*

JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az, ami itt ma történik ezzel a módosítással, az abszolút humornak az a kategóriája, hogy akár felhőtlenül szórakozhatnánk is, ha nem Magyarország energiabiztonsága és a háztartások energiakiadásai lennének terítéken. A módszer, ahogy beterjesztésre került ez a villamosenergia-törvényt és gáztörvényt módosító javaslat, erről sok szó esett, egész egyszerűen minősíthetetlen. El kell hogy mondjam, és nagyon sajnálom, hogy Kósa képviselőtársam, illetve Bencsik államtitkár úr nincs itt, mert az ő felszólalásukra is szeretnék reagálni. Korántsem érte meglepetésként a kormányt, legkevésbé Kósa képviselőtársamat, ugyanis az a július 1-jei határidő, amikorra rendbe kell tenni a KÁT-szabályozást, ez annak köszönhető, hogy Kósa képviselőtársam decemberben benyújtott egy módosító indítványt a parlamentben, amelyet a parlament volt szíves megszavazni, és ez a törvény július 1-jével jogalkotási kötelezettséget állított a parlament elé. (Dr. Schiffer András tapsol.) Tehát az, hogy a kormányoldal most arra hivatkozik, hogy gyorsan, július 1-jéig valamit kell csinálni, gyakorlatilag fogalma sincs, hogy milyen jogalkotási lépéseket tett néhány hónappal ezelőtt. Egész egyszerűen nonszensz, ami itt történik.

Bencsik államtitkár úr erről pontosan ugyanolyan jól értesült, hogy mi történt a 1941. számú törvénymódosító javaslattal, őt sem érhette meglepetésként ez a helyzet, amelybe belekerültünk. Azt mondta Kósa képviselőtársam, hogy a KÁT-rendszerről társadalmi egyeztetés folyik hónapok óta. Semmiféle társadalmi egyeztetés nem folyik hónapok óta, színfalak mögötti alkudozás folyt a KÁT-rendszerről Kósa képviselőtársam, Lázár képviselőtársam és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium között, amiről semmiféle információ nem szivárgott ki sem a parlamenti képviselők, sem a nyilvánosság számára, csak azt láttuk, hogy egy olyan jogalkotási ámokfutás zajlik az energiapolitika területén, amely már mostanra sok tíz milliárd forint kárt okozott Magyarországnak annak köszönhetően, hogy egész egyszerűen, például a megújuló energiák területén ma pénzügyi befektető egy fillért nem szán megújuló energiák fejlesztésére, mert olyan magasra saccolják a szabályozási kockázatot, és a kormány ezt a szabályozási kockázatot most tovább növeli, tovább emeli azokat a károkat, azokat a költségeket, amelyeket ez az átgondolatlan, stratégiamentes jogalkotási sorozat magával hoz.

Egyébként, ami társadalmi vitán van, az az energiastratégia, az az energiastratégia, amely pedig semmiféle módon nem kezeli azokat a kérdéseket, amelyek megjelennek ebben a törvénymódosításban. Igen, az egy alapvető kérdés, hogy mi a szerepe az államnak és mi a szerepe a piacnak az energiaellátásban. Ami itt például a gáztőzsde... - hogy egy picit belemenjünk abba is, hogy tartalmilag miről szól az a javaslat, és kíváncsi volnék, hogy a beterjesztő alkotmányügyi bizottság bármelyik tagja össze tudná-e foglalni, hogy miről szól ez a javaslat. Tehát a gáztőzsde bevezetése egy évek óta húzódó és nagyon fontos kérdés, arról szól, hogy igen, mi az állam és mi a piac szerepe az energiapolitikában. Erről nagyon szívesen folytatnánk szakmai vitákat akár államtitkár úrral, akár a kormány más képviselőivel.

Az, hogy a KÁT-rendszer megváltoztatásra kerül, erről nagyon szívesen folytatnánk érdemi szakmai vitákat államtitkár úrral, a minisztériummal, a kormányoldal más képviselőivel, de erre nincsen mód, mert ilyen módon kerül bevezetésre ez a módosító indítvány, ami kizárja annak a lehetőségét, hogy egy érdemi és tartalmas vita lefolyhasson, és kialakulhassanak az álláspontok. A beterjesztett módosításban olyan elemek is vannak, amelyekről pedig egyáltalán nem esett eddig szó, holott én azt gondolom, hogy egyáltalán nem kézenfekvőek, hogy ezek a támogatást meg kell hogy kapják.

Például a szervezett földgázpiac első pozitív mérleg szerinti eredménnyel lezárt üzleti évét követően elidegenítési kötelezettség van a részvényekre vonatkozóan. Kérdem én, miért kell a gáztőzsde részvényeit kötelező jelleggel értékesíteni. Miért kell az állami tulajdonban lévő részvényhányad egy részét értékesíteni? Mi ennek az indoka, mi az, ami ezt szükségessé teszi, és hogyan valósul ez meg?

A KÁT-szabályozás, amelyet szintén újraír ez a javaslat, arról rendelkezik, hogy kilowattonként 1 forint 20 fillérrel emelik a villamos energia árát - mert egyébként erről szól a javaslat, efelől senkinek ne legyen kétsége -, de arról, hogy az így beszedett és a kapcsolt energiatermelés támogatására fordítandó összeg, amelyet több 10 milliárd, 50 milliárd forintot meghaladóra becsülhetünk, milyen rendszerben, hogyan kerül kiosztásra, ki fogja megkapni, semmilyen információ nincs ebben a szabályozásban. Tehát gyakorlatilag egy olyan vakrepülés zajlik ezzel a szabályozással, amely elfogadhatatlan szabályozási kockázatot hordoz magában.

Végezetül el kell mondani, hogy az eredeti törvényjavaslat, a képviselői javadalmazásról szóló törvényjavaslat önmagában az LMP-frakció részéről támogatható lenne. Azokról az elemekről, amik ebben az elképesztő zárószavazás előtti módosítóban bejönnek, lehetne beszélni, és ezek egy jó része az LMP-frakció támogatását szintén megkaphatná. Viszont az a felfoghatatlan mix, ami itt bejött, és ami ellene mond a demokratikus döntéshozatal minden normájának, semmilyen formában nem élvezheti semmilyen demokratikus és felelősen gondolkozó képviselő vagy politikai erő támogatását.