*

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Boldvai képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy a tavalyi állami számvevőszéki jelentésnek, amely a 2009-es évet próbálta vizsgálni és a parlament elé vitára terjeszteni, ön is visszaemlékezik arra, hogy volt olyan megállapítása, hogy a korrupciógyanús esetek durván 270-400 milliárd forintra tehetők évente. Ugye, visszaemlékezik erre? Ugye, arra is visszaemlékezik, hogy azért nagyjából a parlament az elmúlt 12 év folyamán minden alkalommal elismerte az Állami Számvevőszék munkáját, tehát valamilyen szinten független tudott lenni minden politikai befolyástól és ténytől.

Azzal viszont, hogy most valóban egy teljes függetlenséget kíván maga a törvény az Állami Számvevőszéknek, az pontosan a felgyorsult világ, a korrupció jelenlegi állapota, az állami vagyon elherdálása, és ha azt mondjuk, hogy az állami vagyon után az önkormányzati vagyon féktelen kiárusítása, akkor igenis, minden olyan eszközt és hatáskört meg kell adni az Állami Számvevőszéknek, amelyre Schiffer frakcióvezető úr úgy fogalmazott, hogy a korrupció antikorrupciós központjára kell várni az Állami Számvevőszéknek. Ez egy tökéletes kifejezés, és ha ma egy képviselőnek nincsen rá esélye, lehetősége, hogy írásban, mondjuk, egy állami számvevőszéki jelentést kikérjen, akkor az a nyilvánosság megtagadása. Ha egy önkormányzatnál egy polgármester rendelkezhet úgy, hogy a saját képviselője, amikor kéri az Állami Számvevőszéket, akkor csak egy meghatározott oldalt nézhet meg, és azt is csak úgy, ha bemegy egy helyiségbe, végigolvassa, de nem fénymásolható, és nem vihető ki, tehát ez a nyilvánosság tökéletes megtagadása.

Én úgy érzem, hogy maga ez a törvény pontosan ezekre a tényekre próbál úgy rávilágítani, hogy alkalmazza és belépteti azokat a szankciókat, belépteti azt az önállóságot, és belépteti annak az esélyét, lehetőségét, hogy ha megtagadás, adott esetben információ eltagadása vagy olyan tevékenység kerül az Állami Számvevőszék hatáskörébe, amely rávilágít a törvénytelenségre és a korrupcióra, akkor abban a pillanatban az Állami Számvevőszék más szerveket értesítve el tudja indítani és indíttatni azt az eljárási formát, amely alapján ezek radikálisan csökkenthetők. Mert még egyszer mondom, az Állami Számvevőszék úgy fogalmazott a tavaly előtti jelentésében, hogy 270-400 milliárd forint közpénz folyik ki különböző szervezeteken keresztül, és ha itt nézem a költségvetési bizottság albizottságának tevékenységét, tisztelt képviselőtársaim, döbbenet, amit a foglalkoztatók elmondtak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál.

Begyűrték őket más szervezetek, háromszoros állami normatív támogatást kapnak, és akik a munkát végzik, azoknak egyszeres normatív támogatásból kell élniük. Itt folynak tehát el a milliárdok, úsznak el a milliárdok. Bízom benne, hogy az albizottság tevékenysége alapján az Állami Számvevőszék ezekre kellőképpen rá fog világítani, és párhuzamosan az ügyészségnek ezek a témakörök is át lesznek adva, mert míg 80 milliárd forint került a megváltozott munkaképességű szervezetek különböző támogatási formájára, addig 17 százalékról 8 százalékra csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Nem furcsa ez a kérdés?

Itt jön be az, hogy a magyar parlamentnek igenis egy olyan erős, egy olyan, törvénykezéssel biztosított, függetlenséggel rendelkező Állami Számvevőszéket kell létrehoznia, amelybe sem a kormány, sem pedig a pénzelosztás nem tud úgy beleszólni, hogy korlátozni tudja az Állami Számvevőszék működési költségét, mert mindannyian ismerjük, hogy 2003-2004-ben, még Lamperth Mónika minisztersége alatt lett bevezetve a felülről nyitott, pályázható forrás. Most furcsán nézne ki, ha az Állami Számvevőszéknek egy felülről nyitott, pályázható forrással kellene az éves működési költségeit megterveznie.

Fontos lenne, és én azt hiszem, hogy pontosan a kutatás-fejlesztés területén nagyon fontos lenne, hogyha évente, amit legalább rögzítünk, az 1-1,1 százalékos kutatás-fejlesztési forrást oda tudnánk adni. Tehát a költségvetésnek valahogy úgy kellene működnie, az Európai Parlament is hét évre tervezi meg a saját költségvetését, és azon belül évente vizsgálja adott esetben a belső mozgások lehetőségét, de a költségvetés döntő többsége fix. Tehát nagyon jó lenne, ha a magyar költségvetés is eljutna abba az állapotba, hogy nem 24 milliárd dollárt kell felvenni hitelbe, és annak a kamatait ki tudja, mikor tudjuk majd visszafizetni, és nem olyan PPP-beruházásokat kell végrehajtania ennek az országnak, ahol hosszú távon 3000 milliárd kötelezettséget vállal maga a kormány, hanem valóban egy olyan állami számvevőszéki rendszert tudunk kialakítani, amely tökéletesen rávilágít a törvénytelenségekre; a jelentéseiben tökéletesen rögzíteni fogja, és tudja azt rögzíteni, amit Schiffer képviselőtársam is elmondott, hogy legyen egy elemzése is magának az Állami Számvevőszéknek, hogy azok a beruházások, uniós források, amelyek felhasználásra kerülnek, valóban egy megtérülési mutatóval, egy hasznossággal rendelkeznek-e, vagy adott esetben olyan túlzott költségvetési, működési költségeket vonnak maguk után, ami adott esetben képtelenné teszi az önkormányzatokat a későbbi működésre.

Én tudnék olyan önkormányzati vagyonértékesítésről is beszélni, ahol azt lehet mondani, a törvénytelenség tömkelege található meg, csak sajnos a mai jogszabályok és jogszabályi viszonyok idáig még nem tették azt lehetővé, hogy ezeket teljes egészében fel lehessen tárni. Van olyan szolgáltatás, ahol a 49 százalékos szolgáltatásértékesítéssel tulajdonképpen átadták a jogot, a 75 százalékos döntési, működési feltételeket is, tulajdonképpen nagyon olcsón, és onnantól fogva tíz éven keresztül az önkormányzatnak, azt lehet mondani, sem nyereségbevétele, sem bevétele nem származik abból. Sőt mi több, majd később 30 éven keresztül az önkormányzatnak kell garantálnia a környezetvédelmi hatások esetleges káreseményeinek a költségeit vagy azok beruházási költségeit.

Én szeretnék még egyszer rávilágítani arra, hogy ez a törvény jó. Amit Schiffer képviselőtársam is elmondott, hiszen több képviselőtársam megerősítette, ő nem a kritikát fogalmazta meg 10 vagy 20 percen keresztül, hanem 70 százalékban a jóságát, és esetleg később, az általuk benyújtandó módosító indítványokkal annak az erősítését fogalmazta meg.