*

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmánymódosítás 2. §-ához érkező módosító javaslatokhoz szeretnék hozzászólni. A módosító javaslatok lényege, hogy különböző kivételeket fogalmaznak meg. Például az alkotmánymódosítás ne vonatkozzon az özvegyi nyugdíjra, a rokkantnyugdíjasokra vagy a korkedvezményes nyugdíjasokra. Véleményem szerint a módosító javaslatok egyike sem felel meg az előterjesztői céloknak. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható, és szükség van az átalakításra. Az alkotmánymódosításnak nem az a célja, hogy az alkotmányon belül részletesen szabályozza ezt a kérdést.

A 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvényben is benne van, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Továbbá rögzíti azt is, hogy az anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibán kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Ez az elv szerepel a most hatályos alkotmányban is. Az alkotmánymódosítás célja az, hogy a módosítás által olyan törvényt hozhassunk létre, amely nevén nevezi a dolgokat, és részletes szabályozással lehetővé teszi a jelenlegi állapot rendezését.

Ettől függetlenül jogos a kérdés, hogy mi lesz a fogyatékossággal élő rokkantnyugdíjasokkal. De az is jogos kérdés: Magyarországon tényleg 650-720 ezer rokkantnyugdíjas él, akik egyben munkaképtelenek is? Tény és való, hogy az elmúlt 20 évben nagyon sokan a rokkantnyugdíjba menekültek, a szociális biztonságot választva ezzel. Ez nagyon megterheli az állami költségvetést és ezen keresztül a három és fél millió aktív munkavállalót. Ehhez hozzá kell tennem, hogy nem a rokkantnyugdíjasok száma és ennek költségvetési vonzata az, ami az államadósság-szakadék szélére sodorta az országot. Ettől függetlenül szükség van a rendszer felülvizsgálatára, de inkább a társadalmi igazságosság figyelembevételével, hogy ténylegesen csak az kapjon támogatást, aki munkaképtelen vagy önhibáján kívül munkanélküli, és ne az ügyeskedők.

A nyugdíj legyen nyugdíj! Ne azért kapjon valaki rokkantnyugdíjat, mert fogyatékkal élő; ők inkább kapjanak szociális ellátást, ha valóban nincs tisztességes munkájuk vagy munkabérük. Az már más kérdés, hogy a munkáltatók azok a legtöbb esetben, akik nem mernek, nem tudnak fogyatékos személyeket alkalmazni, mert nem rendelkeznek a megfelelő információval. Arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján az a munkáltató rehabilitációs járadékot köteles fizetni, aki legalább 20 főt foglalkoztat, és a fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nem éri el az 5 százalékot.

Ez a kötelező foglalkoztatási szint. Ebből levezetve az állami és a közigazgatási szféra, illetve a versenyszféra több ezer, ha nem tízezer fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű munkavállalót tudna alkalmazni, rehabilitációs hozzájárulás helyett munkabért fizetve. Újra hangsúlyozom, hogy rá kell lépni arra az útra, ami minél több embernek és fogyatékos személynek munkát tud adni, tisztességes munkabért biztosítva a nyugdíj és egyéb támogatások helyett. Sokszor mondjuk azt is, hogy a fogyatékos személyekhez kapcsolódó bármilyen befektetés hosszú távon megtérül adók és járulékok formájában.

Ezúton is ismételten kérem a kormányt és képviselőtársaimat, hogy olyan törvényt hozzunk létre, amely megfelelő garanciákat ad arra nézve, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása során megfelelő feltételeket és akadálymentes munkahelyeket is biztosít. Hogyha nem tudnak munkát kapni a fogyatékossággal élők vagy az eddigi rokkantnyugdíjasok, akkor a róluk való gondoskodást is biztosítania kell az államnak. Ezt is törvényben kell rögzíteni.

Mindannyian tudjuk, hogy a jövőben rohamosan emelkedik az eltartottak száma, és ezzel párhuzamosan csökken az aktív korúak aránya. Mindannyian látjuk, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható, különösen az aktív, fogyatékossággal élő emberek, illetve a még munkaképes, de korengedményes nyugdíj révén inaktívvá váló állampolgárok nélkül.