*

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/3296. számú törvényjavaslattal kapcsolatban már részletesen kifejtettük az indokainkat az alkotmányügyi bizottságban. Már ott is látszott, hogy az ellenzék és a jelenlegi kormánypártok nem értünk egyet, illetve alapvető szakmai nézeteltérések voltak közöttünk sok tekintetben. Már egyrészről kialakult az a vita, ami már itt is lezajlott az államtitkár úr és Bárándy képviselő úr között a bíróságok befolyásolhatóságáról, illetve a bírák esetleges befolyásolhatóságáról vagy nem befolyásolhatóságáról ilyen jogalkotási eszközökkel. De ettől azért vonatkoztassunk el, és pusztán szakmailag nézzük meg ezt a törvényt, amivel, ellentétben a korábbi, az előző naprendi pontban lévő törvénnyel, nem értünk egyet, nem tudunk egyetérteni az előttünk fekvő törvényjavaslattal.

Az alkotmányügyi bizottságban ismertetve lett az a létszám, akiket érint a nyugdíjazás ténye, ahogy elhangzott 228 bíró lesz, aki 2011. december 31-ig tölti be a nyugdíjkorhatárt az új jogszabály szerint, illetve az alaptörvényben megfogalmazottak szerint, illetve 42 bírót érint a 2012. december 31-ig bekövetkező nyugdíj. Részben ezt kívánta a jogszabály meghatározni, hiszen azt nagyon jól látjuk, hogy a törvény, az alaptörvény nagyon súlyos bizonytalanságot hozott a bírói testületben. Hiszen azt a jogállami modellt, amely kiszámíthatóvá tette a bírói életpályát, rúgta fel egyik pillanatról a másikra, mindenfajta előzmény, társadalmi egyeztetés, az érintettekkel történő bármiféle egyeztetés nélkül a Fidesz-KDNP. Mégpedig úgy, hogy eredetileg még az alaptervezet sem tartalmazott semmiféle ezzel kapcsolatos koncepciót. Ez egy adott pillanatban felmerülő ötlet volt, amit módosító javaslatként igyekeztek keresztülvinni, és tudjuk, hogy a kétharmados többséggel ez azon nyomban keresztül is ment.

Ez azt idézte elő Magyarországon, hogy gyakorlatilag a teljes bírói állomány, a bírák elbizonytalanodtak, hogy meddig maradhatnak. Ezen túlmenően, ez tulajdonképpen a bíróság szervezetének 10 százalékát érinti, de a maradék 90 százalék is úgy érezte, hogy a létbizonytalanság és a jogbizonytalanság talajára taszította a bírákat a kormány, hiszen nem tudni, hogy lesz-e további intézkedés, illetve, ha lesz, az miben fog megnyilvánulni. Éppen ezért, amikor Navracsics miniszterelnök-helyettes úrnak mint igazságügyi miniszternek a meghallgatása történt az alkotmányügyi bizottságban jó tíz nappal ezelőtt, akkor is föltettük neki azt a kérdést, hogy mi a koncepciója a kormánynak a bíróságok szervezetével, igazgatásával kapcsolatosan. Navracsics miniszter úr azt a tájékoztatást adta nekünk, hogy jelenleg nincs koncepciója a kormánynak, és majd a második félév során fogjuk elfogadni azt a sarkalatos törvényt, amelynek jelen pillanatban még nincs meg a koncepciója. Mint ahogy megtudtuk, a kormány úgy tervezi, hogy a nemzeti együttműködés keretén belül majd az Országgyűlés pártjai fogják ezt megtárgyalni, és közösen kialakítani az álláspontot.

Hát, az elmúlt egy esztendő alapján tudjuk jól, hogy mit jelent a Fidesz olvasatában a nemzeti együttműködés rendszere. Azt, hogy ha eltérő véleményt fogunk megfogalmazni, ahogy Bárándy képviselőtársam itt elmondta, még akár a szót is megvonják tőlünk, ha túl sok mindenben akarjuk bírálni a kormány koncepcióját. Ezt a részét látszott megerősíteni, illetve a koncepciótlanságot erősítette meg bennem Varga István előterjesztése, aki elmondta, és szó szerint idézem, hogy "még elképzelésünk sincs az új szervezeti struktúráról". Azt én elképesztőnek tartom, hogy úgy nyúlunk hozzá a bírósági szervezeti törvényhez jelen pillanatban is, hogy még a kormányzó pártoknak sincs elképzelésük sem arról, hogy milyen rendszert kívánnak kialakítani, hogy hogyan nézzen ki a bíróságok igazgatása, szervezeti rendszere, lesz-e Országos Igazságszolgáltatási Tanács vagy nem lesz, hogy milyen módon fog történni az igazgatás. Elképesztő, hogy semmilyen koncepciójuk nincs.

