*

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ugye, egy zárószavazás előtti módosítóról van szó, és amíg Bencsik államtitkár úr meg nem szólalt, addig, azt gondolom, ebben a teremben nagyon kevesen tudták, hogy miről is van szó. Legkevésbé a Fidesz képviselőcsoportjából vagy a KDNP-ből tudhatták, mert ők maguk sem ismerték a javaslatot. Tehát álságos az a magatartás, hogy jelen pillanatban a kormányzó többség úgy fogalmaz, hogy a cél mindenféleképpen szentesíti az eszközt. Szeretném mondani, hogy ez nincs így. (Orbán Viktor: Nem minden cél és nem minden eszközt.) Így van, miniszterelnök úr. Nem minden cél és nem minden eszközt. Az elmúlt egy évben mást se tettek, mint hogy olyan célokért, amelyek csak önöknek volt fontos, képesek voltak Házszabálytól való eltéréssel módosításokat eszközölni, úgy a Ház elé hozni alkotmánymódosításokat, hogy egy nap alatt meg is oldották az általános és a részletes vitát, majd a zárószavazását is.

Szeretném megkérdezni, hogy államtitkár úr nem érzi-e visszásnak azt, hogy nagyon-nagyon dörgedelmes, tartalmilag amúgy még a mi padsorainkban is pozitívumot kiváltó mondatai egy olyan zárószavazásban kerülnek be módosítóként, aminek semmi köze nincs ahhoz, amiről ön beszél. Nem lehetett lefolytatni ebben a Házban, nem a Szijjártó Péter 2 millió forintos bérplafonja kapcsán, hanem a valóságról, amit ön felvetett, nem lehetett volna lefolytatni egy épeszű, józan vitát? És akkor valószínűleg nem arról folytatnánk ma vitát, hogy hogyan kerül a csizma az asztalra.

Nem igazolja az ön állítását mindez, ez az eljárásmód nem igazolja; a tartalom lehet, de az eljárás nem igazolja, hogy önök jó szándékkal akarnak cselekedni. Mert ha jó szándék vezette volna önöket, ha a kormányzat ezt látta volna, és tudja, hogy július 1-től neki mit kell tennie, akkor vélhetőleg van eszközük arra, hogy a házbizottságban Házszabálytól eltéréssel kérjék, és akár egy hét alatt van ebből törvény. Így viszont ez az eljárás és ennek a tartalma nem felel meg annak, amit mi tudunk támogatni.