tett intézkedések bemutatása is, az önkormányzatoknál végzett ellenőrzésekkel kapcsolatban pedig azt célszerű rögzíteni, hogy a jelentést ne csak ismertetni legyen kötelező a képviselő-testülettel, hanem azt az Állami Számvevőszék képviselőjének jelenlétében tárgyalnia is kelljen a képviselő-testületnek.
Végül, de nem utolsósorban elfogadhatatlan, hogy a törvényjavaslat jelentősen csökkenteni kívánja az ÁSZ feladatait az ágazati törvényekben szereplő feladatok elhagyásával. A dolog különösen annak fényében érdekes, hogy az ÁSZ a Fidesz médiatörvényéből is elhagyná a közmédia gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban ez vezetne a közpénzek és a nemzeti vagyon kezelésének hatékonyabb ellenőrzéséhez? Az MSZP szerint nem, ezért kérem, támogassák jobbító szándékú módosító javaslatainkat. (Taps az MSZP padsoraiban.)