Ebbe a teljes koncepciótlanságba illik bele az is, hogy a nyugdíjazást is egyik pillanatról a másikra döntötték el. Nem szerepelt az alaptörvény tervezetében, az alkotmány tervezetében. Ezt ők sem kívánták beletenni, illetve az alkotmány-előkészítő munkacsoport munkája során sem merült föl soha egyetlen ilyen ötlet sem. Itt az látszik, hogy a Fideszben a pillanatnyi érdekek fogják meghatározni azt, hogy abban a pillanatban milyen döntés fog megszületni. Ha már visszatérünk rá, valamelyik képviselőtársam korábbi felszólalásában említette az őszi törvényalkotást, hogy mintegy már akkor előkészítette a Fidesz-KDNP a bírósági szervezeti rendszerben történő struktúraváltást: már akkor is élesen bíráltuk azt a fajta törvényalkotást, ami például a kapcsolódó módosító indítványokkal történik, az utolsó utáni pillanatban beadott nagyon lényeges módosító indítványokkal, amiről tulajdonképpen a vitát sem lehet a tisztelt Ház előtt lefolytatni. Ilyen módon adják be, amiről sem társadalmi megbeszélés nem történt, de még itt, az Országgyűlésben sem tudjuk ezeket megbeszélni.

Ilyen kardinális kérdés volt például az ősz folyamán, amit mi rendkívüli módon sérelmeztünk, az, amikor a Legfelsőbb Bíróság elnökének kezébe került a megyei bíróságok elnökeinek kinevezése egy diszkrecionális jogkörben, amely mindenféle egyeztetés nélkül, egy módosító vagy kapcsolódó módosító indítvánnyal került be az utolsó pillanatban a tisztelt Ház elé, és így került megszavazásra. Ez a fajta kapkodó törvényhozás figyelhető meg, és bizony ez a törvény is ennek a része, amikor is azt kell tulajdonképpen javítgatni, ott kell az embereket nyugtatgatni, ahol már egyszer kiborították ezt a bizonyos bilit, felborult, és most próbálnak valamit tenni.

De ezzel a törvénnyel kapcsolatosan nagyon sok aggályunk van. Például, csak megütötte a szememet a 2. § (3) bekezdése, amikor is korábban elhatározták a kormányzó pártok azt, hogy kinek mikor kell nyugdíjba vonulnia, mikor kell egy bírónak, egy ügyésznek. Ezt, számunkra teljesen érthetetlen módon önök alaptörvényben kívánták rögzíteni, mert ilyen alapon bárkinek lehetett volna a nyugdíját, a munkakezdését és bármijét bármilyen munkakörben betenni, és akkor lenne egy 250 ezer oldalas alkotmányunk, alaptörvényünk. De ez olyan fontosnak lett megítélve. És itt, ebben az ominózus 2. § (3) bekezdésében bizony minden más dolgozónál, aki jogi végzettséggel rendelkezik, az ügyészségen, nem az öregségi nyugdíjkorhatár lesz a korhatár, hanem ők maradhatnak 70. életévük betöltéséig, ami számomra teljes mértékben illogikus. Nem lehet megmagyarázni azt, hogy egy bírónak miért kell elmennie adott esetben és jelen pillanatban 62 éves korban, de az ügyészségi titkár, fogalmazó viszont maradhat 70 éves korig, mert az ő jogi munkája nem merítette ki őt, gondolom. Nem tudom értelmezni egyáltalán, hogy miért van erre szükség.

És ha már korábban beszéltem a nyugdíjazásról, a bírák nyugdíjazásáról is, akkor volt már egy vitánk ezzel kapcsolatban Répássy államtitkár úrral, amelyben nem osztjuk egymás véleményét.

Nyilván logikus, amit államtitkár úr is elmondott, de nem tudtam elfogadni az akkori okfejtését sem, csak ott nem volt már lehetőségem erre válaszolni. Mégpedig az, hogy azzal a részével egyetértek ennek a törvénynek - nagyon kicsi, amivel egyetértek, de azzal egyetértek -, hogy valóban tisztázni kellett azt a kérdést, hogy ha nyugdíjba megy egy olyan bíró, aki most tölti be az alaptörvény hatálybalépéséig vagy azt követő egy éven belül a nyugdíjkorhatárt, akkor neki mikor kell elmenni nyugdíjba. Itt felröppentek azok a gondolatok a bírósági berkeken belül, hogy nekik már 2011. július 1-jével meg kell kezdeni a felmentési idejüket.

Itt szeretnék megint arra utalni, amit a korábbi viták során már elmondtam, hogy elsősorban az alaptörvénynek ez a módosítása azt a jogbizonytalanságot idézte elő, hogy a bírák nem tudták, mikor fognak elmenni nyugdíjba, illetve hogy mikor lesz meg az utánpótlásuk. Hiszen már korábban mondtam, hogy a bírák körülbelül 10 százalékát küldik nyugdíjba, ez az ügyvitelben jelentős lemaradást fog okozni a közeljövőben. Ezt próbálja ez a törvényjavaslat kicsit segítgetni, pofozgatni, mégpedig azzal, hogy nem július 1-jében határozza meg a bírák nyugállományba vonulását, hanem a felmentési idő kezdetét 2012. január 1-jében határozza meg. Ezzel a részével a törvényjavaslatnak egyetértek. Tehát ha már van az alaptörvénynek ez a része, akkor valóban ez így ezt a jogbizonytalanságot kiküszöböli, és erre az évre vonatkozóan egyértelmű iránymutatást ad.

