*

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Csak nagyon halkan és nagyon tiszteletteljesen kérdezem: hol voltak önök 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben, 2008-ban, 2009-ben és 2010 elején? (Taps a kormánypártok soraiban.) Azért kérdezem, mert mondanék két adatot: a lakosság devizahitel-állománya 2002 második negyedévében, tehát az első Orbán-kormány tevékenységének utolsó hónapjaiban 216 milliárd forint volt, 2010 második negyedévében, tehát a második Orbán-kormány tevékenységének első napjaiban viszont már elérte a 7233 milliárd forintot. Ez több mint 33-szoros növekedés. Akkor miről beszélünk? Azt értem, hogy mindenféle kérdéseket felvet abban az ügyben, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, de hát itt volt az idő, ennyi év volt ennek megoldására, mégis tehetetlenül nézték, hogy egy probléma problémahalmazzá növekedjen.

Mi egy olyan megoldást javasoltunk, és egy olyan megoldás született, mely szerint az adósok, az állam és a hitelezők között tehermegosztás van, és ebből a bankok is kiveszik a részüket.

Említette a rögzített árfolyamot. A rögzített árfolyam egy különbözet, ez egy elkülönített számlán van, ami után kamatot számolnak. Itt a három hónapos magyar bankközi kamatlábról van szó, ami alacsonyabb a piaci kamatnál, a bankoknak ezen tehát nem keletkezik haszna. A gyűjtőszámlán halmozódó forrásokhoz és a gyűjtőszámla egyenlegéhez 2015. január 1-je után lehet hozzáférni, addig a bankok ehhez a pénzhez nem tudnak hozzáférni.

Harmadrészt említeném azt, hogy a gyűjtőszámlán lévő egyenlegért az állam garanciadíj ellenében százszázalékos készfizető kezességet vállal, s a garanciadíj nyilvánvalóan tehervállalás a bankok számára.

Negyedrészt pedig, amikor a hitelintézetek a nemzeti eszközkezelő felé értékesítik az adott ingatlant, azokat az eszközkezelő diszkontáron, ha úgy tetszik nyomott áron vásárolja meg, ami szintén teherátvállalást jelent a bankok számára. Ugyanakkor azok a megoldások, amiket a kormány kidolgozott, és amikről képes volt megállapodni a Bankszövetséggel, az árfolyamrögzítés miatt előnyökkel szolgálnak azok számára, akiknek az árfolyam-ingadozás jelen pillanatban problémát okoz. Azoknak - mint már korábban is említettem -, akik a lakásukat eladva egy kisebb, olcsóbb lakásba szeretnének költözni, és 90 napon túli késedelemben állnak, egy kamattámogatás nyújt segítséget. Azok esetében pedig, akik tartósan fizetésképtelenek, az eszközkezelő megvásárolja a banktól - mint említettem - nyomott, diszkontáron a szociális alapon jogosult adósok ingatlanát, majd bérbe adja azt az eredeti tulajdonosnak.

Annak érdekében, hogy ez az egész folyamat tervezetten és szabályozottan menjen végbe, a kormány feloldja a kilakoltatási moratóriumot, egyúttal kilakoltatási kvótarendszert vezet be. 2011. július 1. és 2011. szeptember 30. között kizárólag magas értékű ingatlanok árverezhetők el, később persze belépnek a kvóták.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez a megállapodás nem arról szól, hogy ki kit győz le, hanem arról, hogy miként lehet kezelni piackonform módon a terhek megosztásával azt a problémát, amit önök ránk örökül hagytak.