*

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez is egy olyan kérdés, amiről most tárgyalunk, kicsit hasonló bizonyos szempontból az előző törvényhez, hogy lehet a tárgyalásban, a parlamenti stílusban kétféle dolog között választani. Az egyik az, hogy komolyan vesszük, amiről beszélünk, és akkor azokra a kérdésekre, amelyeket az ellenzék okkal vet föl, hogy egy probléma megoldására alkalmas eszközt talál-e a kormány, vagy sem, lehet értelmes válaszokat adni. Azzal, amit itt Babák úr előad, nem foglalkoznék, az szerintem a parlamenti műfajban nem egy követendő út.

De amikor az államtitkár úr azt veti az előző kormány szemére, hogy nem alkotott jó jogszabályokat, ezért aztán vannak táppénzcsalók meg a tb-vel visszaélők, azért én azt gondolom, hogy ez bántó leegyszerűsítése a dolgoknak, mert államtitkár úr, ebből a formállogika szabályai szerint az következik, hogy ha jó törvényeket csinálunk, akkor nem lesz bűnelkövetés. Azért az emberiség elmúlt néhány évezredes történelme nem ezt támasztja alá.

Egyébként pedig a táppénzcsalással kapcsolatban Bárándy Gergelynek teljesen igaza van, hogy ez a bűnbakképző politika borzasztó károkkal járhat, és igazságtalan is. Ma Magyarországon sok tekintetben a helyzet megfordult, mert miközben azt senki nem vitatja, hogy vannak néhányan, akik megpróbálnak táppénzcsalással olyan jövedelemhez jutni, ami nem illetné meg őket, de a helyzet nagyrészt sajnos fordított. Az van, hogy emberek betegen dolgoznak, és nem mernek elmenni táppénzre, hogy megmaradjon a munkahelyük, mert bizony annak sajnos néhány munkáltatónál van negatív következménye a munkavállalóra nézve, ha a szerencsétlen elmegy táppénzre, akkor is, ha valóban beteg. Szerintem idáig nem szabad eljutni.