Azonban már nem értek egyet a 2012-ben nyugdíjba vonulók - és itt is a második félévben nyugdíjba vonulók - felmentési idejének a megállapításával, és ebben volt egy vitám az államtitkár úrral, aki elmondta azt, hogy az alaptörvény hatályánál fogva, amikor a rá irányadó életkort betöltötte, ő már nem lehet bíró, tehát meg kell szüntetni a jogviszonyát, tehát a felmentési időnek értelemszerűen előtte kell bekövetkeznie. Azonban jelen pillanatban azt kell figyelembe vennünk, hogy ezeknél az embereknél, akik ezen átmeneti törvények szerint mennek nyugdíjba, a befejező időpont, amíg betölthetik a bírói hivatásukat egybeesik a nyugdíjazásuk kezdő napjával.

Éppen ezért vitatom a 9. § (4) bekezdésében foglaltakat és a 10. § (3) bekezdésében foglaltakat is, ennek a jogszerűségét, hiszen a felmentési indoknak, amennyiben egy bírát vagy bármilyen munkavállalót felmentünk, az indoknak valósnak és okszerűnek kell lenni. Tehát abban a pillanatban, amikor a felmentést kiadom, akkor neki már a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be kell töltenie, mert egyébként addig nem adhatom ki neki a felmentést. Ha pedig 2012. július 1-jét követően tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, akkor nem kezdhetem meg attól hamarabb, 2012. július 1-jén a nyugdíját, a felmentési idejét, mert nem lesz valós és okszerű a felmentés, amivel őt elküldöm a felmentési időre.

Ezért az lenne a célszerű, hogy azok esetében, akik 2012. második félévében töltik be a nyugdíjkorhatárukat, azoknak a felmentési ideje a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltésének a napján kezdődne el, és tartana a törvényben meghatározott ideig. Tehát én ezt tartanám törvényesnek és okszerűnek, és ezért lenne szükséges ebben a vonatkozásban - Gaudi képviselőtársammal fogunk beadni módosító indítványt is - a törvényesség érdekében, bár annak idején sem szavaztuk meg, mint önmagát az alaptörvényt sem, ezt a nyugdíjazási rendszert.

Itt még egy gondolattal szeretnék kitérni a törvény 8. §-ára, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítása kapcsán, ez pedig az úgynevezett kinevezési moratóriumra vonatkozik. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt sem tudja támogatni, tehát a törvénynek ezt a paragrafusát. Bárándy képviselőtársam már részletesen kifejtette az aggályait ezzel kapcsolatosan. Ehhez képest úgy gondolom, hogy amennyiben valóban nincs koncepciója a kormánynak, és igaz az, amit itt az előterjesztők elmondanak, illetve valóban igaz - miért vonnánk kétségbe -, amit Navracsics miniszter úr itt elmondott, hogy nincs jelen pillanatban koncepciója a kormánynak, ez nem arra kellene hogy terelje az irányvonalat, hogy akkor ne nevezzünk ki senkit, és sodródjon a bíróság, a bíróság igazgatási rendszere egy ilyen kényszerpályára, sodródási pályára álljon, hanem éppen hogy az lenne, hogy addig az addigi törvények szerint törvényes módon kerüljenek kinevezésre a bírósági vezetők.

Itt például különösen kétséges az, hogy a már kiírt pályázatok esetén hogyan kell eljárni. Itt egyértelműen iránymutatást ad a törvénymódosítás, hogy már a kiírt pályázatok sem bírálhatók el. Ezzel sem tudunk egyetérteni. Ha valóban az a koncepció lenne, mint amit itt önök hangoztatnak ezzel kapcsolatban, hogy nem akarjuk, mert hát bizonytalan, hogy 2012. január 1-jétől, a sarkalatos törvénytől kezdve milyen új rendszer fog felállni, milyen új struktúra lesz, inkább addig ne nevezzünk ki senkit, addig vigyék a helyettesek, akkor megkérdezem, hogy miért nem lehet ezt a megoldást alkalmazni, amelyet itt a 106. § (2) bekezdésénél alkalmaz az előterjesztő; amely úgy szól, és csak és kivételesen a tanácselnöki tisztségre vonatkozik, hogy ha a tanácselnök tisztsége 2012. január 1-jéig terjedő időszakban szűnik meg, a tanácselnöki tisztség legfeljebb egy évre megbízás útján betölthető.

Én pedig azt gondolnám, hogy a már kiírt pályázatok maximum - azt mondanám - egy év időtartamra betölthetőek ez alapján, illetve megbízhatók erre az időszakra a vezetők. Tehát kifejezetten azért, hogy ne egy sodródás állapotába kerüljünk, hanem a jelenlegi hatályos jogszabályoknak megfelelően töltsék be a bírák az igazgatási vezetői posztokat, ezért az átmeneti időszakra is a régi rendszer kellene, csak maximum rövidebb határidőre kinevezni ezeket a bírósági igazgatási vezetőket.