*

A törvényjavaslat rendkívül nagy hangsúlyt helyez az Állami Számvevőszék függetlenségének biztosítására. Ezt azért tartom rendkívül fontosnak, mert az Állami Számvevőszék csak az Országgyűlésnek köteles beszámolni, csak az Országgyűlésnek köteles a jelentéseit elkészíteni, és legfeljebb az Országgyűlés részéről vonható valamilyen formában felelősségre.

Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat azzal garantálja az Állami Számvevőszék függetlenségét, hogy a kormánynak nincs módjában és lehetőségében az Állami Számvevőszék költségvetését csökkenteni, és ugyancsak nincs módjában és lehetőségében az Állami Számvevőszékre pluszfeladatokat terhelni úgy, hogy azok költségvetési forrását nem biztosítja. Ez az Állami Számvevőszék hosszú távú függetlenségének egyik alapja.

Az elfogadásra váró törvény alapvetően a jelenleg hatályos, az Állami Számvevőszékről szóló törvény szerkezetét és szabályozási elveit követi. A Számvevőszék gazdasági függetlensége tekintetében a törvényjavaslat az Állami Számvevőszékről szóló jelenleg hatályos törvényhez hasonlóan rögzíti, hogy a Számvevőszék a költségvetésére vonatkozó javaslatát maga állítja össze, azt a kormány változatlan formában köteles az Országgyűlésnek benyújtani. E tekintetben az Állami Számvevőszékről szóló hatályos törvényhez képest a törvényjavaslat többletgaranciát is tartalmaz, mivel rögzíti, hogy a költségvetését úgy kell megállapítani a Számvevőszéknek, hogy az nem lehet kevesebb az előző év központi költségvetésében meghatározott összegnél.

Az Állami Számvevőszék a törvényjavaslat szerinti ellenőrzést az elnöke által megállapított ellenőrzési terv alapján, az Országgyűlés döntésének megfelelően folytat, illetve a kormány felkérése alapján is lefolytathat. Emellett a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére, melynek Magyarország tagja, továbbá az Országgyűlés vagy a kormány által vállalt nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére ugyancsak ellenőrzést folytathat, valamint az ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet is elvégezheti, de mindez az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervének teljesítését nem veszélyeztetheti.

Az Állami Számvevőszék felülvizsgálja a nemzeti vagyon kezelését is. Ennek keretében az állami tulajdonban vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását; ellenőrizheti továbbá az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását. Az Állami Számvevőszék ellenőrizheti az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a megrendelőnél, a megrendelő nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, továbbá mindazoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek vagy a szerződés teljesítésében közreműködnek.

A javaslat komplex célokat szolgál: a nemzeti vagyon kezelésének, védelmének, hasznosításának ellenőrzését, a közpénzek felhasználásának ellenőrzését, tekintettel van a nemzeti költségvetési politikák rendező elveinek uniós szintű összehangolására. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat a komplex célokat úgy szolgálja, hogy az előterjesztés tartalma, a Számvevőszék feladatköre, személyi feltételei, működési szabályai, garanciális előírásai alkalmasak a kitűzött célok teljesítésére.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy új típusú számvevőszéki szabályozással állunk ugyanakkor szemben. Ez erősíti az Állami Számvevőszék tanácsadó és segítő szerepét, igen nagy hangsúlyt fektet a prevencióra, a megelőzésre.

A hivatali típusú számvevőszéki modellt szeretnénk megvalósítani, amelyet több garancia segít, támaszt alá. Ezek a garanciák azonban nemcsak gazdaságiak, hanem működésbeliek is.

Mindenképpen ki kell emelnünk, és ez elhangzott a fideszes képviselőtársaim hozzászólásából, és néhány ellenzéki képviselőtársam is említette, hogy Magyarországon megrendült a bizalom a közpénzek, a nemzeti vagyon kezelése és hasznosítása tekintetében. Nekünk feladatunk, és ennek a jogszabálynak is feladata ennek a bizalomnak a helyreállítása. Enélkül nem lehet hiteles politikusokról és hiteles országgyűlési képviselőkről beszélni.

A gazdasági és informatikai bizottság nyújtja be az Országgyűlésnek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, amely az új alaptörvényből következő első sarkalatos kétharmados törvény lesz. Az új törvény jelzi, hogy Magyarország számára kiemelten fontos a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, és az, hogy a következő években olyan költségvetési politika alakuljon ki, amely lehetővé teszi az ország vagyonának folyamatos növekedését és az államadósság csökkenését.

Az új alaptörvény a közpénzügyek erőteljes rendbetételét tűzi ki céljául, ennek a célnak a teljesítéséhez nélkülözhetetlen az Állami Számvevőszék pozíciójának megerősítése.