*

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Beszéltünk itt ma már nagyon sok mindenről, aztán lehet, hogy már nem is időszerű, hogy itt elmondjuk a véleményünket erről a törvényjavaslatról, de azért én csak visszatérnék oda, ahonnan elindultunk, vagy el kellett volna indulni, és ezen az úton végigmenni. A mai napon már nem általános vita zajlik, hanem a részletes vita, és a részletes vita során egyedül a 2. §-hoz adtunk be módosító javaslatokat, azért ahhoz, mert gyakorlatilag házszabályszerűen a többihez nem lett volna sok értelme módosító javaslatot beadni. Igazándiból a 2. § volt az, amelyik egyébként valamennyi paragrafussal egyetemben szinte kiverte a biztosítékot, de ez volt az, amivel a leginkább nem értettünk egyet.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az egyetlen párt, amelyik módosító javaslatokat adott be, és elsősorban a 2. §-hoz, képviselőtársaim már elsorolták, hogy mit szerettünk volna mi kivenni ebből a nyugdíjrendszerből. Amikor az előterjesztő nevében Balsai István képviselőtársunk ismertette az előterjesztését, akkor elmondta azt, hogy itt senkinek nem kell tovább gondolni, mint ami a kormányzati szándék mögött vagy az előterjesztők szándéka mögött rejlik, ez pedig a rendészeti dolgozók nyugdíjának a megnyirbálása, illetve a már megszerzett jogoknak a csorbítása, mint ebből kiderül, és ezt nem kellene továbbgondolni. Aonban nyilván, az ember, hogyha elolvassa, hogy miről is van szó, és itt jelen pillanatban a '49. évi XX. törvényt módosítjuk immáron szerintem két számjegyű alkalommal itt az egyéves munkánk alatt, akkor azért csak láthatjuk azt, hogy ez a törvényjavaslati megfogalmazás teljes mértékben az általánosságokra terjed ki.

Valóban szép dolog az, hogy Balsai István képviselőtársam itt leredukálta a jogszabály érvényesülését csak egy bizonyos szegmensre, azonban nyilván az alkotmányban átfogó jelleggel lehet csak szabályozni, és az átfogó szabályozás során, a későbbiek során majd lehet ezt másként is magyarázni, és lehet, hogy akkor már az előterjesztők se tudják megvédeni a saját álláspontjukat, és majd nyilván - ez is elhangzott már az általános vitában - kialakulhat itt a jövőben, a közeljövőben olyan gazdasági helyzet, illetve akár az, hogy közel sem jön be annyi bevétel, mint amennyit a kormány remélt volna ebből a megszorításból, ezért tovább fognak lépni, és bizony itt olyan általános szabályok kerülnek, annak a lehetősége kerül bele az alkotmányba, annak a megnyirbálása, amely olyan eredményre vezethet, amelyre gyakorlatilag ma még egyikünk sem mer gondolni.

Hiszen itt olyan alapdolgok kerülnek megvonásra, mint a nyugdíj. A nyugdíj csökkenthető lesz, akár szociális ellátássá alakítható, illetve akár megszüntethető. Olvassuk és halljuk a nagyon logikusnak tűnő magyarázatokat ezzel kapcsolatban, de ebből a szabálymódosításból mi teljesen mást is ki tudunk olvasni, és általában mást tudunk kiolvasni, mint amit önök ebbe kizárólagossággal tudnak belemagyarázni. Egyik képviselőtársam már érintette, de lehet, hogy többen is mondták, hogy ilyen jellegű módosítás körülbelül a Rákosi-korszak hajnalán volt, amikor a szerzett jogok elvételére adtak lehetőséget éppen a csendőrnyugdíjak vagy a Horthy-korszak köztisztviselői nyugdíjainak a megvonásával. Ilyen lehetőség alkotmányos szinten nem volt ismert.

