DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Annyiszor mondta már ezt, hogy "miről beszélünk?", hogy sajnos elfelejtettem már én is, hogy miről is beszélünk. Tehát arra kérném, ha lehet, hogy legközelebb célirányosabban, mert a munkaerőpiacnak nagyon sok szeletét érintette (Gúr Nándor: Még csak töredékét!), amelyek lehet, hogy összefüggenek egymással, de azért a kérésem az lenne, hogy egy célzott kérdéssel talán többre mennénk.

(14.50)

Azért hadd kezdjem az adatokkal, mert az adatok szerintem mindig pontosabban válaszolnak a kérdésre, amit ön feltett. Szóval, 2011 március-májusában a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 786 ezer fő volt, 29 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. Tehát növekedett a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 17 ezer fővel, 466 ezer főre csökkent. Tehát csökkent a munkanélküliek száma. Ezek tényadatok. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Mindaz, amit említett, sok-sok kérdés, ezek tényadatok, amelyek úgy gondolom, hogy a kormány munkaerő-piaci politikáját is alátámasztják. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Szégyenletes, amit csináltok!)

Hadd utaljak arra, hogy jelenleg egy nagyon mély átalakulásban vagyunk a munkaerőpiacon és az egész munka világában. Az egyik oldalról megteremtettük annak a lehetőségét, hogy megérje dolgozni. A 16 százalékos egykulcsos és arányos adó erről szól. Ha valaki többet dolgozik, azt nem sújtja aránytalanul az állam, attól nem vesz el többet az állam. Magyarán, megéri tanulni, megéri dolgozni. Ez az egyik oldala. A másik oldalon pedig azok az átalakítások, amiket ön is említett, a munkaerőpiac rugalmasságát szolgálják, azt, hogy be lehessen könnyen lépni a munkaerőpiacra, és ki lehessen könnyen lépni a munkaerőpiacról. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ugye te se gondolod komolyan, amit mondasz!) Ez a két elem, az egyik húzza, a másik pedig a munkaerőpiacot teszi rugalmassá. Kétségtelen, hogy van egy köztes állapot; én úgy gondolom, hogy a közfoglalkoztatás rendszere ezt a köztes állapotot viszonylag jól kezeli.

Kérdésében azt a kérdést tette fel, hogy mi is vár még ránk. Én úgy gondolom, hogy ami ránk vár a jövőben, az az, hogy az osztogató-fosztogató és az országot eladósító szocializmus megszűnik ebben az országban, erről szól a dolog, ez a legfontosabb tennivaló. Úgy gondolom, hogy amiről szól a sok-sok átalakítás, az az, hogy az ország szabad legyen gazdaságilag, az adósságát le tudja küzdeni, az adófizető is szabad legyen, ne vegyen el tőle aránytalanul sokat az állam, a vállalkozó is szabad legyen, mind adminisztrációs terheit, mind pedig adósságát, mind pedig adózását tekintve. Úgy gondolom, hogy ez az irány, ahova megyünk, ennek egy része a munkaerőpiac átalakítása is. Szóval, ami ránk vár, az egy olyan gazdaság, amely képes gyors növekedésre és képes a foglalkoztatás bővítésére is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)