*

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt azzal kapcsolatban, amit itt a bankbetétek befagyasztásáról mondott, felhívnám a figyelmét, hogy a rémhírterjesztést a törvény különös szigorral bünteti. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Én sajnos nem tudok annyi filmhőssel szolgálni, mint ön, ezért ha megengedi, röviden tizenkét pontban foglalnám össze azt, hogy mi mindent tettünk az elmúlt egy évben.

Ha még emlékszik rá, tavaly júniusban az IMF-tárgyalások során a magyar kormány világossá tette, hogy saját úton és saját eszközökkel próbálja megoldani azt a költségvetési helyzetet és betömni azt a költségvetési lyukat, amit önök örökségül hagytak.

Ennek volt köszönhető, hogy Magyarország egyáltalán kivethette egyébként a különadókat és a bankadót, amelyekkel konszolidálni tudtuk azt a válságos állapotot, amit maguk örökül hagytak nekünk a költségvetés területén.

És ez tette lehetővé harmadikként azt is, hogy adóreformot indítsunk el; ennek lépése többek között a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók csökkentése, például a társasági adó csökkentése 19 százalékról 10 százalékra, tíz kisadó eltörlése, és igen, idetartozik a 16 százalékos, egykulcsos és arányos személyi jövedelemadó, amely világos üzenetet küld: azt üzeni, hogy ha valaki többet dolgozik, attól az állam nem vesz el többet.

Negyedikként említeném a nyugdíjreform elindítását is, aminek során lehetővé vált a második pillérben lévő magánnyugdíjkassza-tagoknak, hogy átlépjenek az állami pillérbe. Hozzátenném zárójelben, hogy ez a kassza egyébként éves szinten a GDP 1,3-1,5 százalékát kitevő lyukat ütött minden évben a költségvetésen. Ilyen rendszert nem lehet fenntartani, ez hozzátartozik egyébként a költségvetés konszolidálásához is.

Hogy a költségvetés konszolidálása mennyire volt sikeres - és ezt itt ötödik pontként említem -, nagyon jól mutatja az, hogy Magyarország képes finanszírozni magát a pénzpiacokról, mindenfajta külső segítség nélkül; a pénzpiacok bizalmat helyeznek a magyar költségvetésbe és a magyar kormányba.

Hatodik pontként említeném a Széll Kálmán-tervet, amelyik már 2012 után is biztosítja Magyarország stabilitását és a költségvetés stabilitását, és alapvetően az állam átalakítását tűzi ki célul, egy egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb államot, valamint a munkaerőpiac rugalmassá tételét.

Hetedik pontként említhetném azokat a nagyberuházásokat, amelyek Magyarországon elindultak: Audi, Mercedes és az Opel. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Megörököltétek!)

Nyolcadik pontként említeném az Új Széchenyi-tervet, amelyik megfordítja már a korábbi arányokat: a Széchenyi-tervben lévő forrásoknak, vagyis az uniós forrásoknak az 50 százaléka a kis- és középvállalkozásoknak jut.

A kilencedik az alkotmány. Igen, egy közpénzügyi fejezet található ebben az alkotmányban, amely alkotmányos garanciát ad arra, hogy soha többé ne lehessen olyan felelőtlen költségvetési politikát folytatni, mint amit önök folytattak.

Tizedik pontként említeném az otthonmentő akciót, amely megoldást talál arra a problémára egyébként, amire önök képtelenek voltak az elmúlt nyolc évben megoldást találni: a devizahitelesek problémájára. (Mesterházy Attila: Eszméletlen!)

És tizenegyedik pont itt az adminisztrációs és bürokratikus terhek csökkentése, amihez hozzákezdett a kormány, és megszabadítjuk a vállalkozókat azoktól a terhektől, amiket önök a vállalkozókra raktak.

Tizenkettedik pontként említeném - ha esetleg elkerülte volna a figyelmét -, hogy Magyarország féléves időszakra az Európai Unió Tanácsának elnökségi munkáját adja, ami szintén jelentős megterhelés az egyik oldalról, a másik oldalról pedig nagyon sok gazdasági lehetőséget teremt Magyarország számára.

És akkor beszéljük röviden az eredményekről! Itt öt pontot említenék csak nagyon röviden. Az államháztartás hiánya a tavalyi évben a GDP 4,2 százaléka volt; ez magasabb ugyan a tervezett 3,8 százaléknál, de hozzátenném, ez az Unión belül a nyolcadik legkisebb államháztartási hiány. Nézze meg, más országoknál milyen államháztartási hiányok vannak! Magyarország képes kordában tartani az államháztartás hiányát. A negyedévi GDP-adatok azt mutatják, hogy a GDP 2,4 százalékkal nőtt 2011 első negyedévében 2010 első negyedévéhez viszonyítva; az őszödi beszéd óta nem nőtt ilyen értelemben és ilyen erősen a magyar gazdaság. Trendforduló van a foglalkoztatásban: 28 ezerrel nőtt éves szinten a foglalkoztatottak száma.