Belemehetnénk abba, hogy szükséges vagy nem szükséges és mit kellene módosítani, egyet azonban látunk, hogy a 2. § oly mértékben sérti a jogállamiságot, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom már emiatt nem tudja támogatni, hiszen létbizonytalanságot, jogbizonytalanságot okoz. Itt hivatkoznék arra is, hogy éppen a Fidesz mér kettős mércével véleményünk szerint nagyon nagy mértékben, hiszen a kommunista pártnyugdíjakhoz egyáltalán nem volt hajlandó soha hozzányúlni. Hányszor szavazták már le fidesz-KDNP-s képviselőtársaink a kommunista pártnyugdíjakra vonatkozó jobbikos törvényjavaslatot, amely viszont teljesen más jogi alaphelyzetből indul, hiszen mi természetesen csak olyan nyugdíjasok nyugdíjához nyúlnánk hozzá, akik nem termelőmunkával, nem a munkában való valós részvétellel érdemelték ki azt, hanem a demokratikusnak egyáltalán nem mondható államhatalmat védték megkérdőjelezhető eszközökkel, ahol a büntetőjogi felelősségre vonás már csak az elévülés miatt nem következik be. A Fidesz-KDNP az elmúlt egy esztendőben folyamatosan kivédte ezen MSZP-s vagy még korábban Magyar Dolgozók Pártja-béli - tehát az MSZP és az MSZP jogelőd pártjai tagjainak - pártnyugdíját. A kettős mérce véleményem szerint itt mindenképpen megfigyelhető.

Amikor mi becsatoltuk ezeket a javaslatokat, akkor elsősorban a legutolsó, 5. sorszámú módosító javaslatunk volt a legfontosabb, amely gyakorlatilag egészében kiveszi az alkotmány 70/E. § (3) bekezdését. De éppen azért, mert Balsai István előterjesztő képviselőtársam kihangsúlyozta, hogy ez csak a rendvédelmi szervezetek tagjainak a nyugdíjára vonatkozik, éppen ezért mintegy teszt formájában kerültek be, hogy akkor nyugodtan kivehetjük az özvegyi nyugdíjat alóla - adta be két képviselőtársam -, hiszen Balsai István mindenkit megnyugtatott arról, hogy ez ezeket nem fogja érinteni. Ugyanígy került be a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj a kivételek közé, és ugyanígy került be a bányásznyugdíj és az ezekkel kapcsolatos korkedvezményes nyugdíj is, hiszen Balsai István az előterjesztők nevében arról biztosította az ország közvéleményét, a magyar parlament tagjait, hogy ezek nem fognak a hatálya alá kerülni. Kérdezem én akkor, ha valóban komolyan gondolja az előterjesztő, komolyan gondolja a kormányzati többség, hogy ezek ne kerüljenek be, ezekre ne vonatkozzon, akkor miért nem voltak hajlandók ezt megszavazni. Akkor nyilvánvalóan joggal teszi fel a kérdést az ellenzék és teszi fel a Jobbik, hogy ezeket miért nem vettük ki ezeknek a sorából, miért vonatkozik általános jelleggel és mindenkire, veszélyeztetve a jogállamiságot, veszélyeztetve a létbizonyosságot, azaz létbizonytalanságot fog okozni.

Most nem fogok beszélni az Alkotmánybíróság létszámáról, mivel ezzel kapcsolatban módosító javaslatot nem adtunk be, hiszen itt önmagában a teljes szakasz elhagyását kellene javasolni, ami egyes vélemények szerint nem házszabályszerű. A mi véleményünk az, hogy itt valamennyi szakasz tekintetében az alkotmánymódosítással kapcsolatosan leginkább akkor tenné jól az előterjesztő, ha ezeket visszavonná, mert akkor legalább megnyugodnának azok a társadalmi kedélyek, amiket igen alaposan sikerült felkorbácsolni az elmúlt napokban, illetve egy-két hétben ezzel a törvényjavaslattal.