*

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Lázár frakcióvezető úr kérte, hogy segítsünk a probléma megoldásában. Mint korábban is felajánlottam, én erre messzemenően kész vagyok. Ezért szeretném kifejteni, hogy miért kockázatos az, amit önök most csinálnak. Ugyanis ennek az energiatermelő ágazatnak volt egy fejlődéstörténete. Az eléggé közismert, nem kell hozzá különösebb fizikai ismeret vagy tanulmány, hogy a lakások fűtésének környezetvédelmi szempontból legkorszerűbb módja a távfűtés. Ez egyszerű hatékonysági mutatókból tudható, és amikor Európa irányt vett a zöld megközelítés, a szén-dioxid-csökkentés irányában, akkor a távfűtés nemcsak egy környezetvédelmi, hanem egyszerre társadalmi cél is.

Mi ugyanazért aggódunk, amiért Kósa Lajos képviselő úr, csak kicsit másképpen. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a gondolkodást, ezt az aggódást jóval hamarabb el kellett volna kezdeni, mondjuk, akkor, amikor ezt az energiatermelési és távhőellátási rendszert március 16-án romba döntötték egy forradalmi futammal. De a politikai vetületekről most nem akarok beszélni, mert szakmai segítséget kért Lázár frakcióvezető úr, és én ezt most meg kívánom adni.

Tehát ott tartottunk, hogy van a távfűtés mint környezetvédelmi szempontból legkedvezőbb fűtése a lakásoknak. Mivel állítsuk elő ezt a távhőt? Ha csak önálló vízforraló kazánokban állítjuk elő, akkor ezzel 40 százaléknál több hatásfokot nem lehet elérni. Van a másik energiatermelési ágazat, ez a villamosenergia-termelés, ahol már nagyon régóta használnak gázturbinákat, ezzel, szintén a legkorszerűbb gázturbinás, villamosenergia-termelő blokkokkal el lehet érni 50-55 százalékot. Ha a kettőt kapcsolt energiatermelésre fogjuk, akkor a mai technológiákkal - a mai alatt értsük azt, hogy ezek már 15 éve léteznek, Európában kogenerációs programnak nevezik - el lehet érni 80-85 százalékos hatékonyságot, energetikai hatékonyságot.

Tehát amikor mi arról beszélünk, hogy társadalmi optimumot keresünk, azt egy fejlett technológiai szinten képzeljük el, tehát nem úgy gondoljuk, hogy kikapcsoljuk ezt a kiépült, 1000-1200 megawatt, 80 százalék hatékonyság felett termelni képes kapacitást, hanem úgy gondoljuk, hogy ennek a termelési környezetét, ennek a piaci környezetét kell úgy alakítani, és ebben akár támogatni is tudtuk volna a kormányt, hogy ha van lehetőség időben megvitatni, hogy ez egy társadalmi optimumot képviseljen. Mi is érzékeltük azt, hogy ez az úgynevezett gázmotoros lobbi nagyon jól járt. Háromévenként szigorítottunk a feltételeken, de azt hiszem, az minden képviselő számára egy felfogható iparpolitikai érv, gazdaságpolitikai érv, hogy ha van egy környezetvédelmi célunk, amellé látható egy technológia, akkor a támogatásokat úgy irányítsuk, hogy ne a korszerűtlen technológia újuljon meg, hanem a korszerűbb irányban történjenek a beruházások.

Ennek révén a magyar városok közül, ahogy Göndör képviselőtársam már mondta, 75 városban működik ilyen kapcsolt energiatermelés, tehát messze nem lehet azt mondani, hogy erre az új technológiára a települések, az önkormányzatok ne lettek volna fogékonyak. Azt mondta a bizottsági ülésen és másutt is Bencsik János államtitkár úr, hogy az egész KÁT-rendszer felrúgása az igazságosság jegyében történt, hogy ne a villamosáram-fogyasztóknak kelljen megfizetni azt a többletet, amit a zöldenergia, környezetkímélő energia előállítása igényel.

Nos, a mi elvárásunk egyrészt az, hogy ezt a célt július 1-jétől teljesítsék, tehát azt kérjük a kormánytól, hogy a meghirdetett programjainak megfelelően július 1-jétől csökkentsék a villamos energia árát. A másik, hogy a kitűzött célt, amitől mi óvnánk már a március 16-i döntéskor is a kormányt, kockázatos a távhőellátás szempontjából ez a mostani előterjesztés is. Tehát arra szeretnénk garanciát kérni, hogy nem lesz, mondjuk, Debrecenben és Budapesten 40 százalékos távhőemelés, és arra is kíváncsiak lennénk, hogy a gáztőzsdének, aminek a bevezetési határideje 2013, miért pont ma délelőtt jött el az ideje, hogy be kell terjeszteni és a Ház elé kell hozni.

Nem akarok visszatérni arra, hogy önök önként kezdtek egy vesszőfutásba, de attól tartunk, attól félünk, hogy ennek a vesszőfutásnak, a kapkodásnak az lesz a vége, hogy a fogyasztók egy nagyobb árat fognak találni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát kérem önöket, hogy tartsák be az ígéretet (Az elnök ismét csenget.), csökkentsék (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Idő!) az áramárat, és ne emeljék a távfűtési díjakat.