*

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örülnék annak, ha a mostani fideszes hozzászólásokban időnként megnyilvánuló "együtt kellene jó törvényt csinálni" gondolatokat komolyan lehetne venni. De nem lehet komolyan venni. Nem lehet komolyan venni, hiszen úgy terjesztették ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé, hogy az már-már méltatlan, nyugodtan lehet mondani. Hiszen a költségvetési bizottságot összehívatták az elnökkel hétfőn délután keddre azért, hogy megállapítsák, hogy a gazdasági bizottság által benyújtott törvényjavaslat általános vitára alkalmas-e vagy sem. Kényszerhelyzetet teremtettek, többségükkel visszaélve teremtettek kényszerhelyzetet. Azt gondolom, teljesen méltatlan a számvevőszéki törvény témájához az a mód, ahogyan hozzáálltak ehhez a törvényjavaslathoz.

A költségvetési bizottság ülésén nem tudhattuk azt meg, az előterjesztőtől sem, az ÁSZ elnökétől sem és másoktól sem, hogy ténylegesen ki csinálta ezt a javaslatot. Azért volt ez izgalmas, mert tudomásunk szerint a Számvevőszék szakmai gárdájában készült egy törvényjavaslat. Az a javaslat nyilván alkalmas lett volna arra, hogy mások is, szakmai véleményt mondva, kifejtsék álláspontjukat az elmúlt 20 év számvevőszéki tevékenységének tapasztalatai alapján, hogy mit lenne érdemes és milyen módon belefogalmazni ebbe a javaslatba. Azonban nem ezt a javaslatot terjesztették be az ismeretlen szerzők, nyugodtan mondhatom így, hiszen a gazdasági bizottságon belül sem derült az ki, hogy ki is ennek a végső szövegnek az előterjesztője.

Ámbár egy számítógépes azonosítási kísérletből kideríthető az végeredményben, hogy valahol a Csaba utca környékén készült ez a javaslat. Ugye, így nevezik az Állami Számvevőszék egy bizonyos szintjét. Az újonnan megválasztott elnök az ő hátországából, Békéscsaba környékéről különböző személyeket hozott már az elmúlt időszakban. Tehát valahol azon a környéken készült a javaslat maga, és nem pedig szakmai javaslatként készült ez a bizonyos törvényjavaslat. Sajnáljuk, hiszen ebben a kérdéskörben is lehetne minden további nélkül lényegesen nagyobb egyetértésre jutni egymással, mert az alapvető kérdésekben meggyőződésem szerint nagy valószínűséggel még akár egyetértésre is tudnánk jutni.

Egyetértésre juthatnánk, ha ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztése, előkészítése nem egy nagyjából tíz évvel ezelőtti másik törvényjavaslatot idézne elénk. Akkor ugyanis az akkori pénzügyminiszter a Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását terjesztette az Országgyűlés elé. És úgy fogadta el az Országgyűlés ezt a bizonyos törvénymódosítást, hogy szinte személyre szabott törvény készült annak idején, és néhány hónap múlva Járai Zsigmond lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Úgy gondolom, hogy most pedig az történik, hogy ismét egy politikus személy került egy egyébként nemzetinek is nevezhető intézmény élére.

A Számvevőszék élére egy korábbi fideszes politikus került, aki sajnálatos módon számvevőszéki vezetőként sem tud független lenni, és nem tud szakítani korábbi fideszes gondolkodásával.

Csak egy példát szeretnék erre ismételten megemlíteni. Mintegy tíz nappal ezelőtt adott egy újságinterjút, amelyben, hogy is mondjam, régi fideszes propagandista szöveget mond azzal kapcsolatban, ami a számvevőszéki törvényben törvényjavaslatként akkor már ismert volt. Nevezetesen, olyan példát említ meg a számvevőszéki törvényben szereplő büntető törvénykönyvi módosításként, ami alapján azt mondja, hogy a 2006-os adathamisítási költségvetési ügynek akkor nem lehetett következménye, júliustól már lenne következménye.

Tisztelt Elnök Úr! Úgy látszik, ön nem tudja, hogy ebben a kérdésben Magyarországon jogerős bírósági döntés született. A jogerős bírósági döntés kimondja azt, hogy kellő időben, az akkori törvényeknek megfelelően, teljes adattartalommal történt adatközlés 2006-ban. Tehát csak a fideszes legendáriumban él az, amiről ön beszélt az újságinterjú kapcsán is. Ebből következően tehát teljes mértékben kifordítja, meghamisítja a benyújtott törvényjavaslatban szereplő szankcionálási feltételrendszernek azt a tartalmát, amely tartalmáról egyébként még lehetne szakmailag korrekt vitát is folytatni.

Eltérő nézetek léteznek ebben a kérdésben, hiszen nincs más olyan európai uniós tagország, amelyben ilyen jellegű szankció szerepelne a számvevőszék szankcionálási lehetőségei között.

Hozzá kell tennem, hogy amire itt most a képviselők a hozzászólásaikban hivatkoztak, az persze egyik sem volt jó hivatkozás, hiszen nem alkalmas az általuk elmondott példa arra, hogy akár a kétéves, akár a hároméves büntetési tételt kimerítse bármelyik általuk megemlített korábbi önkormányzati vagy állami vezető. Az én ismereteim szerint az állami intézményeknél az elmúlt időszakban minden esetben megtörtént az intézkedési terv elkészítése, minden esetben meghozták a megfelelő döntéseket az érvényes jogszabály alapján ebben a kérdésben, és az, hogy pontosan ki és mit fog az alatt érteni, ami most meg van fogalmazva a törvényjavaslatban olyan szövegként, amilyen szövegként ez benne van, azaz meghiúsítja vagy nem hiúsítja meg az ellenőrzés lefolytatását, úgy gondolom, nem eléggé precíz és nem eléggé pontos a mostani megfogalmazása.

Sajnálatos módon az időkeretes tárgyalás, illetve az, hogy az ellenzéki frakcióknak csak ennyi időkeretük van arra nézve, hogy a törvénnyel kapcsolatos szakmai álláspontjukat ismertessék, nem teszi lehetővé, hogy erről érdemi vitát tudjunk folytatni. A törvényjavaslat másként előkészítése, tehát hogyha bevonják a többi parlamenti frakciót is a javaslat előkészítésébe, az bizony lehetővé tette volna, hogy erről érdemi vita alakuljon ki, és annak eredményeképpen a mostanihoz képest mindenképpen jobb megoldás is születhetett volna.

Sajnálom tehát, hogy a javaslat előkészítésekor ilyen hibákat elkövettek. Sajnálom azt, hogy - nyugodtan ki lehet itt mondani - személyre szólóan vagy személyre szabottan készült ez a javaslat, nem pedig a 20 éves szakmai munka méltó folytatásaként, megfelelő tartalommal került az Országgyűlés elé. Így nagyon nehéz lesz - sok-sok módosító indítvány elfogadása esetén - olyan javaslatot a parlamentnek majdan zárószavaznia, amelyhez mi is tudjuk a szavazatunkat adni. Ámbár hiszünk abban, hogy még lehetséges ez, ezért számos indítványt be is terjesztettünk már az Országgyűlés elé, és remélem, hogy többségi szavazattal elfogadásra kerülnek ezek az indítványok.